Apokalipszis soha

Fülszöveg

2019-ben néhány szélsőséges környezetvédő azt állította, hogy a klímakatasztrófa miatt „emberek milliárdjai fognak meghalni" - ezzel növelve a lakosság, köztük számos serdülő fiatal szorongását. Ekkor Michael Shellenberger szükségét érezte, hogy mint elkötelezett környezetvédelmi aktivista, vezető energiaszakértő és egy tizenéves lány édesapja felszólaljon, és különbséget tegyen tudomány és fikció között.
A szerző számos környezetvédelemmel kapcsolatos törekvést mutat be, melyeknek utána sorra megkérdőjelezi a létjogosultságát és sikerességét. Azt állítja, hogy nincs apokalipszis, nem is lesz soha, a klímaváltozás ténye valós, ám a média és a szélsőséges környezetvédők torzított képet festenek bolygónk valódi ökológiai helyzetéről és problémáiról. Terítékén olyan fajsúlyos témák szerepelnek, mint a tűzvészék, a műanyagok, a fajkihalás, a méltányos kereskedelem, az ember mindenhatósága az élővilág felett, az energiaéhség, a fosszilis kontra megújuló energiaforrások, valamint a... Tovább

Fülszöveg

2019-ben néhány szélsőséges környezetvédő azt állította, hogy a klímakatasztrófa miatt „emberek milliárdjai fognak meghalni" - ezzel növelve a lakosság, köztük számos serdülő fiatal szorongását. Ekkor Michael Shellenberger szükségét érezte, hogy mint elkötelezett környezetvédelmi aktivista, vezető energiaszakértő és egy tizenéves lány édesapja felszólaljon, és különbséget tegyen tudomány és fikció között.
A szerző számos környezetvédelemmel kapcsolatos törekvést mutat be, melyeknek utána sorra megkérdőjelezi a létjogosultságát és sikerességét. Azt állítja, hogy nincs apokalipszis, nem is lesz soha, a klímaváltozás ténye valós, ám a média és a szélsőséges környezetvédők torzított képet festenek bolygónk valódi ökológiai helyzetéről és problémáiról. Terítékén olyan fajsúlyos témák szerepelnek, mint a tűzvészék, a műanyagok, a fajkihalás, a méltányos kereskedelem, az ember mindenhatósága az élővilág felett, az energiaéhség, a fosszilis kontra megújuló energiaforrások, valamint a szén-dioxid-kibocsátás és a húsevés.
A média évtizedek óta tartó figyelme ellenére sokan még mindig nincsenek tisztában az alapvető tényekkel - például, hogy a legtöbb fejlett országban a szén-dioxid-kibocsátás szintje több mint egy évtizede elérte csúcspontját, és azóta csökken.
A javuló tendenciák ellenére még sok mindent tehetünk a bolygónk védelmében, de érdekes módon, pont azok az emberek ellenzik legjobban a legkézenfekvőbb megoldásokat, akik a leginkább kongatják a vészharangot. Shellenberger ennek a jelenségnek a lehetséges okait is számba veszi.
Ezenkívül rámutat arra, hogy a zöld eszmék néha nagyobb kárt okoznak, mint hasznot, és ugyanolyan fenntarthatatlanok, mint a jelenlegi, nem ökológiai szempontokat figyelembevevő, természetkárosító rendszerek. A szerző állításai néhol meghökkentők, néhol vitára invitálok, de mindenesetre arra rávilágítanak, hogy a helyzet korántsem annyira egyszerű vagy egyértelmű, mint ahogy azt a szélsőséges természetvédők állítják. Vissza