Apropó, Pesterzsébet!

Fülszöveg

Dalos László
1924. nov. 19., Pesterzsébet — 2011. okt. 10., Budapest
Aranytollas és Táncsics Mihály-díjas hírlapíró Nádasdy Kálmán-díjas opera- és műfordító Harsányi Zsolt-díjas költő, zeneszöveg-író
A pesterzsébeti Kossuth Lajos Gimnázium érettségiző diákjaként, 1943-ban, megnyerte a XXI. országos középiskolai tanulmányi versenyt magyar nyelv és irodalomból. Magyar—olasz szakos egyetemi tanulmányai után, 1946 és 1955 között, a Magyar Rádió irodalmi osztályán műsorszerkesztő lektorként dolgozott. A Film Színház Muzsikának, a képes hetilap alapításától megszűnéséig (1957—1990), harminchárom és fél éven át (!) volt belső munkatársa. Nyugdíjasként is aktív maradt.
A legváltozatosabb műfajokban több ezer újságcikk, 32 színpadi és rádiós zenés játékban több száz dalszöveg, 9 önálló könyv, 15 fordításkötet, 10 opera-, 4 operett- és 2 drámafordítás fűződik a nevéhez. Olasz, orosz, német, francia, angol, latin, cseh, lengyel és hoivát szerzők műveit ültette magyarra.
Eisemann Mihály... Tovább

Fülszöveg

Dalos László
1924. nov. 19., Pesterzsébet — 2011. okt. 10., Budapest
Aranytollas és Táncsics Mihály-díjas hírlapíró Nádasdy Kálmán-díjas opera- és műfordító Harsányi Zsolt-díjas költő, zeneszöveg-író
A pesterzsébeti Kossuth Lajos Gimnázium érettségiző diákjaként, 1943-ban, megnyerte a XXI. országos középiskolai tanulmányi versenyt magyar nyelv és irodalomból. Magyar—olasz szakos egyetemi tanulmányai után, 1946 és 1955 között, a Magyar Rádió irodalmi osztályán műsorszerkesztő lektorként dolgozott. A Film Színház Muzsikának, a képes hetilap alapításától megszűnéséig (1957—1990), harminchárom és fél éven át (!) volt belső munkatársa. Nyugdíjasként is aktív maradt.
A legváltozatosabb műfajokban több ezer újságcikk, 32 színpadi és rádiós zenés játékban több száz dalszöveg, 9 önálló könyv, 15 fordításkötet, 10 opera-, 4 operett- és 2 drámafordítás fűződik a nevéhez. Olasz, orosz, német, francia, angol, latin, cseh, lengyel és hoivát szerzők műveit ültette magyarra.
Eisemann Mihály zenéjére ő írta a verseit a második világháború utáni magyar színháztörténet egyik legnagyobb operettsikerének, a Bástyasétány 77-nek. Ebben csendül fel legismertebb alkotása, A vén budai hársfák, amelyből örökzöld sláger lett.
Posztumusz könyve, az Apropó, Pesterzsébet! a 2004-ben megjelent. Az én Erzsébetem című kötet folytatása, egyben befejezése: az 1930-as, 40-es évek Pesterzsébetét kelti életre. Egyszerre önéletrajz, eseménytudósítás, oknyomozó riport, helytörténet, korkép és nem utolsósorban szépirodalom.
A könyv tartalmaz egy versválogatást is, valamint a szerző életéről és pályájáról egy fotóösszeállítást, végezetül pedig képes beszámoló idézi fel „a szeretett alma mater" Dalos László Termének ünnepi avatóestjét. Vissza