Apokalipszis

Fülszöveg

Albrecht Dürer 1498-ban jelentette meg először a bibliai Jelenések Könyvéhez, az Apokalipszishez készített fametszetsorozatát. Művét a német grafika egyik csúcsteljesítményeként értékeli a művészettörténet, s nem csupán a művészi ábrázolásban elért, addig ismeretlen mélységű valóságlátás és drámai szenvedélyű előadásmód miatt.
Tartalmát tekintve az Apokalipszis az ókori profetikus irodalomnak a világ végére vonatkozó jövendöléseit jelenti, melyekből János apostolé az egyetlen kanopnizált - az Újszövetségbe felvett - irat. Kezdettől a keresztény egyház legvitatottabb szent iratai közé tartozik, szövegének sejtelmessége és sokrétűsége az értelmezések számos változatára nyújtott lehetőséget, s egy sor szellemi mozgalom használta fel céljaira. Bár a hivatalos felfogás a jelenéseket igyekezett elvontabban az Egyház és a Sátán harcának feltüntetni, a közfelfogásban mégis gyakran jelentette konkrét, belátható időn belüli események várását, főleg kerek évfordulók küszöbén, mint amilyenek az 1500-at megelőző évek is voltak. Így Dürer vállalkozása igen sikeres lett korában, több kiadást is megért. Jelentős mértékben az ő művének volt köszönhető, hogy az Apokalipszis a reformáció hivatkozási alapjává, harci felhívásává válhatott. Művészi tekintetben is messze sugárzott példája. Lucas Cranach és Georg Lemberger Apokalipszis-illusztrációi Dürer nyomán készültek, őt követték Hans Schäufelein, Hans Sebald Beham és az ifjabb Hans Holbein alkotásai. Hatása rövid időn belül a német területeken túl is eljutott: Franciaországban (Jean Duvet fametszetsorozatában), Itáliában, az Athos-hegyi kolostorok freskóiban, orosz fametszetekben is találkozunk befolyásával.
A korában nagy példányszámú (talán 500) műből mára már alig néhány teljes sorozat található a világ múzeumaiban, időtől és használattól megkopottan. A mi Szépművészeti Múzeumunk sorozata az 1498-as és az 1511-es kiadás lapjaiból állt össze teljessé. E nagy hatású művet, melyet nálunk eddig csak néhány szakember lapozhatott végig, szeretnénk most egészében hozzáférhetővé tenni a művészeti könyvek és forráskiadványok kedvelőinek szélesebb tábora számára. Mivel a mű eredeti szándéka szerint a szöveg és a kép tökéletes egységét valósította meg, a műalkotások mai szemlélete azt kívánja, hogy a metszetek szövegkörnyezetükkel együtt lássanak napvilágot, teljes terjedelmükben. A 15 nagyméretű fametszetből, ugyanannyi szövegoldalból és a két, Dürer korabeli kiadás címlapjaiból álló mű eredeti méretében kerül bemutatásra, a fametszethez legközelebb álló magasnyomó technikával, az eredetihez hasonló bordázott papíron. A kiadvány megformálása mégsem a teljes hasonmás kiadás elvét követi, éppen a szemléletesebb bemutatás érdekében. Így a szövegoldalak nem a képek hátoldalára kerültek, mint eredetileg - az átnyomódást elkerülendő -, hanem külön lapra, szemben a vele összefüggő ábrázolással. Az egyoldalas nyomás és a kötészeti munka a középkori Blockbuch-ok megoldását követi. A középfelnémet szöveg hangulatának megfelelő magyar bibliafordítást keresve, Heltai Gáspár 1562-ben megjelent Új Testamentumára esett a választás, mely esztétikailag leginkább volt illeszthető a düreri mű szomszédságába. Tömör, teleoldalas szedését méretváltoztatás nélkül sikerült adaptálni a kéthasábos gótikus szöveg tükrébe - a lapszéli jegyzetek elhagyásával. A Heltai-féle szövegrész külön is örömére szolgálhat a művelődéstörténet vagy a kuriózumok iránt érdeklődőknek, mivel e szépen formált reneszánsz nyomtatványunk mind ez ideig nem kapott újabb nyilvánosságot.
A kiadvány bevezetőjét a Szépművészeti Múzeum grafikai gyűjteményének munkatársa, Dr. Zentai Loránd írta. Az egyes lapokhoz fűződő rövid leírás mellett alapos áttekintést ad a düreri mű előképtípusairól, majd elhelyezi azt a korban, egybevetve a 15. századi német és németalföldi hagyományokkal, érzékeltetve a velencei, itáliai tanulságokat is. Utal történelmi hatására, s megvilágítja a művészi felfogás újszerűségét, a realisztikus hatásra törekvő erőteljes drámaiságot, melynek élménye a mai szemlélőt is magával ragadja.
Mindezekkel együttesen, reméljük, maradandó értékű, jól használható bibliofil kiadványt adhatunk a műfajt és a témát szerető közönségnek. Vissza