kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Tankönyvkiadó Vállalat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Félvászon |
Oldalszám: | 352 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | |
5. osztály | |
Olvasási, írási és beszédgyakorlatok | 5 |
Juhász Gyula: A munka | 7 |
Mesék, történetek | 8 |
Nehéz kérdés | 8 |
Vagyok olyan legény. Népdal | 10 |
A róka és a kacsák. Népmese | 10 |
A kalap. Móra Ferenc nyomán | 11 |
Juhász Gyula: A régi udvaron | 14 |
Móra Ferenc: Kevély Kereki | 14 |
Weöres Sándor: Így meg úgy | 16 |
A természetről | 17 |
Szép Ernő: Meglátod | 18 |
Sztrókay Kálmán: Az ember és a Föld | 19 |
Edmond Rostand: Óda a Naphoz | 21 |
Dala László és Kocsis Ferenc: Az élőlények sokasága | 21 |
Petőfi Sándor: Részlet a Tisza c. költeményből | 22 |
Rónaszegi Miklós: A tenger | 22 |
Goethe: Szélcsend a tengeren | 23 |
Dala László és Kocsis Ferenc nyomán: A levegő meghódítása | 24 |
Petőfi Sándor: A téli esték | 26 |
Az élőlények életkorának összehasonlítása | 27 |
Zách Alfréd: A villám | 28 |
Ozsvald Árpád: Szivárvány | 29 |
Tömörkény István: Vándorló földek | 29 |
Iszakovszkij: Tavasz | 32 |
Móra Ferenc: A szelek | 32 |
Emile Verhaeren: A szél | 32 |
A fejlődés | 33 |
Az ember legrégibb szerszámai | 34 |
Ady Endre: A Tűz csiholója | 35 |
Dala László és Kocsis Ferenc: A barlanglakó emberek | 35 |
Váci Mihály: Kelet felől | 36 |
Unger Mátyás: A mesterségek fejlődése | 37 |
A faekétől a kombájnig | 38 |
Rónay György: Gépek | 39 |
A máglyától a fénycsőig | 40 |
Emberibb sorsot! | 41 |
Filla István: Spartacus | 42 |
Filla István és Hegedüs Géza: Őseink legrégibb története | 44 |
Petőfi Sándor: Árpád | 45 |
Katona József: Tiborc panaszai | 45 |
Arany János: A szegény jobbágy | 47 |
Tömörkény István: Sztrájktanyán | 47 |
Nelo Risi: Egyazon család | 49 |
Illyés Gyula: Ünnep a pusztán | 49 |
Bodosi György: Parasztszobában | 51 |
Vértes József: Cselédvásár | 51 |
Sinka István: Pusztai költözők | 52 |
A hazáról | 53 |
Radnóti Miklós: Nem tudhatom... | 54 |
Ruffy Péter: Budapest | 54 |
Babits Mihály: Esti megérkezés | 56 |
Szűcs József: A kék országút | 56 |
Jókai Mór: A Tisza | 58 |
Juhász Gyula: Tiszai csönd | 59 |
Vitányi János. A Hortobágy tegnap és ma | 60 |
Móra Ferenc: Este az Alföldön | 61 |
Joós F. Imre és Reismann János: A tokaji aszú hazájában | 61 |
Balaton. Eötvös Károly nyomán | 62 |
Keresztury Dezső: Nyár | 64 |
Gál Zoltán: Tatabánya | 64 |
Kónya Lajos: Bányászdal | 66 |
Dr. Peja Győző: Az ózdi táj élete | 66 |
Kiss Dénes: Éjszakai műszakok | 68 |
Galyatető: Zelk Zoltán nyomán | 68 |
Simonyi Imre: Késő ősz | 69 |
Vörösmarty Mihály: Szózat | 70 |
Nyelvtan és helyesírási gyakorlatok | 73 |
A beszéd és a mondat | 75 |
A beszéd és az írás | 75 |
A mondat és a mondatcsoport | 77 |
Többféle mondatfajtát használunk | 79 |
Mit kell tudnunk a mondatfajták használatáról? | 81 |
A felszólító mondatok helyesírása | 83 |
A mondat szavakból épül fel | 85 |
Mit tanultunk a beszédről és a mondatról? | 86 |
Hangok és betűk | 89 |
A szavakat hangokra (betűkre) bonthatjuk | 89 |
A betűrend | 89 |
Csoportosítsuk a hangokat és betűket! | 91 |
A rövid és a hosszú magánhangzók | 93 |
A rövid és a hosszú mássalhangzók | 96 |
A mássalhangzók találkozása a szavakban | 98 |
Hol választjuk el a szavakat? | 99 |
Mit tanultunk a hangokról és betűkről? | 101 |
A szófajok | 103 |
Vizsgáljuk a szavak jelentését! | 103 |
Az igék | 104 |
Mit jelent az ige? | 104 |
Rokon értelmű és ellentétes jelentésű igék | 105 |
A cselekvő száma és személye | 107 |
Az igeidők | 110 |
A múlt idejű ige | 112 |
Az igekötős igék | 113 |
Az igekötő változtatja a helyét | 114 |
Mit tanultunk az igéről? | 116 |
Számtan-mértan | 119 |
Ismétlőfeladatok | 121 |
Összeadás és kivonás szóban | 121 |
Szorzás és osztás szóban | 125 |
A tízes számrendszer | 133 |
Hogyan írjuk ezerig a számokat? | 133 |
Százezerig számolunk | 134 |
A számjegyekkel alaki és helyi értéke | 137 |
Számok kerekítése | 139 |
Mértékek | 140 |
Pénzünk | 140 |
Hosszúságmértékeink | 141 |
Űrmértékeink | 142 |
Súlymértékeink | 144 |
Időmértékeink | 145 |
Mérünk | 146 |
Testek | 146 |
Lapok | 146 |
Vonalak | 146 |
A pont | 147 |
A szög, a derékszög | 147 |
Az egyenes | 149 |
Párhuzamos és merőleges egyenesek | 150 |
Összeadás és kivonás írásban | 152 |
Összeadás írásban (ismétlés) | 152 |
Kivonás írásban (ismétlés) | 155 |
Mértékek összeadása és kivonása | 157 |
Gyakorlófeladatok | 158 |
Négyszögek és háromszögek | 162 |
A téglalap | 163 |
A négyzet | 165 |
A háromszög | 168 |
A téglalap, a négyzet és a háromszög kerülete | 169 |
Olvasási, írási és beszédgyakorlatok | 173 |
Juhász Gyula: A munkásotthon homlokára | 175 |
Mondák | 176 |
Arany János: Rege a csodaszarvasról | 176 |
A részeges huszár. Magyar monda | 178 |
A természetről | 180 |
Petőfi Sándor: Úti levelek | 181 |
Növények és állatok. Iljin nyomán | 181 |
Az ezerarcú erdő. Dala László és szerzőtársai | 182 |
Áprily Lajos: Erdei út | 184 |
Az erdő és az állatok tanyája. Dala László és szerzőtársai | 184 |
Móricz Zsigmond: Vízi világ | 186 |
Csokonai Vitéz Mihály: Tóparton | 187 |
A gyümölcstermesztés kialakulása. Kertészek kézikönyve | 187 |
Garai Gábor: Nyárvég | 189 |
Dr. Stolmár László és Dr. Kontra György: A gabonafélék | 189 |
Juhász Ferenc: Őszi táj traktorokkal | 190 |
Dr. Stolmár László és Dr. Kontra György: A zöldségfélékről | 190 |
Jakov Vohmencev: Bő termés | 192 |
Csoma Vilmos: Háziállataink | 192 |
Csöngölei csöndes csikós. Gyors mondóka | 193 |
József Attila. A jámbor tehén | 194 |
Horusitzkiy Ferenc: Tűzhányó születik | 194 |
A fejlődés útja | 196 |
A levél. Csiaureli nyomán | 196 |
Simon István: A Péter-Pál erődben | 199 |
Galambos Lajos: Az ősök | 200 |
Ivan Davidkov: Október unokái | 201 |
Illés Béla: 1919. március 21-e | 202 |
Fel vörösök, diadalra! | 203 |
Szabó Pál: Most és mindörökké! | 204 |
Juhász Ferenc: Földosztás | 205 |
Kassák Lajos. A gyár | 206 |
Jobbágy Károly: A gyár is költészet | 208 |
Elhagyni a földet | 208 |
Csanády János: A pilóta | 209 |
Szentgálly Géza: A lánc | 210 |
Hajnal Gábor: Téglaadogatók | 211 |
Müller Othmár: Szárnyas daruk, repülő vagonok | 212 |
Demény Ottó: Munkás | 213 |
Sobor Antal: Aszfaltozók | 214 |
Kosztolányi Dezső: Kip-kop, köveznek | 215 |
Nozdroviczky László: Magyar televízió | 216 |
Várnai Zseni: Új hullámhosszra szállj... | 218 |
Dr. Szamek Tamás: Építkezés "nagyüzemi" módra | 218 |
Illyés Gyula: Az építőkhöz | 220 |
Salamon Ernő: Békevers | 220 |
Földünkről | 221 |
Maximilian Scheer: Sivatag | 222 |
Petőfi Sándor: A sivatag lakói | 223 |
Maximilian Scheer: A leghosszabb folyó | 224 |
József Attila. A Dunánál | 225 |
Rónaszegi Miklós. A világ tetején | 226 |
Tyutcsev: Reggel a hegyekben | 227 |
Molnár Gábor: A brazíliai őserdőben | 228 |
Bolgár Lajos: A hómezők lakói - az eszkimók | 229 |
Puskin: Téli utazás | 231 |
A sakutazók | 231 |
Szabó Lőrinc: Hazám | 233 |
Nyelvtan és helyesírási gyakorlatok | 235 |
A szófajok | 237 |
A főnevek | 238 |
Mi a főnév? | 238 |
A köznév és a tulajdonnév | 241 |
A főnév többes száma | 243 |
A ragos főnevek | 245 |
A névelő és névutó | 248 |
Mit tanultunk a főnevekről? | 250 |
A melléknevek | 252 |
Mi a melléknév? | 252 |
A melléknév fokozása | 255 |
Mit tanultunk a melléknévről? | 257 |
A számnevek | 259 |
Mi a számnév? | 259 |
A tőszámnevek és a sorszámnevek | 261 |
Mit tanultunk a számnévről? | 263 |
A névmások | 265 |
A személyes névmások | 265 |
A mutató névmások | 267 |
A kérdő névmások | 268 |
Mit tanultunk a névmásokról? | 269 |
Összefoglalók | 271 |
Mit tanultunk a szavak jelentéséről? | 271 |
Mit tanultunk a szavak alakjának változásáról? | 273 |
Mit tanultunk helyesírásból? | 275 |
Mit tanultunk a helyes és szép beszédről? | 276 |
A fogalmazásról | 277 |
Hogyan kell helyesen fogalmazni? | 277 |
Javasolt fogalmazástémák | 282 |
Számtan-mértan | 283 |
Szorzás írásban | 285 |
Mikor szorzunk? | 285 |
Szorzás egyjegyű szorzóval | 285 |
Mértékek szorzása. A téglalap és a négyzet kerülete | 287 |
Szorzás 10-zel, 100-zal, 1000-rel | 290 |
Szorzás kerek tízesekkel, százasokkal, ezresekkel | 291 |
Szorzás kétjegyű és háromjegyű szorzóval | 291 |
Nullák a szorzóban | 292 |
Gyakorlófeladatok | 293 |
Területmérés, területszámítás | 294 |
A területmérés mértékegységei | 298 |
A téglalap és a négyzet területének kiszámítása | 299 |
A háromszög területe | 301 |
Osztás írásban | 304 |
Osztás több jegyű osztóval | 306 |
Osztás háromjegyzű osztóval | 309 |
Osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel stb. | 312 |
Gyakorlófeladatok | 313 |
Tizedes törtek | 314 |
A törtszám | 317 |
A tizedes tört | 319 |
Tizedes törtek írása | 322 |
Tizedes törtek helyiérték-táblázata | 323 |
Mértékek felírása tizedes törttel | 325 |
Tizedes törtek összeadása írásban | 328 |
Tizedes törtek kivonása írásban | 330 |
Ismétlődő- és gyakorlófeladatok | 333 |
A milliós számkör | 333 |
Mértékegységek | 334 |
Összeadás és kivonás | 335 |
Szorzás | 337 |
Osztás | 338 |
Területszámítás | 339 |
Tizedes törtek összeadása és kivonása | 342 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.