Anyanyelvi olvasókönyv

Rendszer és mozgás mai nyelvünkben

Szerző

Lektor

Budapest

'Tompa József: Anyanyelvi olvasókönyv ' összes példány

Kiadó:	Gondolat Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1976
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	391 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 15 cm
ISBN:	963-280-422-8

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Csaknem fél évszázada kutatja nyelvünket Tompa József, a nyelvtudományok doktora, c. egyetemi tanár. Szak- és tankönyvei, folyóiratokban közzétett tanulmányai mellett sok színes nyelvművelő írása jelent meg napi- és hetilapokban. Mostani kötetébe összegyűjtött kisebb-nagyobb tanulmányai egyszerű példákon is szemléletesen világítják meg a magyar nyelv mai mozgását, főbb változásformáit, s képet adnak néhány érdekes szavunk újabb kori életéről. A szerző bőven foglalkozik vitás nyelvhelyességi kérdésekkel, s kitér nyelvművelésünk évszázados törekvéseire is. Végül pedig az irodalmi stílusárnyalás néhány sokszínű részletét, elsősorban a művészi archaizálást mutatja be. A gazdag tartalmú könyvet haszonnal forgathatja anyanyelvünk minden barátja.

Tartalom

Előszó	5
Nyelvi eszközeink világából	11
Néhány újabb kori szavunk történetének tanulságai	13
Hullám szavunk stílusértékének változásai	15
A zordon melléknév újjászületésének históriája	20
"Ti csendes ernyők pásztori" (Berzsenyi Dániel)	26
A halmaz és a szomj főnév származásának homályai	35
A cigányok újmagyarokká, majd magyarokká válása - nyelvünk tanúsága szerint	40
A tantusz szó hazai vándorútja	45
Egy játékos szokásunk egykori nevéről, a cipkaszakítás-ról	49
A művészi stílus hars mellékneve	54
Egy hangnyi ingadozás - és ami mögötte van	60
A jelenség fölfedezése	60
A történeti alakulás menete	62
A melléknévi kötőhangzó további terjedése	64
Gyakorlati tanulságok	67
Mai nyelvtanunk felszín alatti mozgása	71
A nyelv változásformáiról	71
Igenévi határozóink rendszerének újabb kori gazdagodása	73
Az új határozói formák árnyaló ereje	76
A használat mai megoszlása	78
Nyelvhelyességi és stilisztikai kérdések	79
Alaktanunk különös eleme: a melléknévi -ik toldalék	87
A tárgy megközelítése	87
Az -ik alaktana	89
Az -ik jelentéstana	92
Mondattani tanulságok	94
Stilisztikai megjegyzések	96
"Zsörtölődhetnékem" van	100
A -hatnék/-hetnék toldalékos főnevek mai szókészletünkben	101
A mai nyelvtani szabályok áttekintése	104
A szóalak stílusértéke	107
A főnév kialakulásáról a tájnyelvi rokonságáról	109
Az ismétlődő toldalékok és segédszók elhagyása	112
A jelenség kialakulásának útja	112
A mai használat főbb típusai	115
Főnévi igenevünk néhány problémája	121
Látni - látnom - láttani - látnalak	121
Amit neki is tudnia illenék jól alkalmazni(a)?	127
Befejező megjegyzések	130
Kötőszóink ízei, színei	131
A kötőszó stílusjellemző ereje és "módosító" funkciója	132
A kötőszó-mondat	136
A kötőszó mint elvont viszony kifejezője	141
Nyelvhelyességi kérdések	145
Néhány régi vita - mai szemmel	147
A Dunántúl, vagy pedig a Dunántúlon járunk?	148
Csak a tudományos igazsághoz híven	150
Oldal és lap, vagy pedig lap és levél?	155
Mutató névmásaink némely bökkenőjéről	159
Személyes névmásunk visszaható névmási szerepe	173
"Mind ahhoz járó vagyunk..."	179
"S a sírt, hol nemzet sűlyed el, Népek veszik körül" (Vörösmarty)	186
A vád és a védelem öröklött érvelése	186
A nyelvi valóság újabb számbavétele	190
A végső értékelés	194
A Magyar Nyelvőr első száz éve és nyelvművelésünk ügye	196
Száz év madártávlatából	196
Az előzmények	202
Szarvas Gábor harcos évtizedei	204
A folyóirat első fénykora: Simonyi szerkesztőségének ideje	209
Balassa József áldozatos küzdelmei	214
A folyóirat újjászületése és második virágkora	216
Tanuljunk együtt - magyarul!	223
Régi és új nyelvszokás mezsgyéjén	223
Az égen helyhatározó és egen változata	227
"Sejtessünk" többet!	232
Jobb? Inkább Jó? Inkább jobb?	236
Igenévigéink élő és kiveszőben levő alakjai	240
Nyelvünk el-az-osodása	244
"Estébé, estébé..."	249
Szíveskedjünk vagy szíveskedjük (az ajtót becsukni?)	255
A nyelv a művész tollán	259
Egy és más a mondatszerkesztésről	261
Szabadság és rend egysége	261
A mondat rendjének művészi célú megbontása	270
Láng gyúl a lángról	279
Hogyan értette a szerző?	286
A nyelvi szövegmagyarázat néhány nehézsége	286
A Szózat viszály szavának "viszályai"	291
"Haloványan hófehér szobornál..."	293
Miért gátot tör át Petőfi Tiszája?	297
A bomlott cimbalom és társai	301
Mi a "Szibinyáni Jank"-beli vízomlás?	304
A kedélyesség művészi stíluseszközei 1825 és 1849 között	309
Általános kérdések	309
Művészi vagy szónoki stíluseszközök kiforgatása	311
A beszélt nyelvben is kedvelt eszközök	320
A kiélesedő eszmei harc fegyverei	333
Nyelvi régiességek a művészi archaizálásban	337
Általános művelődés- és stílustörténeti kérdések	337
A nyelv múltjából vett művészi archaizmusok	344
Fiktív régiességek, álarchaizmusok	364
A régiségek néhány jellegzetes művészi alkalmazása	368
Koholt emlékeink szavai	376
Társadalomtörténeti és lélektani mozzanatok	376
A szavaknak is megvan a maguk sorsa	381