kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Táncsics Könyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött keménykötés |
Oldalszám: | 221 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 21 cm x 15 cm |
ISBN: | 963-320-450-X |
Megjegyzés: | Szende Aladár szerző által dedikált példány. Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. |
Ajánlás és útmutatás a könyv olvasásához | 3 |
Hangok és betűk | 7 |
Negyvenéves küzdelem | 11 |
Mint kérdőszócska | 12 |
Játékos a természetük | 13 |
Rímek játéka | 16 |
Hosszan - röviden | 20 |
Ha a magánhangzó megrövidül | 24 |
Mikor rövidül meg a hosszú magánhangzó | 26 |
Élesítsük hallásunkat! | 27 |
Mitől mássalhangzó a mássalhangzó? | 28 |
A mássalhangzók műhelyében | 30 |
Hosszú és rövid mássalhangzók | 37 |
A mássalhangzók a beszédben | 39 |
Méh és MÉH | 40 |
Zöngés és zöngétlen mássalhangzók | 42 |
Miért könnyű a magyar helyesírás? | 42 |
A magyar ábécé | 43 |
Helyesírásunk fő vonása | 44 |
Még egyebet is őrzünk hagyományképpen | 47 |
A hangok vonzzák egymást | 47 |
Tiszta hangrendű - vegyes hangrendű szavak | 49 |
Hogyan illeszkednek a toldalékok vegyes hangrendű szavainkhoz? | 50 |
Mássalhangzók - mint szomszédok | 51 |
Egyik szomszéd elnyeli a másikat | 53 |
Mivel nem lehet verebet fogni? | 54 |
Milyenné fejlődik a gyermek? | 55 |
Szomszédok összeolvadása | 55 |
Szótagoljunk! | 57 |
Hangjátékok | 59 |
A szavak világa | 70 |
Mi a szó? | 70 |
A szavak jelentése | 71 |
Hangsor és jelentés | 72 |
A szó teszi az embert? | 74 |
Hány jelentés tartozhat egy hangsorhoz? | 75 |
Azonos alakú szavak | 79 |
Hasonló alakú szavak | 81 |
Az ürge is ember? | 83 |
Mit ér a rokon jelentésű szavak ismerete? | 88 |
Pillantsunk vissza a költészetre! | 91 |
Megszólal a világ - a maga hangján | 94 |
A szóalak: érzékeny szerkezet | 95 |
A szavaknak szerkezetük van | 96 |
Hányfélék a toldalékok? | 96 |
Hogyan írjuk az összetett szavakat? | 99 |
Játékosan | 100 |
A szófajok | 109 |
Az igék sokszínű tartománya | 112 |
Miféle szavak az igék? | 112 |
Miért sokszínű szófaj az ige? | 113 |
Az igék a beszédben és az írásban | 114 |
Az ige toldalékrendszere | 115 |
Kérhetek vagy kérhetem? | 116 |
"Nem nyafognék, de most már késő" | 118 |
"Múlt és jövő nagy tenger..." | 119 |
A teljes rendszer | 119 |
"EM-EL-IK" | 120 |
Helyesírási kérdések, helyes kiejtés | 121 |
Főnevek | 124 |
Mit nevez meg a főnév? | 125 |
Köznevek és tulajdonnevek | 125 |
Mi mindennek van saját megkülönböztető neve? | 126 |
Ország- és világismeret - tulajdonnevek révén | 128 |
Régies írású nevek | 131 |
A földrajzi nevek írásáról | 132 |
És a köznevek helyesírását nem kell tanulni? | 133 |
Főnevek gyarapodása | 133 |
Ige is - főnév is | 134 |
Érdekes ragozásbeli egyezés | 135 |
Melléknevek | 136 |
Milyen fokban? | 137 |
A melléknévi igenév | 138 |
Hogyan utal a cselekvésre a melléknévi igenév? | 139 |
Szófajátcsapás | 140 |
Számnevek | 142 |
Miért kerül a számok dolga a nyelvtanba? | 142 |
"Sok az eszkimó, kevés a fóka" | 142 |
Hogyan írjuk a számneveket? | 143 |
"Ezerszer áldjon meg" | 144 |
Névmások | 145 |
"Ki lesz apád?" | 145 |
Aki dicsekszik, vagy aki önző | 146 |
Minek nevezzelek? | 147 |
A határozószó | 148 |
Lóhalálában vagy kutyafuttában? | 149 |
Ne feledkezzünk meg a helyesírásról sem | 150 |
"Nyitva áll az ajtó" | 150 |
Viszonyszók | 152 |
A névutó | 152 |
Mikor szabad óra alatt regényt olvasni? | 152 |
A névelő | 153 |
Toldi vagy a Toldi? | 154 |
Kötőszavak | 154 |
Igekötők | 154 |
Meg lehet tanulni az igekötők helyesírását? | 156 |
"Leellenőrizzük" Lacit? | 156 |
Mit módosítanak a módosító szók? | 157 |
Indulatszók | 157 |
A mondat világa | 159 |
Az egyszerű mondat | 160 |
Valamiről valamit | 160 |
Bővítsük a tőmondatot! | 161 |
Milyen tehát a bővített mondat szerkezete? | 163 |
Az állítmány | 165 |
Mit állíthatunk vele az alanyról? | 165 |
Az állítmánynak igazat kell állítania | 167 |
Az állítmány szépet is tud mondani az alanyról | 167 |
Különbség a nyelvek között | 168 |
Az alany | 169 |
Miről állítunk valamit? | 169 |
Amit szintén illik tudni | 170 |
Amikor nem tesszük ki az alanyt | 172 |
A tárgy | 172 |
A tárgynak is lehet tárgya | 173 |
Némely ige nem vonz tárgyat | 174 |
A határozók | 175 |
A hely- és az időhatározó | 175 |
Az eszköz- és a társhatározó | 177 |
Kényes helyesírási problémák | 178 |
A mód- és az állapothatározó | 179 |
Az ok és a cél határozója | 180 |
A részeshatározó | 181 |
Az állandó határozó | 182 |
Sokszínű mondatrész | 183 |
Jelzők | 183 |
A minősítés, a megkülönböztetés eszköze | 183 |
Értéke vesztett állítmány | 184 |
A mennyiségjelző | 185 |
Értelmezzünk! | 185 |
A birtokos megjelölése | 186 |
Az egyszerű mondat építése | 188 |
A mondat egésze | 189 |
Miről hogyan szólunk egymáshoz? | 190 |
Milyen szerkezetű mondatokkal szólunk egymáshoz? | 191 |
Az összetett mondat | 191 |
Hogyan keletkezik az összetett mondat? | 191 |
Mellérendeléssel | 191 |
Alárendeléssel | 192 |
A különbség a mellérendelés és az alárendelés között | 193 |
Alárendelt mondatok | 194 |
Mit mondhatunk el alárendelt mondatokkal? | 195 |
Ha... akkor | 196 |
Milyen is hát a gyerek? | 197 |
Ki írta, ki mondta? | 197 |
Mellérendelt mondatok | 198 |
Ha kételkedünk | 198 |
Ha akadályba ütközünk | 198 |
Ha valamit elbeszélünk | 198 |
Magyarázattal szolgálunk | 200 |
Négy mondatjáték | 201 |
Új szavak - régi mondatformákban | 201 |
Átvesszük | 203 |
Régi szavak új jelentésben | 204 |
Szóképzéssel | 205 |
Szavak összetételével | 205 |
Mozaikrakás | 206 |
Kulcs | 209 |
Hol nézhetünk utána? | 211 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.