A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Aquinói Szent Tamás szemelvényekben

Magyarul és latinul

Szerkesztő
Fordító
Budapest
Kiadó: Szent István Társulat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Varrott papírkötés
Oldalszám: 487 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar   Latin  
Méret: 20 cm x 13 cm
ISBN:
Megjegyzés: Első kiadás! Nyomtatta a Stephaneum nyomda, Budapest. Kiválogatta, bevezette, forditotta és magyarázta Schütz Antal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a kötetből:

Aquinói Szent Tamás
Jelentősége

Azt minden művelt ember tudja Szent Tamásról, hogy nagy bölcselő és nagy hittudós és hogy az elsők között áll. Miben van kivételes... Tovább

Előszó

Részlet a kötetből:

Aquinói Szent Tamás
Jelentősége

Azt minden művelt ember tudja Szent Tamásról, hogy nagy bölcselő és nagy hittudós és hogy az elsők között áll. Miben van kivételes nagysága? Egy szóval meg lehet mondani: Szent Tamás a skolasztika fejedelme.
S mi a skolasztika? Egy a középkorban keletkezett és virágba szökkent gondolatirány, amelyet általában jellemez, hogy a) főként az iskolák foglalkoztak vele: tanárok (magistri scholae) és tanítványok (scholastici). b) Először (a 12. század végéig) Platon és aztán egyre határozottabban Aristoteles (aki egyszerűen a Bölcselő, Philosophus) a mesterük. c) A skolasztikusok mint bölcselők is hivők, vagyis a hit tételeit tartják kötelező szabályoknak, és mint hivők is bölcselők, vagyis amit hisznek, abban a bölcselő elme segítségével is el akarnak igazodni. Tehát magukévá teszik és lehetőség szerint megvalósítják Szent Ágoston programját: fides quaerens intellectum. Amit Willmann mond Szent Anzelmről, a skolasztika atyjáról: «Dialektiker bis ins Gebet hinein», azt a legtöbb skolasztikusról is el lehet mondani, d) Mind a bölcseletben mind a teológiában jellemző módszert használnak, a «quaestio»-t, vagyis a rendszeres vitatkozást, amely a föltett kérdés mellett és ellen szóló meggondolások (pozitív és negatív instanciák, a pro és contra, sic et non) ütközőjében tisztázzák a kérdésbe tett igazságot. Ezt a 10. századi jogászok mintájára főként Abaelardus (1142) terjesztett el a bölcselő hittudományban is. Vissza

Tartalom

Elöljáróban1
Aquinói Szent Tamás
Jelentősége1
Az egyetem a 13. században 3
Élete6
Művei9
Egyénisége13
Gondolatvilága16
Sorsa a századokon keresztül19
Szent Tamás ma21
A Summa Theologica tartalma
Az első rész (I)27
A második rész első fele (1ll)42
A második rész második fele (2ll)59
A harmadik rész (lll)82
A Summa Theologica első részéből
Általános tájékoztató98
A szenttudomány szükségessége (I 1,1)100
Vajjon tudomány-e (I 1,2)102
Vajjon önmaga által ismeretes-e, hogy van Isten (I 2,1)104
Vajjon van-e Isten (I 2,3)112
Vajjon azonos-e az Isten az ő lényegével avagy természetével 122
Vajjon Istenben egybeesik-e a mivolt és a létezés126
Vajjon a jó és a való azonos dolgok-e130
Vajjon minden való jó-e132
Vajjon vannak-e eszmék136
Vajjon az igaz és a való felcserélhető-e138
Vajjon a jó meggondolás szerint előbb van-e mint az igaz138
Vajjon mindenre kiterjed-e az isteni gondviselés140
Vajjon az emberek előre vannak-e rendelve (predestinálva) Istentől148
Vajjon Isten mindenható-e150
Vajjon a szeretet eredése az isteni valóságban nemzés-e154
Vajjon meg lehet-e találnunk a teremtményekben a Szentháromság nyomait154
Vajjon több angyal megfér-e egy helyen156
Vajjon az értőelv a testtel úgy egyesül-e mint formája158
Vajjon kell-e cselekvő értelmet tételezni162
Vajjon az embernek van-e szabad akarata166
Vajjon Isten cselekedhetik-e valamit a valókban gyökerező rend ellen168
Vajjon az egyik angyal beszél-e a másikkal170
A Summa Theologica második részének első feléből
Tájékoztató176
Vajjon az emberi mivolttal velejár-e cél végett cselekedni176
Vajjon a boldogság valami teremtett jóban van-e180
Vajjon a tárgy szükségességgel indítja-e az akaratot182
Vajjon az akarást megelőző fontolgató mérlegelés a végtelenig megy-e184
Vajjon kell-e az emberi akaratnak az isteni akarathoz hasonulnia avégből, hogy jó legyen188
Vajjon a kivánságos lélek indulatai különböznek-e a bátorságos lélek indulataitól192
Vajjon az ifjakban és a részegekben dúsabban tenyészik-e a remény194
Vajjon helytáll-e az erény meghatározása196
Vajjon négy sarkalatos erény van-e198
Vannak-e isteni erények200
Vajjon az erkölcsi erények a középszerben vannak-e200
Vajjon az ajándékok különböznek-e az erényektől202
Vajjon helyes-e a bűn okául vallani a test kívánságát, a szemek kívánságát és az élet kevélységét206
Vajjon a törvény az értelem dolga-e208
Vajjon lehet-e osztályozniaz ítélkező jellegű előírásokat210
Vajjon az Újszövetségben van-e helye bizonyos tanácsoknak 212
Vajjon az ember akarhatja-e és teljesítheti-e a jót kegyelem nélkül214
A Summa Theologica második részének második feléből
Tájékoztató220
Vajjon a fejedelem elveszíti-e hitehagyása által alattvalói fölött való uralmát úgy, hogy azok nem tartoznak neki engedelmességgel222
Vajjon mindenki kívánja-e a békét222
Vajjon a háborúskodás mindig bűn-e224
Szabad-e háborúban csellel élni226
Vajjon helyes-er a jogot természeti és tételes jogra osztani228
Vajjon a népek joga (ius gentium) azonos-e a természetjoggal232
Vajjon helyesen határozzuk-e meg az igazságot, mikor azt mondjuk, hogy állandó és állhatatos akarás mindenkinek megadni a maga jussát234
Vajjon a bírónak mindig az írott törvények szerint kell-e ítélni234
Vajjon helyes-e az igazság két külön fajtáját különböztetni, úgymint a kölcsönös és az osztó igazságot236
Vajjon a bírói ítéletekben van-e helye személyeskedésnek238
Szabad-e megölni a bűnözőket238
Vajjon bizonyos esetekben meg van-e engedve bármely testtag megcsonkítása240
Lehet-e a vádlottnak halálos bűn nélkül tagadni azt az igazat, amely halált idézne fejére240
Szabad-e az ügyvédnek igazságtalan ügyet védeni242
Szabad-e valamit az értékénél drágábban eladni242
Bűn-e elfogadni kamatot a kölcsönért246
Vajjon helyénvaló-e imádkozni250
Vajjon a babonának több faja van-e254
Vajjon a kegyelet irányul-e meghatározott emberekre256
Vajjon a nagyratörő lelkület erény-e256
Vajjon a szűzesség különb-e a házasságnál262
Vajjon a tevékeny élet különb-e mint a szemlélődő264
A Summa Theologica harmadik részéből
Tájékoztató268
Megfelelő volt-e, hogy Isten testet öltött268
Vajjon az Igének az emberséggel való egyesülése a személyben ment-e végbe268
Vajjon bármely isteni személy ölthetett volna-e testet272
Helyes volt-e inkább a Fiúnak felvenni az emberséget, mint más isteni személynek274
Vajjon Krisztus az Egyháznak feje-e278
Vajjon az antikrisztust szintúgy az összes gonoszok fejének lehet-e mondani278
Vajjon Krisztus megfelelő időben jött-e a világra280
Vajjon a napkeleti bölcseknek megjelenő csillag az ég csillagai közül való-e282
Vajjon a szentségek szükségesek-e az üdvösségre284
Vajjon a szentségekben van-e kegyelmet okozó erő286
Vajjon hét szentségnek kell-e lenni az Egyházban288
Vajjon a keresztség eltörli-e a jelen élet bűnkövetkezményeit298
Vajjon Krisztus egész kiterjedtségével van-e jelen az Oltáriszentségben298
A Summa contra gentilesből
Mi a szerző szándéka ezzel a művével302
Aminek az ész nem tud a végére járni, azt helyes hivés végett előterjeszteni304
A másvilági boldogság hogyan elégíti ki az ember minden vágyát306
A megvitatásokról
Mi az igazság312
Vajjon az ember megérdemli-e a tanító nevét és képes-e mást tanítani, vagy csak Isten képes erre316
Vajjon az eladó köteles-e az eladott dolognak hibáját felfedni a vevő előtt340
Vajjon az ember bűn nélkül kívánhatja-e megtanulni a mágikus tudományokat344
Vajjon mi az erősebb: az igazság vagy a bor vagy a király vagy az asszony344
A hittudományos kommentárokból
Vajjon a szülő parancsa kényszeríthet-e valakit házasságra348
Boldogok az irgalmasok, mert irgalmasságot nyernek350
Szent Pál elragadtatása352
Az Aristoteles-kommentárokból
A logikáról általában364
A természet és a matematika nézőpontja366
A tejútról366
A lélek mivolta372
A metafizika mivolta376
Az ellenmondás elvének igazsága380
Az erkölcsbölcselet mivolta384
A barátságról390
Az uralkodás és szolgaság392
A kisebb tudományos művekből
A természet titkos folyamatai396
Örökkévaló-e a világ402
A kormányzat. Cyprus királyához410
Mi jobb a közösségnek: egy vagy több ember kormányzata alatt állni410
A többek uralma könnyebben fajul zsarnoksággá414
A király tiszte416
A kormányzás módja416
Milyen vidéket kell választani a királynak telepítésre418
Az önellátás422
A lakosság gyönyörűségéről is kell a királynak gondoskodni424
Hogyan kell kormányozni a zsidókat426
Vajjon az angyalok parancsukkal mozgatják-e az egeket az Istentől kapott hatalommal428
Vajjon az angyal az ő parancsával a Föld egész tömegét képes-e felemelni a Holdig430
Vajjon, ha az égitestek mozgása megszűnnék, minden elemekből összetett romlékony test egy szempillantás alatt elemeire bomolnék-e430
Vajjon az iskolákban szabad-e vitatásra feltenni ezt a kérdést, hogy Krisztus lelke és általában az értelmes lelkek bujtásból jönnek-e432
Vajjon a pokol a Föld közepén van-e vagy azon a tájon432
Lehet-e megtudni a Föld felületének a középtől való távolságát434
Szabad-e képviselni azt a vélelmet, hogy az egyetemes feltámadás után a Hold jobban ragyog, mint a Nap stb.434
Vajjon biztos-e, hogy az angyalok az égitestek mozgatói, ha feltesszük, hogy nem közvetlenül Isten mozgatja azokat434
Vajjon az ember az ész szemével képes volna-e látni mindent, ami végbemegy más ember belsejében stb.436
A fogalmak436
A fény438
Az örökkévalóságra irányul rendelkezés előbb van-e mint az időre irányuló438
A lélek léte kimerül abban, amit a testtel kell közölnie440
A mágusoknak megjelenő csillag440
A hitvita440
Predestináció és szabadság442
A vitatkozás446
A vitatkozás négy fajtája448
A négy ellentét448
A lelki művekből
Az angyali üdvözlet magyarázata452
A teológiai tanár hivatása454
Lauda Sion462
A tanulmányozás helyes útja464
Imádság diktálás vagy igehirdetés előtt466
Betűrendes tartalommutató470
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem