Aranykor (dedikált példány)

Előszó

Üzenem a földnek, fáknak, szeleknek, vizeknek, felhőknek, hegyeknek és völgyek ölének, hogy köszönöm nekik a természeti világ felfoghatatlan gazdagságú csodáit, inspirációik kitüntető érintéseit, s a bennük lüktető képi-tárgyi látomásokat. Üzenem a madaraknak: turulnak, fecskének, cinegének, nádirigónak, köszönöm, hogy repülésük titkait elleshettem, csőrükből szomjamat olthattam és énekeiket bekottázhattam könyveim lapjaira. Üzenem az égnek: hálás vagyok a küldésért, s hogy érintéseit, bátorításait, gondoskodását legelesettebb pillanataimban is érezhettem. Köszönöm sorsom iránti figyelmét, azt a csodát, hogy reményét tudhattam a végső hazatérés biztonságának. Üzenem a szívembe oltott enyéimnek, véreimnek, társaimnak, barátaimnak, hogy tudom, sem a küzdelmeknek, sem a feloldásukra rendeltetett sikereknek nem volna esélye, értelme nélkülük. Önmagunknak élve csupán lapos semmittevéssé silányulnak még a legjobb szándékú igyekezetek is. Üzenem ellenfeleimnek: bocsássák meg tévedéseimet, és ellenségeimnek, hogy a művek békítő kéznyújtásaiban enyhüljön meg értelmetlenné válható haragjuk és szelídüljenek meg a sértésekben mindig méltatlanná váló szavak. Üzenem a destruktívaknak, a siránkozóknak, a mindig másra mutogatóknak, hogy ez irányú igyekezetük mind-mind veszteséglistájukat fogja szaporítani, amikor sorsuk elszámoló biztosa életük egyenlegének elkészítésére majd felhatalmazást kap. Üzenem az anyagoknak, szerszámoknak, mesterségek tanítóinak, hogy köszönöm kezeim képességeinek kiteljesítését, és a szellem embereinek, hogy a lét nagy kérdései iránti figyelmemet felkeltették, éltették és számon is kérték azokban a létfontosságú órákban, amikor tettekkel kellett bizonyítani a szándékaim tisztességét. Csak így válhattak az álmok kísérletekké, azok tervekké, hogy nyomukban a művek szárnyaikat bonthassák. Üzenem a Hazának, hogy jutalom volt fiának lenni, bölcsőjében életre ringani, erős karjaiban emberré érni, közös hajlékába szegődni nemzetmegtartó szolgálatra, ünnepre, imába foglalt hálaadásra. Végezetül üzenem mindazoknak, akik mai örömömben együtt osztoznak velem, hogy igazi áldás volt egy történelmi időben élnünk, s együtt vállalni megtisztelő szerepet a művészet Istenáldotta varázslatában. Vissza