Aranytollú Remény-Madár

Fülszöveg

Szemelvények a lektori véleményekből...
"Király Lajos Aranytollú Remény-Madár című verskötet-tervezete tálentumos poétáról árulkodik. A versek igaz érzelmeket, jobbítani igyekvő indulatokat közvetítenek. Király Lajos tudja, hogy a költőnek nem elmondania kell a gondolatot, hanem láttatnia kell ezt. Képei tehát általában frissek és érzékletesek...
A pályájuk elején tartó költőket általában a kötött formák kényszerítik ökonomikus fegyelemre. Szabadverseikben sokkal locsogóbbak. Király Lajos esetében éppen fordítva áll a dolog: a szabadversei a tömörebbek, azoknak jobb a dikciójuk. A képiség dolgában is sikerültebbek..."
(Baranyi Ferenc)

"Örömmel olvasom ezt a gazdag gyűjteményt. A klasszikus forma és a modern kísérletezés; a népdalszerű önvallomások és a Juhász Ferenc nyelvét (is) próbálgató kompozíciók sokszínű keveredését. Ott érezzük ugyanakkor Ady hatalmas erejű inspirációit, vagy József Attila emberi-művészi kiszolgáltatottságát. Ebben az örvénylésben - mégis - meg tudja tartani Király Lajos azt a hitet, jövőbe vetett reményt: hogy "holnap" is szükség lesz majd művészetre, irodalomra. Az Aranytollú remény-madár, Hazám, Boldog rigófütty száll felém, Tavasz, Felemelt fejjel, A békesség bennetek él, Kikben már tenyészik az új, Lehetőség, Negyven év című versek szinte minden sorában ott él az az optimizmus, ami - talán ez adja Király Lajos költeményeinek sajátos ízét-világát - az ősiség küldetésével, a mesés-misztikus indíttatással párosul..."
(Madár János)

A jó költővel kevés gondja van a szerkesztőnek: jó érzés, amikor időnként zavarba is ejthető fölfedezés jut osztályrészéül.
A világnak annál inkább akadnak gondjai, összeütközései, nézeteltérései a költővel. A költő mutat valamit abból a világból, amit megélt, vagy csak meglátott, de képes fölmutatni olyan pluszt, mást, amit egyszerű földi halandó nem lát meg, elmegy mellette figyelmetlenül, vagy nem is akar tudomást venni róla.
Végre, egy eredeti hangú, szelíd szép szavakkal szerkesztő költő verseit ismerhettem meg, ami biztató út lehet egy líráját építgető, jó irányban kísérletező költő számára: Király Lajos nem kíván többet; nem akar többet fölmutatni abból a tartományból, amellyel rendelkezik, de az eredetiségre törekvő szándéka és több telitalálata igényes költő jelentkezését igazolja. Képei eredetiek, nem kimódolt akarnokoskodást hordoznak. "Füvek, zöld pici kardok"; "Pördült lassan a Göncölszekér"; "Sárga torkú virág": "Szisszennek sebzett köznapjaink". Nála "Gondűző szelek kergetőznek" és "fenségesen, lassan csobog az ár".
Király Lajos verseinek összeállítása jogos igény. Igényli a szerző: - s igényeljük mi olvasók is ezt a hangot, hiszen a lélek tisztulásához a szép szavak nyújthatnak igazi segítséget. Rá vagyunk szorulva a tiszta beszédre, az értelmes, eligazító szándékú jó akaratra: - S Király Lajos verseit olvasva, támad olyan érzése az embernek, hogy van miért értelme az életnek. Szerelem című versében azt mondja nekünk "/a szerelem kíváncsi manócskái/ indulnak ismeretlen pántok/ és selyem közé rejtett világgal./" Érdemes ismerkedni az olvasónak is ezzel a "pántok közé rejtett világgal". Öröm volt találkozni ezekkel a versekkel. Megérdemelte a kötetbe szerkesztést. Vissza