Arany a tenger alatt (rossz állapotú)

Előszó

Hansen kapitány, a legendás U. 22. volt parancsnoka, egy kiöregedett hajót vezetett a Marseille-Buenos-Ayresj-járaton. Vállas és magas alakja volt s arca, mélyre a háború és a hadifogság szántotta rá a szenvedés árkait, még egy ereje teljében lévő férfi arca volt. A haja szőke volt, mint a németfelföldieké. A békekötés megfosztotta hadihajóitól Németországot s mire Hansen a hadifogságból hazaérkezett, a kereskedelmi és személyszállítóhajók valamennyi posztját elfoglalták volt bajtársai. Igy hát ő egy argentínai vállalat szolgálatába lépett s az igazgatóság a «Manuella» parancsnokságát bízta rá. A «Manuella» fagyasztott marhahúst szállított Marseillebe és. nyomorúságos kivándorlókat Marseilleből Buenos-Ayresbe. Szedett-vedett nemzetközi matrózhad szolgált a fedélzeten. Az első kormányos, a hűséges Blunke, akit Hansen hozott magával, úgy ahogy, kordában tartotta őket.
A kapitány őszintén utálta ezt a vén pálinkásflaskóknak való szolgálatot. Amikor elvállalta, abban reménykedett, hogy néhány év alatt megtakarít annyi pénzt, amennyiből vásárolhat egy kimustrált teherhajót, amelyet kitataroztatna és önállósítaná magát. Hiú ábránd volt. Néhány év múlva tapasztalnia kellett, hogy éppen olyan szegény, mint volt akkor, amikor a hajóstársaság szolgálatába lépett.
Szegényen és reménytelenül vezette a «Manuellá»-t, mely évről-évre öregebb lett és rozogább. Megkeményedett. Vissza