Arany Tarsoly 2006. március

Előszó

Kikelet hava. Március. Egy évesek lettünk! A nemzet időtlen életfájának egy éves hajtása megerősödött az összefogás életerejével. De folyamatosan óvnunk, nevelnünk kell, hogy semmiféle kórság meg ne ronthassa, mint annyi más hajtásunkat. A mi felelősségünk, hogy ez az új hajtás erős, kérges ággá váljon, ami újra teremheti a tudás gyümölcsét és ismét a tudás népévé teheti a magyar nemzetet. E lapszámmal hagyományőrzőink előtt tisztelgünk, akik önfeláldozó munkájukkal élesztik újjá és teszik láthatóvá múltunkat. Megtisztelte lapunkat gondolataival több közismert, és elismert értékmentő is. Külön mellékletben emlékezünk a dicsőséges tavaszi hadjáratra. Egyben meg is hívjuk Olvasóinkat azokra a helyekre, ahol életre kel a múlt. A dicső győzelmek helyszíneire: Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg, Vác, Nagysalló, Komárom. A helyszínek, a múlt ilyetén való újraélése mindannyiunkban erősíti, azt az érzést, hogy mindig törődnünk kell a hazával és az elszakított magyar területek lakosságának helyzetével. Érdekeljen népünk sorsa, ezért szavazni is menjünk el, mert így tudjuk valamennyire befolyásolni az ország sorsát. Csak olyan, arra érdemes emberre adjuk voksunkat, aki a magyar nép érdekeit képviseli és védi, mert Magyarországon egyetlen érdek kellene, hogy legyen: a magyar nép érdeke. Aki közönyből vagy lustaságból nem használja azt a kevés „lehetőséget", amit meghagytak nekünk, a rontókat segíti. Van egy mondás, hogy minden országnak olyanok a vezetői amilyet megérdemel. Súlyos szavak, de igazak. Arany János örök érvényű gondolata rólunk szól:
„Az ember tiszte, hogy legyen
Békében, harcban ember.
Méltó képmása Istennek
S polgára a hazának." Vissza