Előszó
Részlet a könyvből:
A Boldogságos Szűz Máriához
Mint a régi szép napokban, megint csak a te neved álljon e füzetek elején, ó Mária!
A te neved lámpa, mely az út elejn elhelyezve éjen át...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
A Boldogságos Szűz Máriához
Mint a régi szép napokban, megint csak a te neved álljon e füzetek elején, ó Mária!
A te neved lámpa, mely az út elejn elhelyezve éjen át bevilágítja az ösvényt és kanyarulatait, melyeken haladnunk kell. Mária, légy te az én világosságom!
Vannak lelkek, akik, hogy az évnek ezen hosszú útjára keljenek, haladjanak és megerősödjenek, segítő, baráti kézre szorulnak. - Mária, mutasd meg nekem ezen lelkeket!
A te neved tükör, mely állandóan értelmem előtt ragyogván, megmutatja: mit, főleg pedig miként tennél te azon helyzetben, melyben valakinek tanácsot kell adnom.
Mert én csak az t akarom mondani, amit te mondanál; csak úgy akarom mondani, mint ahogy a te ajkaidról hallanám; azzal a jóságos szelídséggel akarok elöl járni, mely a te arcodról lesugárzik.
A te neved ezen könyvecske legelején az az édes, meleg tűzhely lesz, mely a szívből, a lélekből, sőt még a külső cselekményekből is elűz minden ridegséget, zárkózottságot, melyek a családi boldogságnak ellenségei.
Vissza