Aquincum

Fülszöveg

A környezetgeomorfológia tudományterületének széles tematikai palettáján egy új kutatási irány, a régészeti feltáró munkákat támogató geomorfológiai-őskömyezeti vizsgálatok legújabb eredményeit kívánja a könyv a tudományos közvélemény és az érdeklődő olvasók elé tárni az Aquincum területén és a város tágabb környezetében végzett kutatások eredményeinek közreadásával.
Olyan rendhagyó kötet megjelenését kell üdvözölni, amely két, nagy hagyományokra visszatekintő tudományág, a régészet és a természetföldrajz szoros együttműködésének eredményeként látott napvilágot e tudományágak kiemelkedő hazai műhelyeinek, az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet és a BTM Aquincumi Múzeuma jóvoltából.
Kutatásaink során igyekeztünk feltárni a természeti tényezőknek Budapest legrégibb történeti városmagja, a mai Óbuda, az egykori Aquincum római kori településszerkezetének kialakulásában játszott szerepét is. A rómaiak kitűnően felismerték a geomorfológiai adottságokban rejlő lehetőségeket és a... Tovább

Fülszöveg

A környezetgeomorfológia tudományterületének széles tematikai palettáján egy új kutatási irány, a régészeti feltáró munkákat támogató geomorfológiai-őskömyezeti vizsgálatok legújabb eredményeit kívánja a könyv a tudományos közvélemény és az érdeklődő olvasók elé tárni az Aquincum területén és a város tágabb környezetében végzett kutatások eredményeinek közreadásával.
Olyan rendhagyó kötet megjelenését kell üdvözölni, amely két, nagy hagyományokra visszatekintő tudományág, a régészet és a természetföldrajz szoros együttműködésének eredményeként látott napvilágot e tudományágak kiemelkedő hazai műhelyeinek, az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet és a BTM Aquincumi Múzeuma jóvoltából.
Kutatásaink során igyekeztünk feltárni a természeti tényezőknek Budapest legrégibb történeti városmagja, a mai Óbuda, az egykori Aquincum római kori településszerkezetének kialakulásában játszott szerepét is. A rómaiak kitűnően felismerték a geomorfológiai adottságokban rejlő lehetőségeket és a céljaiknak megfelelően használták fel a vizeket, az ártéri domborzat különböző felszíneit és a kőzeteket.
A régészeti feltárások során több ponton megfigyelt geológiai, földrajzi és más természeti jelenségek gazdagon illusztrált bemutatására is itt kerül sor először ilyen formában. Rövid összefoglalás mutatja be a természeti adottságokhoz kapcsolódó legfontosabb római kori létesítményeket és a kömyezetátalakító munkák nyomait.
Kötetünkben a geomorfológiai megfigyelések alapján meghökkentő új válasz próbálunk adni arra a már korábban felmerült kérdésre, hogy sziget volt-e a római korban a mai Hajógyári sziget? Mi célt szolgálhattak a Duna mentén több ponton megfigyelt árokrendszerek? Vissza