A mai Bulgária

Előszó

A BOLGÁR NÉP TÖRTÉNETE

Az az ország, melyet ma Bulgáriának nevezünk, kétszáz évvel a magyar honfoglalás előtt, 660 körül, alakult állammá. Addig a bizánci császárság egyik tartománya volt, melyet szláv eredetű népek laktak. A bolgár Árpád, Isperich, a nyilván népesebb és katonailag erősebb magyar törzsek elől dél felé vezette népét, mely a magyarral rokon mongol eredetű nomád pásztorfajta volt és hamarosan meghódoltatta, sőt seregébe olvasztotta a dunavidéki szláv törzseket. Akkor megtámadta és megverte a bizánci császár seregeit és a Balkán félsziget északi felében hatalmas királyságot alapított. Isperich egyik utóda, Borisz, körülbelül egy évszázaddal Szent István előtt felvette a keresztséget és a nyugati, illetve keletrómai vallási kultusszal bevezette a feudalista rendet is országába. Ekkorra azonban a birodalomalapító keleti bolgár fajta teljesen felolvadt a meghódított szláv népben, felvette ennek szokásait, életmódját és ősi nyelvét elfelejtette. Viszont ezzel szemben, már a IX, század vége felé (a magyar honfoglalás éveiben) a civilizációnak olyan stádiumába jutott, ahová Európában akkortájt csak Róma és Bizánc ért el. Az ószláv nyelv és kultúra uralkodott az egész Balkánon, ezen a nyelven tanították a bibliát, miután két tudós szerzetes, Cyrill és Method megszerkesztette a szláv ábécét és megírta az első ismertetést az ó- és újtestamentumról. A bolgár nép már 865-ben áttért a kereszténységre.
Vissza