Anyanyelvi nevelés az óvódában

Tartalom

BEVEZETÉS 3
I. A gyermek hangállományának fejlődése és a beszédhibák javítása 5
A gyermek hangjainak kialakulása 5
A nyelvfejlődést megelőző időszak 5
A gyermeknyelv hangjainak kialakulása 6
Az élettani pöszebeszéd 8
A szavak hosszúsága. - A szó hangtani szerkezetéről 11
Melléklet a gyermek hangjainak kialakulásáról
szóló fejezethez 12
Álmagyar mássalhangzók képzésének táblázata II. 13
A beszédhibákról és javításukról 14
A beszédhiba fogalma és fajtái 14
A beszéd ritmusának zavara 15
A hadarás 15
A dadogás 16
A pöszeség 20
II. Az óvodai irodalmi nevelés módszertana 27
Az irodalmi nevelés feladata 27
Történelmi előzmények 29
A mese, elbeszélés, költészet szerepe az iskoláskor előtti gyermekek nevelésében az európai kultúrában 29
Az irodalmi foglalkozások szerepe a magyar kisdedóvókban a felszabadulásig 32
Az irodalmi foglalkozások szerepe a szocialista óvodapedagógia szolgálatában 42
Az irodalmi foglalkozások prózai anyaga 46
Az elbeszélés 47
A mese 49
Az anyag kiválasztásának szempontjai korcsoportonként 53
A mesélés módszere 57
Felkészülés a meséléshez 57
Az állandó jellegű felkészülés 57
Felkészülés egy-egy alkalomra 59
Felkészülés kigondolt történet elmondására 63
A foglalkozás levezetése 63
A foglalkozás megszervezése 64
A mese elmondása 65
A mese ismétlése 75
Az irodalmi foglalkozások verses anyaga 79
A gyermekversek fajtái 81
Követelmények 85
A versanyag kiválasztásának szempontjai korcsoportonként 87
A verstanítás módszere 95
Felkészülés a verses foglalkozásra 95
A foglalkozás levezetése 98
III. A környezetismertetés módszertana 105
A környezetismertetés feladata 105
Történelmi előzmények 106
A környezet megismertetésének elvei az első óvodák megalakulásának időszakáig 106
Az ismeretnyújtási kérdése az óvodapedagógia elméletek megalkotóinál 110
A környezet ismertetésének fejlődése az első óvodákban 112
A környezet ismertetésének fejlődése a magyar óvodákban 114
A környezetismertetés a szocialista óvodában, 121
A környezetismertetés helye a nevelőmunkában 123
Az ismeretanyag felosztása tárgykörök szerint, és az egyes témák megválasztásának szempontjai a korcsoportokban 125
Az anyag felosztása tárgykörök szerint 125
A témák felosztása korcsoportonként 129
A környezetismertetés mint oktatási folyamat 133
A kedvező lelki feltételek megteremtése 134
A tényanyag bemutatása 135
A megértés /gondolati feldolgozás/ 139
A megszilárdítás 145
Az ismeretek ellenőrzése 148
Az ismeretek gyakorlati alkalmazása 149
A környezetismertetés módszerei 150
A beszélgetés 150
A képolvasás /beszélgetés a képről/ 155
A kép kiválasztásának szempontjai 157
Kérdés és felelet 159
Felkészülés a foglalkozásokra 164
A foglalkozás levezetése 165
Az elbeszélés 168
A gyermekek elbeszélése 169
Az elbeszélés tárgya 170
Az elbeszélés módszerének alkalmazása, illetve előkészítése az egyes korcsoportokban 174
A didaktikus játék 175
A didaktikus játék alkalmazása a környezetismertetés folyamán 175
A didaktikus játék alkalmazása a különböző korcsoportokban 177
A séták és a kirándulások 180
A természet tervszerű megfigyelésének anyaga 180
Séták és kirándulások megszervezése és a megfigyelések levezetése 185
Az óvónő kérdései 188
Megfigyelések vezetése a különböző korcsoportokban 189
A módszerek alkalmazása az anyanyelv- és környezetismereti foglalkozásokon 190
Az ismeretanyag jellege 191
A nevelési és oktatási feladat 191
A helyi adottságok 192
A korcsoport sajátosságai 192
Irodalom 194

Témakörök