Kvantummechanika

Fülszöveg

A mikrovilágban uralkodó mozgástörvények feltárásával, a részecske- és hullámmozgás ekvivalenciájának bizonyításával a kvantummechanika kétségkívül századunk legjelentősebb szellemi alkotásának mondható. Miniatürizálás felé haladó korunkban a kvantummechanikai alkalmazások mindennapjaink részeseivé váltak. A modern anyagtudomány, az optoelektronika, a hírközlés, a mezoszkópikus rendszerek fizikája, a nukleáris energiatermelés, a gyógyszertervezés, stb., nem lenne elképzelhető a kvantummechanika megszületése nélkül.
Azonban nemcsak hétköznapjainkba vonult be, világnézetünket is átformálta a kvantummechanika. Teller Ede így fogalmazza meg, gyermek számára is érthető módon, a kvantummechanika kvintesszenciáját: „megértettük, hogy a múlt létezik, de a jövendő nem". Ennek az állításnak a mélységeit, valamint a kvantummechanika alkalmazásainak szinte kimeríthetetlen voltát hivatott bemutatni ez a kis jegyzet, amely a Műegyetem mérnökfizikus szakos hallgatói számára készült, de... Tovább

Fülszöveg

A mikrovilágban uralkodó mozgástörvények feltárásával, a részecske- és hullámmozgás ekvivalenciájának bizonyításával a kvantummechanika kétségkívül századunk legjelentősebb szellemi alkotásának mondható. Miniatürizálás felé haladó korunkban a kvantummechanikai alkalmazások mindennapjaink részeseivé váltak. A modern anyagtudomány, az optoelektronika, a hírközlés, a mezoszkópikus rendszerek fizikája, a nukleáris energiatermelés, a gyógyszertervezés, stb., nem lenne elképzelhető a kvantummechanika megszületése nélkül.
Azonban nemcsak hétköznapjainkba vonult be, világnézetünket is átformálta a kvantummechanika. Teller Ede így fogalmazza meg, gyermek számára is érthető módon, a kvantummechanika kvintesszenciáját: „megértettük, hogy a múlt létezik, de a jövendő nem". Ennek az állításnak a mélységeit, valamint a kvantummechanika alkalmazásainak szinte kimeríthetetlen voltát hivatott bemutatni ez a kis jegyzet, amely a Műegyetem mérnökfizikus szakos hallgatói számára készült, de tudományegyetemi hallgatók, vagy a Műegyetem más karain tanuló diákok is egyaránt használhatják oktatási segédletként.
A nyolc fejezetbe és kétszáz oldalas terjedelembe sűrített anyag a kvantumelmélet megszületését kikényszerítő ismert problémák bemutatásával indul, majd a Schrödinger-egyenlet és annak néhány egyszerű esetre történő megoldása következik. Ezután a matematikai és fizikai alapok tárgyalására, majd az egyes fizikai mennyiségeket reprezentáló operátorok sajátérték-problémáinak megoldására kerül sor. A két fő alkalmazási terület: a kötött állapotok és a szórási állapotok témaköre után a külső elektromágneses tér esetén fellépő néhány jelenség bemutatása következik. A jegyzet a relativisztikus kvantummechanika eredményeinek taglalásával és a reprezentációelmélet rövid tárgyalásával fejeződik be. Vissza