1.056.329

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Áramirányítós rendszerek szabályozása

Kézirat/Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöki Továbbképző Intézet

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 228 oldal
Sorozatcím: Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Kar, Szakmérnöki Tagozat BME Továbbképző Intézetének kiadványa
Kötetszám: 145
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. Változatlan utánnyomás. Megjelent 315 példányban. 99 fekete-fehér ábrával. Tankönyvi szám: J5-1300.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A technika történetében gyakran előfordult, hogy egyes részterületek elmélete és gyakorlata nem azonos ütemben fejlődött. Ilyenkor a fejlettebb gyakorlat jobb elmélet kialakulását igényelte, amely... Tovább

Előszó

A technika történetében gyakran előfordult, hogy egyes részterületek elmélete és gyakorlata nem azonos ütemben fejlődött. Ilyenkor a fejlettebb gyakorlat jobb elmélet kialakulását igényelte, amely azután újból kihatott a gyakorlat fejlődésére. Hasonló periodicitás figyelhető meg az áramirányitástechnika területén is, ahol a tirisztorok megjelenésekor a készüléktechnika ugrásszerűen fejlődött. A berendezések térfogata, súlya, ára lecsökkent, a korábban csak elvben létező bonyolult áramirányitó kapcsolások is megvalósíthatóvá váltak. Ezzel együtt azonban mind a védelmi célból, mind a készülékek által nyújtott szolgáltatások minőségének javitása céljából létesített szabályozások olyan dinamikai problémákat vetettek fel, amelyek megoldására pontosabb, jobb elméleti módszerekre lett szükség. A felmerült igény következtében a hatvanas évek végén az áramirányitók dinamikáját kutató szakemberek és a munkájuk eredményét tükröző szakközlemények száma ugrásszerűen megnőtt.
Ez a jegyzet a teljesítmény elektronikai szakmérnöki ágazaton tartott "Áramirányitós szabályozási körök" c. előadás segédeszközeként készült. Célja az, hogy az áramirányitót tartalmazó folyamatok és irányítási rendszerek dinamikájának (modellezésének, analízisének és szintézisének) elméletéből néhány elvet, módszert és példát mutasson be. A korlátozott terjedelem azonban nem teszi lehetővé a témakör minden részletre kiterjedő tárgyalását. A feldolgozott anyagrész kiválasztásakor két célt követtünk. Egyrészt igyekeztünk elkerülni más tantárgyak anyagával való átfedést, másrészt történeti áttekintést kivántunk adni. Emellett elsősorban a jól használható, gyors eredménnyel kecsegtető módszerekre helyeztünk nagyobb hangsúlyt. A feldolgozott anyagrész e tekintetben a szerzők szubjektív álláspontját tükrözi. Önálló kutatás elősegítésére azonban részletes irodalomjegyzéket közlünk. Ezzel segitséget kivánunk nyújtani a tudását bőviteni kivánó hallgatónak és a legcélravezetőbb módszert kereső gyakorló mérnöknek is. Vissza

Tartalom

Előszó 9
1. Bevezetés 11
1.1. Alapfogalmak 11
1.2. A tárgykör megválasztása 15
1.3. Elnevezések, jelölések 15
2. Az áramirányitók matematikai modelljei 17
2.1. Statikus modellek (jelleggörbék) 17
2.1. Példa. Hálózati kommutációs áramirányitók
statikus modellje folyamatos vezetéskor 17
2.2. Példa. ISZM inverter statikus modellje 20
2.3. Példa. Párhuzamos oltásu egyenáramú szaggató
statikus modellje 22
2.2. Folytonos-folyamatos müködésü modellek ...25
2.2.1. Hasznosjel-modellek 25
2.4. Példa. Hálózati kommutációs áramirányitó
hasznosjel-modellje 26
2.2.2. Holtidős modellek 29
2.2.2.1. Statisztikus (kisjelű) modell 29
2.2.2.2. Az egyenértékű hasznosjel-változás
modellje (nagyjelű holtidős modell) 31
2.5. Példa. Egyenáramú szaggató nagyjelű holtidős
modellje 32
2.6. Példa. Vezérelt egyenirányitó nagyjelű holtidős
modellje folyamatos vezetéskor 35
2.2.2.3. Vezérelt egyenirányitók globális holtidős modellje 40
2.7. Példa. Áramszabályozási kör beállítása a holtidős modell figyelembevételével 40
2.3. Szakaszos-szaggatott működésű modellek 43
2.3.1. Mintavételező-tartószerv modell 43
2.8. Példa. Áramszabályozási kör vizsgálata a mintavételező-tartószerv modell figyelembevételével 51
2.3.2. Mintavételező modell (impulzus-modell) 55
2.9. Példa. Áramszabályozási kör vizsgálata a mintavételező-szerv modellel 57
2.3.3. Impulzus válasz-módszer 59
2.3.4. Leirófüggvény módszer 60
2.3.5. Áramirányitók differenciálegyenlet modellje 63
2.10. Példa. Állásos szabályozási kör vizsgálata 64
2.3.6. Áramirányitók HAMMERSTEIN-modellje 70
2.11. Példa. Impulzusszélesség-modulátor HAMMERSTEIN-modellje 70
2.4. Áramirányitók állapotmodellje 72
2.4.1. Az állapotegyenletek alakja és általános megoldása 73
2.4.2. Az átmeneti mátrix meghatározása 73
2.4.3. A kezdeti feltételek figyelembevétele 75
2.4.4. A periodikus partikuláris megoldás zárt alakja 76
2.4.5. Az állapotegyenletek megoldása a megoldások
folytatásának módszerével 77
2.12. Példa. Az állapotegyenlet megoldása k = 2-re 79
2.13. Példa. Az állapotegyenlet megoldása k = 3-ra 79
2.4.6. Az állapotegyenlet általános megoldása egy
ütemre 80
2.4.7. Az állapotegyenlet meghatározása az áramszelep kialvása által előidézett uj vezetési állapotban 81
2.4.8. Az állandósult állapottól való kis eltérésekre
vonatkozó állapotmodell 83
2.4.8.1. A perturbált állapotváltozók kezdeti
értékének extrapolációja c-n átmenetkor 84
2.4.8.2. A perturbált állapotváltozók kezdeti
értékének extrapolációja a vezérlési
szög megváltozásakor 87
2.4.9. A kis változásokra vonatkozó diszkrét modell 91
2.4.10. Speciális eset 92
2.4.11. A stabilitási feltétel 93
2.4.12. Áramirányitók dinamikájának számitása az állapotmodellel 94
2.14. Példa. Áramszabályozási kör analizise szaggatott
vezetéskor 95
2.15. Példa. Áramszabályozási kör analizise folyamatos
vezetéskor 104
2.4.13. A PARK-vektoros modell 108
2.5. Irodalom a 2. részhez 108
2.5.1. Irodalomjegyzék az áramirányitók matematikai
modelljei témakörből 108
2.5.2. Irodalomjegyzék a szükséges elméleti alapok
elsajátításához 113
2.5.3. Hivatkozások 113
3. Áramirányitók számitógépi modelljei 114
3.1. Digitális számitógépi modellezés 114
3.1.1. Bevezetés 114
3.1.2. Teljesitményelektronikai félvezetők és a digitális szimuláció 115
3.1.3. A szubrutinok módszere 116
3.1. Példa. 1F1U1Ü egyenirányitókapcsolás szimulációja 116
3.2. Példa. 3F2U6Ü egyenirányitó-kapcsolás szimulációja 121
3.1.4. A transzformációs módszer 132
3.3. Példa. 3F2U6Ü egyenirányító szimulációja Rd-Ld
terheléskor 139
3.2. Analóg számitógépi modellezés 141
3.2.1. Az áramszelepek leképezése 141
3.2.1.1. Az áramszelepek közvetlen leképezése
kapcsolókkal 141
3.2.1.2. Ágimpedanciamentes áramszelepek leképezése műveleti erősitők felhasználásával 142
3.2.1.3. Véges ágimpedanciáju elemek leképezése nemlineáris integrátorral 143
3.2.2. Áramirányitókapcsolások modellezése 147
3.2.2.1. Háromfázisú feszültséggenerátor modellezése 147
3.2.2.2. Háromfázisú hidkapcsolásu vezérelt
egyenirányitó feszültségkimenőjelü modellje 147
3.4. Példa. A feszültségkimenőjelü egyenirányitómodell működése 150
3.2.2.3. Háromfázisú hidkapcsolásu vezérelt
egyenirányító áramkimenőjelü modellje 150
3.5. Példa. Az áramkimenőjelü egyenirányitómodell
működése 155
3.2.2.4. Ellenpárhuzamos tirisztorpárok analóg
számitógépi modellje 155
3.3. Irodalom a 3. részhez 157
3.3.1. Irodalomjegyzék 157
3.3.2. Hivatkozások 158
4. Példák a szabályozók beállitására 160
4.1. Egyenáramú hajtások áramszabályozási körének beállitása 160
4.2. Egyenáramú hajtás fordulatszámszabályozási körének
beállitása 163
4.3. A speciális strukturáju szabályozási kör szintézise
állapot-szétcsatolással (modális szabályozás) 168
4.4. Szabályozási kör szintézise az állapotváltozók visszacsatolásával 173
4.4.1. A karakterisztikus polinom és a visszacsatoló
vektor közötti összefüggés meghatározása 174
4.4.2. A visszacsatoló vektor és a felvett pólusok
közötti kapcsolat meghatározása 177
4.4.3. Az irányitójel korlátozásának figyelembevétele 178
4.5. Irodalom a 4. részhez 180
4.5.1. Irodalomjegyzék 180
4.5.2. Hivatkozások 180
5. Adaptív irányitási rendszerek 182
5.1. Alapfogalmak 182
5.1.1. Definíciók 182
5.1.2. Az adaptiv irányítás algoritmusa 186
5.1.3. Az adaptiv irányitási rendszerek felosztása 187
5.2. Az adaptiv irányítási rendszerek megvalósításának néhány kérdése 188
5.2.1. Identifikáció 188
5.2.1.1. A rendszer és a modell leirása 188
5.2.1.2. A tanulási cél 190
5.2.1.3. A tanulási algoritmus 191
5.2.1.4. Lineáris tanuló modellek 193
5.2.1.5. A mérési zajok hatása 196
5.2.1.6. A BUSH-féle modell alkalmazása 198
5.2.1.7. Identifikáció zárt szabályozási körben 201
5.2.2. Az ítéletalkotási folyamat néhány kiviteli változata 202
5.2.2.1. Párhuzamos modellre alapozott ADR 204
5.2.2.2. Az e(t) = -xr(t) speciális eset 205
5.2.2.3. A soros-párhuzamos modellre alapozott ADR 206
5.2.2.4. Adaptiv vezérlés a szakaszparaméterek identifikálásával 206
5.2.3. Modifikáció 207
5.2.3.1. A Pl-szabályozók paraméterváltoztatása villamos jellel 207
5.2.3.2. A szabályozók strukturaváltoztatása 208
5.2.3.3. Dinamikus nemlinearitás hatásának
kompenzálása az inverz nemlineáris taggal 209
5.3. Adaptiv irányítású villamos hajtások 213
5.3.1. Változó tehetetlenségi nyomatékú hajtások 215
5.3.2. Változó viszkózus csillapítású hajtás adaptiv irányítása 219
5.3.3. Változó fluxusu egyenáramú motoros hajtások 221
5.3.4. Adaptiv áramszabályozások 222
5.3.4.1. Erősitésváltoztató adaptiv áramszabályozók 223
5.3.4.2. Strukturaváltoztató adaptiv áramszabályozók 224
5.4. Irodalom az 5. részhez 225
5.4.1. Irodalomjegyzék 225
5.4.2. Hivatkozások 228
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem