Előszó | |
Összefüggések | |
Sajátosságok és a lakosság szerepe a várospolitikában (Dr. Borsos József) | 11 |
A könyvről | 12 |
Időszerűség | 12 |
Tartalom | 13 |
Tisztázásra váró kérdések | 13 |
A város sajátosságai | 14 |
Élő organizmus | 14 |
Megkülönböztető tulajdonságok | 15 |
Várospolitika | 16 |
Fázisok, eszközök, feltételek | 17 |
A településtudomány szerepe | 18 |
A tervezés | 20 |
A kommunális szolgáltatások és a városüzemeltetés | 21 |
A városgazdálkodás köre | 21 |
A feladatok | 23 |
A településfejlesztéshez kapcsolódó feladatok | 24 |
A hatékonyság és tényezői | 25 |
Színvonalvizsgálat | 27 |
A küszöbérték-elmélet | 28 |
Városüzemeltetés | 30 |
Finanszírozás | 32 |
A diagnózistól az operációig | 33 |
A lakosság közreműködése | 34 |
Külföldön | 35 |
Ellentétek | 36 |
Közlekedés | 37 |
Az Urbanisztikai Társaság és a Népfront | 38 |
A tanácsi várospolitika célja és feladatai (Éliás László - Dr. Forján Gyula) | 40 |
A városok jelentősége, funkciói, a várospolitika fogalma | 40 |
Közösséggé szerveződés | 40 |
Politikai szerep | 41 |
Tájközponti funkciók | 42 |
Városodás és városiasodás | 43 |
A három városkategória | 44 |
A városközösség irányítása | 48 |
Az ellátottság legfőbb jellemzői | 50 |
A lakásellátás | 51 |
A közműves víz- és csatornaellátás | 56 |
A kommunális szolgáltatás egyes ágazatai | 58 |
A kereskedelmi ellátottság | 59 |
A kulturális igények kielégítése | 60 |
Az egészségügyi és szociális ellátás | 62 |
A tanácsok várospolitikai tevékenysége | 66 |
A tervszerű és arányos fejlődése | 66 |
Városrendezés | 67 |
Tervtanulmányok, távlati tervek | 68 |
Iparfejlesztési tevékenység | 68 |
A központi és helyi erőforrások | 69 |
A fejlesztés sorrendje | 70 |
Az arányok | 77 |
A várospolitikai munka fejlesztése | 86 |
A városfejlesztés főbb irányelvei | 86 |
A város szerepe a vidék ellátásában | 89 |
A lakásépítés üteme | 90 |
A kommunális ellátottság fejlesztése | 92 |
A személyi szolgáltatási igények | 93 |
A városok szerepe és önállósága az új gazdaságirányítási rendszerben | 95 |
Ágazatok | |
Városrendezés | 103 |
A tervszerűség | 104 |
A városépítés a múltban és ma | 104 |
Rendezési programok | 107 |
A rendezési tervek | 107 |
Általános rendezési terv | 107 |
Egyszerűsített általános rendezési terv | 108 |
Összevont rendezési terv | 109 |
A terv alapján | 110 |
Beépítési terv | 116 |
A megvalósítás | 124 |
Az alkalmazás és az építési tilalmak | 124 |
A fejlesztés módszerei | 125 |
A komplexitás követelménye | 127 |
Városrekonstrukció | 128 |
A régi városrészek fejlesztése | 130 |
A nehézségek | 130 |
Műemlékvédelem | 132 |
Városközpontok | 134 |
Közintézmény-telepítés | 135 |
Új lehetőségek | 136 |
Lakásépítés (Dr. Biczó György) | 137 |
A helyzet, az eredmények és a célok | 140 |
A múlt öröksége | 140 |
Az ütem | 140 |
A lakásépítés fajtái | 141 |
Állami lakásépítés | 146 |
Magánlakás-építés | 147 |
Összefüggések a városfejlesztéssel | 149 |
Telekgazdálkodás | 156 |
Járulékos beruházások | 156 |
Hatósági feladatok | 157 |
Az előkészítés, irányítás és lebonyolítás tanácsi szervezete | 159 |
A műszaki nyilvántartások és hatósági engedélyezések rendszere | 160 |
Lakásfejlesztés a gazdasági irányítás új rendszerében | 161 |
A központi irányítás | 161 |
Az önállóság | 162 |
A szervezeti feltételek | 162 |
Városüzemeltetés (Dr. Vidó István) | 164 |
Irányítás és szervezet | 165 |
A különböző formák előnyei és hátrányai | 167 |
Összefüggés a városfejlesztéssel | 171 |
Az anyagi eszközök | 172 |
A munkamegosztás | 175 |
Kommunális szolgáltatások (Reile Géza) | 178 |
Vízellátás | 179 |
Csatornázás | 181 |
Útépítés, fenntartás | 183 |
Gázszolgáltatások | 185 |
Zöldterületek, parkok | 186 |
Szemétszállítás és -feldolgozás | 188 |
Temetők | 190 |
A társadalmi munka szerepe | 191 |
A választott testület feladatai | 193 |
Kereskedelem és ipari szolgáltatások (Bíró László - Dr. Ördögh János) | 195 |
Helyi kereskedelempolitika | 195 |
Ágazati és helyi politika, vállalati érdek | 195 |
Új kereskedelmi formák | 197 |
A vonzáskör és az idegenforgalom | 198 |
Személyi feltételek | 201 |
A városi tanácsok szerepe | 201 |
A testület munkája | 202 |
Közgazdasági és hatósági befolyásolás | 205 |
A piacok | 206 |
A hálózattelepítés elvei | 207 |
A vásárlók érdekvédelme | 209 |
A szolgáltatás és javítás fejlesztése | 210 |
Az iparpolitikai tervek | 211 |
A városi igények | 213 |
A tanácsi gondok | 215 |
A befolyás eszköze | 217 |
Kulturális, egészségügyi és szociális feladatok (Dr. Forgó István) | 220 |
A város művelődéspolitikája | 220 |
A művelődési terv és a tanács szerepe | 220 |
A kulturális vonzás | 226 |
Társadalmi rétegek és nemzedékek | 228 |
A hagyomány szerepe | 231 |
A gazdasági mechanizmus és a kultúra | 233 |
Az egészségügy és a szociálpolitika | 236 |
Megfontolások a tervezéshez | 236 |
Hatása a városiasodásra | 243 |
Anyagi juttatások és nevelés | 244 |
Szociális gondozás és igazgatás | 245 |
Idegenforgalom (Dr. Erdély Sándor) | 247 |
A lehetőségek és a felkészültség | 248 |
Az adottságok | 249 |
Szállások | 250 |
Étkezés | 252 |
Az utak állapota és a városkép | 254 |
Rendezvények | 255 |
Propaganda | 257 |
Összefüggés a várospolitikával | 257 |
A tájegységi bizottságok és a fejlesztés | 258 |
Városigazgatás és területi munka (Arany István) | 260 |
Igazgatás | 260 |
Várospolitikai szervező tevékenység | 260 |
A lakosság igényei és az apparátus | 261 |
A sajátosságokhoz igazodó szervezet | 263 |
A végrehajtó bizottság a szakigazgatás irányításában | 265 |
A titkárság és az apparátus | 266 |
Vezetők és nem függetlenítettek | 267 |
Az igazgatás belső összehangolása | 267 |
A tanácsrendeletek szerepe | 270 |
A környékre gyakorolt hatás | 279 |
A területi munka | 281 |
A testületek napirendje | 282 |
Együtt a tömegszervezetekkel | 283 |
A tanácstag és az apparátus | 283 |
Beszámoló a választókerületben | 284 |
Kapcsolat a választókkal | 286 |
Az állandó bizottságok | 287 |
Kapcsolat a nem tanácsi szervekkel | 289 |
A társadalmi munka | 290 |
Sajátosságok | |
Ipari jellegű városok | 295 |
Tatabányán és néhány ipari városban (Horváth Géza) | 295 |
Mennyiségi és minőségi ismérvek | 295 |
A fejlődés sajátosságai | 298 |
A gyors növekedés és következményei | 300 |
A könnyűipar fejlesztése | 303 |
A vonzáskörzet | 306 |
Az iparfejlesztés és a várospolitika összhangja | 306 |
Az építőipari kapacitás megosztása | 309 |
Munkakapcsolat az üzemekkel | 310 |
A szellemi és fizikai társadalmi munka | 314 |
A szolgáltatások | 314 |
Életviszonyok - életforma | 318 |
Vegyes jellegű városok | 322 |
Szekszárdon (Császár József) | 322 |
A változások | 324 |
Településhálózati szerepkör | 324 |
Népesség és foglalkoztatottság | 327 |
Városrendezés | 328 |
Ipartelepítés | 329 |
Az iparterületek kialakítása | 329 |
A telepítés tanácsi gondjai | 330 |
A munkaerőmérleg | 332 |
Központi forrásból | 333 |
Kommunális problémák | 337 |
Lakásellátottság | 337 |
Közműfejlesztés és hálózatbővítés | 338 |
A mezőgazdaság | 340 |
Szőlőrekonstrukció | 341 |
Erózióvédelem | 341 |
A városfejlesztés és a lakosság | 343 |
A hagyományok szerepe | 343 |
Társadalmi igények | 344 |
Egységes várospolitikai szemlélet | 344 |
Mezőgazdasági jellegű városok | 346 |
A Szolnok megyei mezővárosokban (Oláh Lajos) | 346 |
A múlt | 346 |
A mezőgazdaság és a tanyavilág | 349 |
Az átszervezés után | 349 |
A tanyavilág | 351 |
A mezővárosok szerepe, életviszonyai és a foglalkoztatottság | 354 |
A településhálózatban betöltött szerep | 354 |
A mezőgazdasági nagyüzemek városformáló hatása | 357 |
Életforma és életmód | 358 |
Foglalkoztatottság | 359 |
A városiasodás útján | 361 |
Városrendezés | 361 |
Kommunális ellátottság | 364 |
Lakásépítés és lakásellátottság | 364 |
Kereskedelem és szolgáltatás | 366 |
Kulturális feltételek | 367 |
Egészségügyi ellátás | 369 |
Források | 371 |
Városok és járások együttműködése (Dr. Fekete Mihály) | 375 |
Megyei irányítás és önállóság | 375 |
Egymásrautaltság | 376 |
Egyeztetés az összefüggés alapján | 377 |
A városi és járási szervek munkakapcsolatai | 381 |
Várossá fejlődő települések (Dr. Bucskó Mihály) | 388 |
Mennyiségi és minőségi ismérvek | 388 |
Alapelvek | 389 |
A városi körülmények megteremtése | 390 |
Az optimális lélekszám | 393 |
Gazdaságossági tényezők | 396 |
A lehetséges ütem | 397 |
A megvalósítás gyakorlati problémái | 398 |
Mutatók | 405 |
Mellékletek | 407 |
Tárgymutató | 411 |