Arany Kötőtű 1990. május

Előszó

Kedves Olvasó!
Kötődöm a kötéshez! Lehet-e másként kezdeni egy rendkívül népszerű nemzetközi kötőmagazin első, magyarországi számának bevezetőjét.
Attól tartok, ebbe néhányan még belekötnek, mondván, hogy csupán illendőségből írom. Pedig - ha hiszik, ha nem - ez a kötődés a kötéshez részemről nagyon is őszinte. Olyannyira, hogy néhány kollégám kötekedett velem: szerintük más nem is köt le engem, csak a kötés és az összekötés - ez utóbbit természetesen a bemondói szövegekre értették. Volt is ebben némi igazság évekkel ezelőtt. És mindehhez egy töredelmes vallomás: amíg Horvát János nem találta ki a "hétvégés" műsorvezetői stílust, addig bizony nem egy olyan előre megadott bemondói összekötőszöveget kellett elmondanom, amelyek elmondása helyett inkább kötöttem volna néhány sort...
Mostani műsorvezetői, riporteri munkám során, a TV2-n, szerencsére kevéssé fenyeget ilyen veszély. Itt szabadon "használhatjuk" magunkat. Így éppen e sokszínűség és a kötetlen stílus révén sikerült olyan feladatokat találnom a Televízióban, amelyek igazán lekötnek.
Ez persze nem jelenti azt, hogy hűtlen lettem kedves, megnyugtató időtöltésemhez: a kötéshez. Azóta is "gyártom" a pulóvereket, mellényeket - édesanyám tanácsaival, "előkötéseivel", hiszen ő mesteri fokon köt, én legfeljebb csak kisinas lehetnék mellette.
Kedves Olvasó!
Remélem, Ön most ugyanolyan érdeklődéssel és örömmel veszi kézbe ezt az első számot, mint én az eredeti, még német nyelvű példányt. Most hosszan sorolhatnám, mi mindent ígér nekünk ez a színes magazin: sok-sok kötésmintát kezdőknek és haladóknak; különféle szép holmikat minden évszakra, aztán lesznek versenyek és ötletbörzék; idővel pedig szeretnének kialakítani egy fonal-butikhálózatot is... De mindenekelőtt kérjük, Ön is írja meg véleményét már erről az első számról is, hiszen nagyon szeretnénk, hogy Ön is ne csak a kötéshez kötődjön, hanem idővel az Arany Kötőtű c. magazinhoz is. Vissza