Aprítás és fajtázás

Előszó

Műszaki könyvkiadásunk nagyfokú felfejlődése - kultúrforradalmunk szerves alkotója - lehetővé tette az aprítás és fajtázás tárgykörét összefoglalóan ismertető első magyar nyelvű szakkönyv megjelenését. Iparunk gyors fejlődése, az ipar vezetésével szemben támasztott minőségi követelmények számos iparág, elsősorban az építőanyag-ipar, az ércelőkészítés, a szénelőkészítés és a nehéz vegyipar üzemeltetése és üzemfejlesztés terén megkövetelik az aprítás és fajtázás elméletének és készülékeinek beható tanulmányozását. Jelen munka ezért felépítésében nemcsak a műszaki felsőoktatás, hanem a gyakorlatban működő üzemmérnök és tervezőmérnök igényeit is igyekszik kielégíteni. Ily mű megírásához a külföldi szakirodalom is alig-alig szolgáltat példát. Elsőnek említem a Levenson-Preigenson-féle, Moszkvában 1940-ben megjelent szakkönyvet, amelyet, sajnos, a legnagyobb utánjárással sem tudtam mind ez ideig megszerezni, viszont számos más szovjet könyv hivatkozásai alapján tartalmából bőségesen merítettem. A német, francia és angolszász irodalomban hozzáférhető könyvekre az irodalomjegyzékben hivatkozom, itt csak azt jegyzem meg, hogy tárgyalási módjában egyiket sem tudtam követendőnek elfogadni. Az említett iparágak technológiai szakmunkái természetesen több-kevesebb részletességgel ismertetik az aprítás és fajtázás őket érdeklő kérdéseit. Egyes kiragadott fejezetekkel pedig számos tanulmány és értekezés foglalkozik és szolgáltat értékes adatokat. E tekintetben ugyancsak az irodalomjegyzékre utalok. A munka tankönyvjellegére való tekintettel igyekeztem csaknem minden tételnek és képletnek levezetését is ismertetni. A gyakorlat és tanítás követelményeit egyaránt szolgálják a beiktatott számpéldák; az üzemmérnök és tervező tájékoztatását célozzák a különböző táblázatok. A kivitelükben sokszor igen eltérő készülékek leírásánál a szerkezeti részletek mellőzése mellett főleg a mechanikai-fizikai jelenségek ismertetésére és ezzel kapcsolatban a változó körülmények közöni üzemviszonyok megvilágítására törekedtem. Ezzel - az oktatás kívánalmai mellett - főleg az üzemmérnöknek igyekeztem hasznára lenni.
A könyvben számos, ma már elavult gép és készülék ismertetése is megtalálható. Ezzel is a tanítás követelményeihez igazodtam, de arra is kellett gondolnom, hogy sok gyárunkban ma még a felemlített elavult gépek dolgoznak.
Alapvető elgondolásában a könyv gépészeti szakkönyv. A felmerülő kémiai és kémiai-fizikai kérdéseket ezért csak érintem (pl. a flotáció tárgyalásánál). Nem célja a műnek az említett iparágak technológiájának összefüggő ismertetése, de elengedhetetlen volt a gépek és készülékek alkalmazásával kapcsolatban a technológiából - főleg az építőanyag iparból - vett példák felemlítése. Vissza