Aquincumi múmia-temetkezések

Előszó

Aquincum topographiája nem volna teljes, ha megfeledkeznénk azokról az emlékekről, melyek a tábor és a polgárváros területén kívül a várost észak- és délnyugatról szegélyező hegyekről kerültek elő. Miként Rómában a tehetősebb lakosság a nyári forróság elől a vidéki villáiba vagy a hegyekbe menekült, úgy Aquincumban is korán benépesült apró villákkal a környező erdővel borított hegyvidék. Ide költözködtek a gazdagabbak nemcsak nyaralásra, hanem sokaknak a hegyi villájuk állandó lakásul is szolgált.
Már régebbről ismeretesek voltak épületmaradványok a környező hegyes vidékeken. Wekerle László a Kapucinus-dombon falakat, küszöbkövet és egy falazott ciszternát ásott fel a mult század 80-as éveiben. Kuzsinszky Bálint Schmidt Miksa kiscelli kastélya közelében tárt fel római épületmaradványokat. Az eddig legnagyobb-kiterjedésű és gazdag díszítésű villát a Csúcshegyen ástam fel 1933-ban. E villa környékén a tavaszi szántásban még több épület maradványait figyeltem meg. Ilyenek mutatkoztak a Táborhegy több pontján hypocaustumokkal. Garády Sándor, a középkori Buda fáradhatatlan kutatója 1934-ben a Testvérhegyen ásott fel nem is egyet.
Meglepő volt, hogy a falmaradványokon kívül nagy számmal találkoztunk sírokkal is. Így a Rózsadombon (Szemlőhegyi-út 23. sz.) Aur. Deipas kilenc hónapos leánykájának, Aurelia Aureliának bolygatatlan szarkofágját találtuk meg.
Szemlőhegyről (Pusztaszeri-út 16. sz.) Kuzsinszky Bálint ismertetett egy életnagyságú női szobrot, mely mint a közelében talált szarkofág is bizonyítja, síremlékhez tartozhatott.
1929. év tavaszán Schmidt Miksa kastélya közelében építkezés alkalmával, egy durva szarkofágra bukkantak, feliratos mezején nem volt írás, a mellékletet már kihányva találtuk. E mellett egy kisebb szarkofág feliratos mezejének két oldalán pelta (amazon pajzs) díszek szerepeltek. Mind a két koporsót Schmidt úr a kastélyában őrzi. - A Táborhegyen, az Árpád-forrástól északra, kőlapokból összeállított sírok kerültek elő. Így Untisz Mátyás földjén a sírt alkotó kőlapok másodszor lettek felhasználva, korábban építészeti rendeltetésük volt (küszöbkő, faragott párkányok). Vissza