Magyarország története II/1.

Tartalom

Előszó 5
A FEUDALIZMUSRÓL A KAPITALIZMUSRA VALÓ ÁTMENET KORSZAKA 1790-1849 7
1. A magyar nemzeti mozgalom kezdetei 1790-1734 (Varga Zoltán) 15
A közép- és kisbirtokos nemesség első fellépése a gyarmati rendszer ellen 19
A nemzetközi helyzet és hatása a magyar nemességre 19 -
A nemesi mozgalom uralkodó iránya 20 - Fegyveres szervezkedés 23 - Belső reformtörekvések 24 - Nyelvfejlesztő törekvések 26 - Klerikális és főnemesi reakció 27 - A porosz - osztrák megegyezés 28 - A városi mozgalom 28 - A parasztmozgalmak 29
A nemzetiségi kérdés jelentkezése (Arató Endre) 30
A horvát nemzeti mozgalom 30 - A szerbek nemzeti mozgalma
31 - A nemzetiségek (románok, szászok) mozgalmai Erdélyben 33
A közép- és kisbirtokos nemesség fokozatos
visszavonulása és megalkuvása 34
Az udvar és a nemesség kompromisszuma 34 - Az 1790 - 91.
évi országgyűlés törvényei 35 - Az 1791. évi erdélyi országgyűlés 36 - Bizottsági munkálatok 37 - Az osztrák és a
magyar uralkodó osztályok forradalomellenes szövetségének
létrejötte 40
2. A magyar jakobinus mozgalom 1794 (Varga Zoltán) 41
A reakció megerősödése a kilencvenes évek elején 41 - Az értelmiség balratolódása 42 - Martinovics nyílt levele 47 -
A Reformátorok Társasága 47 - A Szabadság és Egyenlőség
Társasága 49 - A magyar jakobinusok szervezkedése és a
mozgalom bukása 51
3. Az osztrák és magyar uralkodó osztályok forradalomellenes szövetsége
1793-1812 (Varga Zoltán) 56
Az árutermelés fejlődése a háborús konjunktúra időszakában (Méret Gyula) 56
A gabonaértékesítés lehetőségeinek megnövekedése 56 -
A Habsburgok gyarmatosító gazdaságpolitikai módszerei a
századforduló idején 57 - Mezőgazdasági árutermelés a földesúri birtokon 58 - A paraszti árutermelés fellendülése 64 -
A céhes ipar válsága 66 - Az ipari tőke kialakulásának kezdetei 70 - A belső piac kezdetei 78 - Az infláció (Varga Zoltán) 83
A parasztság feudális terheinek és ellenállásának fokozódása 83
A robotterhek megnövekedése S3 - A dolgozó nép állami
terheinek növekedése és véráldozata a feudalizmus kényszerű
védelmében 84 - Parasztmozgalmak 85
A magyar nemesség forradalom ellenes tevékenysége 86
Napóleon hadjáratai és Magyarország 86 - Napóleon kísérletei Magyarország Habsburg-ellenes állásfoglalásának kialakítására 86 - A magyar nemesség a fennálló állapotok védelmében 87 - Habsburg-ellenes megnyilatkozások a napóleoni
háborúk idején 87 - A magyar uralkodó osztály és a jobbágykérdés a 19. század elején 88 - Gyarmati kizsákmányoltságunk elleni fellépés országgyűléseinken 90 - A nyelvkérdés 91
A nemzeti kultúra - a nemzeti mozgalom
legfőbb-fegyvere a századforduló idején 91
Titkosrendőrség és cenzúra 92 - Reakció és haladás küzdelme
a közoktatás terén 92 - A nyelvújítás és az irodalmi törekvések
a kulturális nemzeti mozgalom élén 93 - A nemzeti színjátszás 97 - A zene a nemzeti érzés fejlesztésének szolgálatában 98 - A klasszicista építészet 99 - Az elméleti és alkalmazott természettudományok fejlődése Magyarországon a 19.
század elején 99 - A társadalmi tudományok 101 - A nemzetiségek nyelvi-kulturális mozgalmai (Arató Endre) 102
Az 1811-12. évi országgyűlés 104
A devalváció és a magyar köznemesség 104 - A nyelvkérdés 104 - Az országgyűlés feloszlatása 105
4. A magyar köznemesség ismételt szembefordulása a Habsburg gyarmatosítókkal és a nemesi reformmozgalom közvetlen előzményei
1812-1831 (Mérei Gyula) 107
A világgazdasági helyzet és a Habsburg-birodalom gazdasági viszonyai a francia
háborúk befejezése után 107
Magyarország gazdasági élete a feudalizmus
válságának fokozódó elmélyülése idején 110
A mezőgazdasági árutermelés és a tőkés gazdálkodás előrehaladása a nemesi birtokon 111 - A parasztság árutermelése 119 - A feudális ipari termelés válságának elmélyülése 122 -
A tőkés ipari fejlődés erőteljesebb kibontakozása 123 - A tőkés üzemek munkásviszonyai 132 - A belső piac minimumának kialakulása 133
Az osztály viszonyok alakulása a francia háborúk befejezését követő időkben 138
A parasztság 138 - Az arisztokrácia 143 - A köznemesség 145
- A polgárság 149 - A munkásság 153 - Az értelmiség 153
Az osztrák és magyar uralkodó osztályok
ellentéteinek ismételt előtérbe nyomulása ( Varga Zoltán) 155
Újabb nemesi ellenállás Magyarországon a húszas évek elején 156 - Az 1825-27. évi országgyűlés (Mérei Gyula) 157
Kulturális fejlődésünk a tizes és húszas években 160
Irodalom 161 - Képzőművészet, zene 164
A parasztmozgalmak állandósulása Magyarországon 164
Széchenyi István 167
Ausztria külpolitikai helyzetének megrendülése a Szentszövetség felbomlásának
idején és a magyar nemesség 174
Az 1830. évi magyar országgyűlés 175 - Az 1830-31. évi
lengyel szabadságharc visszhangja a magyar közvéleményben 176
5. Az 1831. évi parasztfelkelés és a nemesi reformmozgalom kibontakozása 1831-1840 (Mérei Gyula) 178
Az 1831. évi parasztfelkelés 179
A nemesi reformmozgalom kibontakozása a harmincas évek első felében 181
Wesselényi Miklós 183 - Kölcsey Ferenc 18.5 - Az 1832-36.
évi országgyűlés 185 - Kossuth Lajos és az Országgyűlési Tudósítások 180 - Az országgyűlési ifjúság 190
- Az 1832-36. évi országgyűlés törvényalkotása 190 -
Az 1834. évi erdélyi országgyűlés 192
A parasztmozgalmak fellendülése a harmincas évek második felében 192
Az erdélyi parasztság mozgalmai 194
A Habsburgok és a haladó magyar nemesség
közötti feszültség növekedése a harmincas évek második felében 196
A reakció terrortámadása 196 - Az ellenzéki mozgalom fejlődése 1836 után 198 - Az 1839-40. évi országgyűlés 200
A nemzetiségek nyelvi és kulturális mozgalmainak kibontakozása, a magyar és a nemzetiségi vezető osztályok közötti harc megindulása (Arató Endre) 203
A horvát nyelv és irodalom fejlődése 203 - A román nyelv és
kultúra további előrehaladása 204 - A szerb nyelvharc és a
szerb kulturális mozgalom 204 - A szlovák nyelvharc és a szlovák kultúra további fejlődése 205 - A magyarországi ukránok nyelvi-kulturális törekvései 205 - Kulturális kapcsolatok az
egyes nemzetrészek között 200 - Kulturális kapcsolatok a
magyar és a nemzetiségi mozgalmak között 207 - A magyar
nyelv, terjesztése és a nemzetiségek. A magyar vezető
osztály nemzetiségi politikája 208 - A horvát politikai mozgalom, a feudális és a polgári nemzeti irányzatok egyesülése 209
- A románok és a szászok politikai mozgalma Erdélyben 212
- A szlovák nyelvi-kulturális mozgalom politikai jellegű mozgalommá fejlődése. A nyelvharc megindulása 213 - A szláv kölcsönösség Ideológiája 214 - A pozsonyi Jednota, a szlovák mozgalom központja 215
6. Átfogó liberális nemesi reformprogram és osztrákellenes nemzeti egységfront kialakulásának kezdetei 1840-1846 (Mérei Gyula) 216
A Habsburg-abszolutizmus válságának elmélyülése a negyvenes évek első felében 216
Kossuth reformprogramja a Pesti Hírlapban 217
A Pesti Hírlap jellege 219 - A belső reform kérdései a Pesti Hírlapban 220 - A nemzeti függetlenség kérdése a Pesti Hírlapban 221 Kossuth Harca a főúri
reakció ellen 223 A Széchenyi-Kossuth ellentét 224 -
Kossuth reformpolitikája és a reakciós történetírás 225
A liberális nemesség harca a Pesti Hírlapban kifejtett programért az 1843-44. évi országgyűlésen 226
Az országgyűlés előzményei 226 Az 1843-44. évi országgyűlés vitái 228
Nemzeti kultúránk virágkora 1848 előtt 232
Az egységes irodalmi nyelv teljes kialakulása 252 - A folyóiratirodalom kibontakozása 232 - A romantika fénykora
irodalmunkban és az irodalmi realizmus kezdetei 233 -
A magyar realista színjátszás kezdetei 236' - A magyar romantikus zene virágkora 237 - Irodalomkritika, esztétika, irodalomtörténet 237 - Nemzeti képzőművészetünk fellendülése 238
- A társadalmi tudományok fellendülése a reformmozgalom
hatására 239 - A Magyar Tudós Társaság 240 - A nyelvtudomány 240 - A néprajz 240 - A közgazdaságtudomány
241 - Nemzeti történetírásunk kibontakozása 242 - A filozófia 243 - A statisztika 244 - A természeti és technikai
tudományok további lassú fejlődése 244 - Az agrártudomány
244 - A technikai tudományok 244 - A matematika és a fizika 245 - Az orvostudomány és a közegészségügy 245 -
Köznevelésünk a polgárosodás szolgálatában 247 - A népi
kultúra 248
A nemzeti ellentétek kiéleződése a negyvenes években (Arató Endre) 249
A magyarosítási törekvések fokozódása, az ellenzék nemzetiségi
politikája 249 - Széchenyi fellépése az ellenzék nemzetiségi
politikája ellen 251 - Az aulikusok és a bécsi udvar nemzetiségi
politikája 252 - A magyar-horvát viszony további éleződése
253 - Megegyezési kísérletek és az illir párt balszárnyának
kialakulása 257 - A horvát kultúra fejlődése 258 - A szlovák nyelvharc éleződése 258 - A haladó szlovák nemzeti mozgalom
fellendülése 260 - A szlovák kultúra fejlődése a negyvenes években 262 - Nemzetiségi ellentétek az 1841-43. évi erdélyi
országgyűlésen 263 - A Gazeta és a balázsfalviak politikája 264 - A balszárny kialakulása a román mozgalomban és
harca a Lemény vezette konzervatívok ellen 265 - Magyarszász ellentétek az 1846 -47-i erdélyi országgyűlésen 266 -
A magyarországi románok és viszonyuk a magyar és az erdélyi
nemzetiségi mozgalmakhoz 266 - A nemzetiségek kulturális
fejlődése Erdélyben 267 - A szerb nemzeti mozgalom 267 - A
szerb kultúra fejlődése 269 - Az ukrán nemzeti mozgalom 270
A Védegylet 270
A Gyáralapító Társaság 273 - Széchenyi István fellépése a Védegylet és Kossuth tevékenysége ellen 273 - A védegyleti
mozgalom hanyatlása 274 - A kormány és a hazai reakció
intézkedései és törekvései az ellenzék visszaszorítására 274
7. Forradalmi helyzet kialakulása Európában és Magyarországon. Liberális nemesi reformpárt létrejötte. Liberalizmus és demokratizmus elkülönülése. A liberális nemesi reformpolitika válsága 1846-1848 (Mérei Gyula) 277
Forradalmi helyzet kialakulása Európában 277
Forradalmi helyzet kialakulása Ausztriában 278
Forradalmi helyzet kialakulása Magyarországon 280
Az ellenzék küzdelme az adminisztrátori rendszer ellen és a
polgári reformért 280 - Az első kísérletek egységes reformprogram és ellenzéki párt létrehozására 283 - A centralisták
283 - Az ellenzéki program és a párt létrejöttét siettető események 287 - A galíciai parasztmozgalom hatása a magyarországi parasztságra 288 - Az 1846-48. évi ínség 288 -
Az 1846. évi erdélyi országgyűlés és az úrbérrendezés kísérlete
291 - A galíciai parasztmozgalom hatása a magyar nemességre 292 - A kormánypárt megalakulása 295 - Az Ellenzéki
Párt megalakulása és az Ellenzéki Nyilatkozat
közzététele 295
A Fiatal Magyarország 299
Petőfi Sándor és köre 300 - Az egyetemisták szervezkedése
302 - Táncsics Mihály 303
Az 1847-48. évi országgyűlés első szakasza.
A nemesi reformpolitika válsága 306
Az országgyűlést megelőző éles pártharcok 306 - A nemesi
reformpolitika nyilvánvaló válságának jelei az országgyűlésen
308 - A februári francia és a márciusi bécsi forradalom 311 -
Az európai forradalmi hullám megindulása és a magyar rendek 313.
8. Polgári forradalom és nemzeti szabadságharc 1848-1849 (Spira György) 318
A) A márciusi forradalom 320
A pesti forradalom 320
A tizenkét pont kidolgozása 320 - A március 15-i győzelem 322
- A közbátorsági választmány első intézkedései 326 -
A vidék csatlakozása 327
A pesti forradalom hatása a bécsi udvarra 327
A pesti forradalom hatása a magyar uralkodó osztályra 329
Az arisztokrácia tehetetlensége 320 - A köznemesség forradalmi útra lépése 330
A pozsonyi rendek és a pesti nép 331
Az országgyűlés és a kijelölt kormány kísérletei a népmozgalom
leszerelésére 331 - Kossuth és a pesti mozgalom 332 -
A pesti nép készenlétben 333
Az ellenforradalom első támadó kísérlete 334
A független magyar kormányról és a jobbágyfelszabadításról
szóló törvénycikkek szentesítésének megtagadása 335 -
Az országgyűlés ellenállása 336 - A pesti nép újabb tömegmegmozdulása 337 - Az ellenforradalom meghátrálása 337
Az 1848-i törvénykönyv 338
Az ország függetlenségének biztosítékai 338 - Az ország
polgári átalakulásának biztosítékai 338- Polgári demokratikus
szabadságjogok 339 - A törvények fogyatékosságai 339
B) Az ellenforradalom felkészülése a forradalom eltiprására és a
Batthyány-kormány felemás politikája 341
Az ellenforradalom taktikája 341
Batthyány-kormány elhibázott politikája 342
A kormány összetétele 342 - A kormány politikájának alapvonalai 343 - A baloldal ébersége 344 - A kormány első
intézkedései 344
A tavaszi és nyári parasztmozgalmak 345
A parasztság harca a jobbágyfelszabadítás továbbfejlesztéséért
345 - A nemesség és a kormány elutasító magatartása 349
Nemzetiségi mozgalmak 1848 tavaszán és
nyarán (Arató Endre) 350
A nemzetiségi tömegek kezdeti rokonszenve a márciusi forradalom iránt 351 - Az első nemzetiségi követelések 1848
tavaszán és a Batthyány-kormány elutasító magatartása 353
- A nemzetiségi ellentétek további éleződése, a nemzetiségi
parasztmozgalmak 357 - A karlócai szerb kongresszus 360 -
Az erdélyi románok gyűlése Balázsfalván 362 - A szlovákok
liptószentmiklósi gyűlése 364 - A prágai szláv kongresszus és a
szlovák mozgalom jobbfelé fordulása 367
A baloldal harca a Batthyány-kormány felemás politikája ellen 370
A baloldal ellenzékben 370 - A baloldal parasztpolitikája 371
A tavaszi és nyári munkásmozgalmak 372
A fővárosi munkások céh ellenes harcai 373 - A nyomdászok
bérmozgalma 374 - A felvidéki bányászok mozgalmai 375 -
A baloldal és a munkásmozgalmak 376
Kossuth fellépései az ország függetlenségének megvédelmezése érdekében 376
Kossuth politikájának alapvonalai 377 - Az önálló magyar
pénzügyek megteremtése 377 - Kossuth fellépése Jelacic üzelmei ellen 378
A horvát tartománygyűlés (Arató Endre) 379
Erdély úniója 381
Az országgyűlési választások 383
A választások kimenetele 383 - A baloldal lépései a választási
kudarc ellensúlyozására 384
Az első népképviseleti országgyűlés tevékenységének kezdeti időszaka 384
A válaszfelirati javaslat országgyűlési vitája 385 - A Batthyány-kormány külpolitikája 386 - A német egység kérdése
az országgyűlés előtt 387 - A délvidéki harcok kezdetei 388 -
A katonaállítási törvény országgyűlési vitája és a liberális nemesség balratolódásának kezdetei 388
Az ellenforradalom támadásának küszöbén 390
Az európai erőviszonyok eltolódása az ellenforradalom javára
300 - Az ellenforradalom közvetlen felkészülése Magyarország
megrohanására 391 - A magyar forradalom vezetőinek
kísérletei az ellenforradalom támadásának elhárítására 391
C) Az ellenforradalom fegyveres támadása és a szeptemberi fordulat.
A szabadságharc nemzeti egységfrontjának megszilárdulása és az
ellenforradalom első rohamának visszaverése. Az ellenforradalom
második rohama és a szabadságharc nemzeti egységfrontjának meglazulása 393
Az ellenforradalom fegyveres támadása és a
szeptemberi fordulat 393
Az országgyűlés szeptember 4-i határozatai 394 - Az országgyűlés küldöttségének bécsi útja és a Batthyány-kormány
lemondása 394 - A pesti nép szeptemberi tömegmozgalmának
megindulása és a képviselőház szeptember 11-i határozatai
395 - Jelacic betörése és a déldunántúli népfelkelés 397 -
A szőlődézsma eltörlése 397 - A Honvédelmi Bizottmány
megalakulása 398 - Lamberg küldetése és a szeptember
28-i népítélet. A Honvédelmi Bizottmány ideiglenes felruházása a végrehajtó hatalom gyakorlásával 400
A néptömegek csatasorba lépése 402
Az ellenforradalom első rohamának visszaverése 404
A pákozdi győzelem 404 - Az ozorai diadal 405
A Honvédelmi Bizottmány végleges felruházása a végrehajtó hatalom gyakorlásával 405
A Honvédelmi Bizottmány kibővítése 407 - Kísérlet a parasztság lefegyverzésére 408 - Jelacic üldözésének elhanyagolása 409- A képviselőház október 7-i és 8-i határozatai 409
A bécsi októberi felkelés és a magyar forradalom 410
A magyar sereg késedelmeskedése 411 - A schwechati vereség 413
A szabadságharc megszervezése 413
A honvédsereg megszervezése 414 - A honvédsereg felszerelése. A hadiipar megszervezése 414 - Papírpénzkibocsátás 415
- A kormánybiztosi intézmény kiépítése 416 - A kultúra
munkásainak hozzájárulása a szabadságharc szervezéséhez
416 - Harc a belső ellenség ellen 419 - Kossuth szervezőszerepe 420
A szabadságharc nemzeti egységfrontjának belső gyengeségei 420
Kísérlet a Honvédelmi Bizottmány átszervezésére 421 -
A békepárt jelentkezése 422 - Újabb parasztmozgalmak 1848
végén 423
A katonai helyzet kedvezőtlen alakulása a mellékhadszintereken 424
A nemzetiségek részvétele a fegyveres harcban (Arató Endre) 425
A horvát mozgalom és a magyar-horvát viszony a fegyveres
támadás előtt 425 - A román és a szász mozgalom további
fejlődése 427 - A nemzetiségek egy részének állásfoglalása a
magyar szabadságharc oldalán 428 - A szerb mozgalom és a
magyar-szerb megbékélési kísérletek 432 - A horvát balszárny
harca Jelacic és az udvar ellen 433
Az ellenforradalom második rohama 434
Windischgraetz betörése és Görgey ellenállás nélküli visszavonulása 434 - Az országgyűlés december 31-i határozatai 436
- A főváros kiürítése 438 - Az országgyűlés békeküldöttsége
Windischgraetznél 439
Ellenforradalmi önkényuralom a megszállott területeken 439
Az ellenforradalom berendezkedése a meghódított országrészekben 439 - A nagybirtokos arisztokraták - Windischgraetz
sereghajtói 440 - A katolikus klérus - az ellenforradalom
igéinek hirdetője 441 - Békepártiak Windischgraetz táborában 442
A parasztság harca az ellenforradalom második rohamának visszaveréséért 443
Gerillaharcok 1849 elején 444 - A Honvédelmi Bizottmány
parasztpolitikája 446
A Honvédelmi Bizottmány külpolitikai tevékenysége 447
Kísérletek a nagyhatalmak közötti ellentétek kihasználására
447 - Kísérletek a külföld forradalmi mozgalmaival való
összefogásra 448
A honvédsereg főerőinek téli visszavonulása 450
A pesti haditanács 450 - Görgey váci nyilatkozata 451 -
A felvidéki hadjárat 452 - Hadmozdulatok a Tisza vonalán 453
Erdély felszabadítása 454
A székelyek ellenállása 455 - Bem téli hadjárata Erdélyben 456
A további ellenállás szervezése, a honvédsereg stratégiai ellentámadásának megalapozása 458
A honvédsereg további fejlesztése és hadianyagellátása 458 -
A munkásság helytállása 460 - Pénzügyi nehézségek 460 -
Harc a belső ellenség fokozódó tevékenysége ellen 461
A baloldal harca a békepárti árulás leküzdéséért 1849 elején 462
A békepárt első fellépései Debrecenben 462 - A baloldal meggyengülése 463 - A vésztörvényszékek felállításáról szóló
javaslat országgyűlési vitája 464 - A képviselőház megtisztításáról szóló javaslat vitája 465
Az első, sikertelen kísérletek a stratégiai
ellentámadás megindítására és a liberális nemesség tömeges jobbratolódása 465
A kápolnai vereség 465 - Az oktrojált alkotmány 467 -
A tiszafüredi zendülés és közvetlen következményei 467 -
A liberális nemesség tömeges jobbratolódása és a békepárt
megerősödése 469 - A baloldal kísérlete forradalmi diktatúra
bevezetésére 471
D) Az ellenforradalom második rohamának visszaverése és a szabadságharc
nemzeti egységfrontjának felbomlása. Az európai nagyhatalmak összefogása és az ellenforradalom harmadik rohama. A szabadságharc bukása 475
A tavaszi hadjárat első szakasza: a gödöllői csata 475
A hatvani győzelem 476 - A tápióbicskei győzelem 477 -
Az isaszegi győzelem 478
A trónfosztás és a baloldal kiszorulása a
hatalomból 480
A függetlenségi nyilatkozat 480 - Az új kormány megalakulásának előzményei 482
A tavaszi hadjárat második szakasza: a komáromi csata 483
A váci győzelem 484 - A nagysallói győzelem és Komárom felmentése 484 - Pest felszabadulása és a komárom-szőnyi eldöntetlen ütközet 485
A Szemere-kormánynak a forradalom felszámolására vezető tevékenysége 487
Kossuth elszigetelődése 487 - Az államgépezet felbomlasztása
489 - Kossuth erőfeszítései a szabadságharc további szervezésére 489
A tavaszi hadjárat harmadik szakasza: Buda ostroma 490
Buda megvétele 490 - Görgey Debrecenben 491
A cári beavatkozás 492
Újabb forradalmi fellendülés lehetősége Európában 1849
tavaszán 493 - Az európai nagyhatalmak összefogása a magyar
szabadságharc ellen. A magyar forradalom külpolitikájának
csődje 494 - A másik Oroszország 494 - Muszkavezető
magyar urak 495 - Görgey vereségei a nyugati határszélen 495
Kísérletek a további fegyveres ellenállás megszervezésére 497
Kísérletek a honvédsereg minden erejének összpontosítására
497 - Kísérletek a népfelkelés kibontakoztatására 499
Kísérletek szövetség létrehozására a nemzetiségekkel a közös ellenség ellen (Arató
Endre) 500
Bem erdélyi sikerei és a nemzetiségi kérdés 501 - A szlovák és
az ukrán nép a szabadságharc utolsó hónapjaiban 502 -
A szerb balszárny tevékenysége. Újabb békekísérletek 503 -
A horvát balszárny harcának éleződése. Horvát-magyar megegyezési kísérletek 504 - Tárgyalások a románokkal 506 -
A nemzetiségi törvény 508
A szabadságharc bukása 508
A katonai és a politikai helyzet rohamos romlása július végén
és augusztus elején 509 - A temesvári vereség 510 - Görgey
diktatúrája és a világosi fegyverletétel 512 - A bukás okai 512
- A forradalom végrendeletének végrehajtása 513
Térképmellékletek 515

Témakörök