Anyagtechnológia II.

Tartalom

1. VÁKUUMTECHNIKAI ÜVEGEK 3
1.1 Az üveg összetétele 3
1.11 Az üveges állapot jellemzése 3
1.12 Üveget alkotó oxidok 3
1.13 Az üveg szerkezete 6
1.14 Néhány fontosabb üvegfajta és felhasználása 8
1.141 Kvarcüveg 8
1.142 Vycorüveg 9
1.143 Vitrokerámia (Pyroceram üveg) 10
1.144 Sugárzásra érzékeny üvegek 11
1.145 Közüvegek 11
1.146 Üvegforraszok 11
1.147 Üvegzománcok 12
1.148 Zsugorított üveg (szinterüveg) 13
1.149 Üvegszál és fólia 14
1.2 Az üveg gyártása és alakítása 14
1.21 Az üveg olvasztása 14
1.22 Félkésztermék-gyártás 17
1.221 Síküveggyártás 17
1.222 Üvegcső- és pálcahúzás
1.223 Ballonfúvás üvegolvadékból 19
1.224 Préselés kemencéből merített üvegolvadékból 21
1.23 Optikai falvastagságmérés 22
1.3 Az üveg fizikai tulajdonságai 23
1.31 Mechanikai tulajdonságok 23
1.32 Sűrűség 25
1.33 Viszkozitás 26
1.34 Kristálykiválás (üvegtelenedés) 29
1.35 Felületi feszültség 30
1.36 Hőtágulás 31
1.37 Hőlökési szilárdság 33
1.38 Fajhő és hővezetőképesség 34
1.39 Elektromos tulajdonságok 34
1.310 Gázáteresztés és lekötés 40
1.311 Ellenállás kémiai hatásokra 41
1.312 Sugárzás-átbocsátóképesség 43
1.313 Viszkoelasztikus jelenségek a transzformációs zónában 45
1.4 Belső feszültségek - hőkezelés - törés 53
1.41 A feszültségek keletkezése és fajtái 53
1.411 Ideiglenes feszültségek 53
1.412 Maradandó feszültségek 56
1.42 A hűlési feszültségeket megszüntető hőkezelés (temperálás) 66
1.43 A temperálás jellemző adatainak kiszámítása 69
1.44 Az üveg szilárdságát befolyásoló tényezők 76
1.441 Felszíni sérülések és hornyok hatása 78
1.45 Az üveg edzése 79
1.46 Az üveg törése 81
1.461 A törés felület jellegzetességei 84
1.5 Feszültségoptikai vizsgálatok 87
1.51 Feszültségoptikai alapfogalmak 87
1.52 Feszültségek kvantitatív meghatározása 92
1.521 Egytengelyű feszültségállapot 92
1.522 Síkbeli feszültségállapot 92
1.523 Térbeli feszültségállapot 94
1.6 Irodalom 95
2. SZILIKÁTOK 96
2.1 A csillám 96
2.11 A csillám fizikai és kémiai tulajdonságai 99
2.12 A csillám feldolgozása 101
2.13 A csillám alkalmazása 103
2.14 A csillám mesterséges előállítása 104
2.2 A talkum 104
2.3 Az azbeszt 105
2.31 Az azbeszt fizikai és kémiai tulajdonságai 107
2.32 Az azbeszt feldolgozása 109
2.33 Az azbeszt felhasználása 109
2.4 Irodalom 110
3. KERÁMIÁK 111
3.1 A kerámiák előállítása 111
3.11 Nyersanyagok 111
3.12 A nyersanyagok előkészítése 114
3.13 Formálás 115
3.131 Korongolás 116
3.132 Vákuumpréselés 116
3.133 Mechanikus megmunkálás 116
3.134 Öntés 116
3.135 Sajtolás 117
3.136 Fröccsöntés 117
3.14 Hőkezelés 117
3.141 A szárítás 117
3.142 Az égetés 118
3.15 Utómegmunkálás 119
3.2 Kerámiák tulajdonságai és azok mérése 120
3.21 Dielektromos állandó 120
3.22 Dielektromos állandó hőmérsékleti tényezője 121
3.23 Dielektromos veszteségi tényező 121
3.24 Átütési szilárdság 122
3.25 Fajlagos ellenállás 123
3.26 Vizfelvevőképesség 123
3.3 Kerámiai anyagok felosztása 123
3.31 Alumínium-alkáli-szilikátok 124
3.32 Magnézium-szilikátok 126
3.33 Magnézium-alumínium-szilikátok 128
3.34 Titándioxid és túlnyomórészt titanát kerámiák 129
3.341 Titándioxid alapú kerámiák 129
3.342 Titanát dielektrikumok 130
3.343 Kondenzátorok szerkezeti felépítése 131
3.35 Oxidkerámiák 133
3.351 Alumíniumoxid kerámiák 133
3.352 Egyéb oxidkerámiák 134
3.36 Különleges kerámiák 135
3.361 Piezoelektromos kerámiák 135
3.362 Mágneses kerámiák 135
3.363 Vitrokerámia 136
3.364 Félvezető tulajdonságú kerámiák 136
3.37 Kerámia-fém kötések 137
3.4 Irodalom 139
4. LUMINESZCENS ANYAGOK 140
4.1 A lumineszcencia alapfogalmai 140
4.11 A lumineszcencia általános feltételei és a világítócentrumok felépítése 142
4.12 A lumineszcencia mechanizmusa 144
4.13 Katódlumineszcencia 148
4.2 Lumineszcens anyagok közös tulajdonságai és jellegzetességei 150
4.21 Lumineszcens anyagok kémiai összetétele 150
4.22 A fényporok legfontosabb fizikai tulajdonságai 154
4.221 A fénypor emissziójának spektrális energiaeloszlása 154
4.222 A fénypor hatásfoka 156
4.223 A fénypor utánvilágítása 159
4.224 A fénypor szemcseméret eloszlása 162
4.23 A lumineszcens anyagok előállítása (szintézise) 166
4.231 Tiszta alapanyag előállítása 167
4.232 Fénypor izzítása 168
4.233 A fénypor utókezelése 171
4.3 Szulfid-fényporok 172
4.31 TV fényporok 178
4.311 Alapanyag-gyártás 180
4.312 Az alapanyag aktiválása és izzítása 191
4.32 A katódsugárcső-ernyők fényporai 195
4.4 Szilikát fényporok 200
4.41 A mangánnal aktivált cinkszilikát (willemit) 200
4.5 Antimonnal és mangánnal aktivált kalciumhalofoszfát 206
4.6 Vegyes kémiai összetételű lumineszkáló anyagok 213
4.61 Saját aktiválású cinkoxid 213
4.62 Mangánnal aktivált magnéziumarzenát 217
4.63 Mangánnal aktivált magnéziumfluorgermanát 219
4.7 Ritkaföldfém alapú fényporok 220
4.71 Ritkaföldfém alapú fényporok legfontosabb technikai tulajdonságai 221
4.72 Európiummal aktivált fénypor előállítása 223
4.73 Ritkaföldfém fényporok felhasználása 224
4.8 Irodalom 225
5. LUMINESZKÁLÓ BEVONATOK 227
5.1 A bevonatok fontosabb paraméterei 229
5.2 Az ernyők felépítése és működése 230
5.21 összefüggések az ernyők különböző paraméterei között 231
5.211 A felületi fényesség és a gerjesztés 231
5.212 Szemcseméret, rétegvastagság, felbontóképesség és hatásfok 239
5.22 Az ernyők hatásfoka 248
5.23 Az anyagok és technológiák alkalmazhatóságának feltételei 250
5.3 Ernyőkészitési eljárások 251
5.31 Beszórás 251
5.32 Öntés 252
5.33 Beporzás 254
5.34 Ülepítés 257
5.341 Ernyőkészités finomszemcsés fényporból ecetsav koagulátorral 260
5.342 Ernyőkészités alkáli földfémsó koagulátorral. Képcsőernyőkészítés 261
5.343 Különleges ülepítési eljárások 268
5.35 Párologtatás 269
5.36 Színes képcsőernyők készítése 270
5.4 Elektronsugárcső ernyők élettartama 272
5.5 Különféle általánosan használt katódsugárcső ernyőfajták áttekintése 275
5.6 Fényforrások lumineszcens bevonatai 275
5.61 Fénycsövekben alkalmazott bevonatok 277
5.62 Fénycsőbevonatok készítése 283
5.63 Higanygőzlámpák és bevonataik 284
5.7 Irodalom 286

Témakörök