Fülszöveg
¦ .Í . :: : V. /
„Csak az nyugtalanít kicsit, hogy míLyen könnyen aLárendeLem magam a késztetésnek, a vágynak, hogy megosszam a dolgaimat másokkal, elég, ha nem Látom azt a másikat a túloldalon, elég, hogy nem ül ott velem szemben egy káyezóbán, elég, ha mindez írásban történik, egy virtuális térben, és rá kell díi^bbenjek, szinte birmft el tudnék így mondani magamról" - tűnc^dik Ivaha az azonos cftriű elbeszélésben. Ivana Dobrakovová legújabb prózakötetének hősnői ős:^intén beszélnek a gyerekkor .és a felnőtt lét prpblémáiról, és egyetlen lélegzetvétellel tárják fel testük, lelkük és kafi)csolataik minden titkát az olvasók előtt. Kamaszok, diákok, anyák, feleségek, exfeleségek - ai egymásba játszó, e^^past kiegészítő vagy éppen ellenpontozó történetek főszerep-loiriék kapcsolata az anyjukkal és a kamionsofőrökkel olykor virtuális, máskor túlságosan is valóságos, néha pedig még qs^k nem is Létezik.
már unom, hogy folyton az egyensúlyt kell beállítanom, szabályozni a...
Tovább
Fülszöveg
¦ .Í . :: : V. /
„Csak az nyugtalanít kicsit, hogy míLyen könnyen aLárendeLem magam a késztetésnek, a vágynak, hogy megosszam a dolgaimat másokkal, elég, ha nem Látom azt a másikat a túloldalon, elég, hogy nem ül ott velem szemben egy káyezóbán, elég, ha mindez írásban történik, egy virtuális térben, és rá kell díi^bbenjek, szinte birmft el tudnék így mondani magamról" - tűnc^dik Ivaha az azonos cftriű elbeszélésben. Ivana Dobrakovová legújabb prózakötetének hősnői ős:^intén beszélnek a gyerekkor .és a felnőtt lét prpblémáiról, és egyetlen lélegzetvétellel tárják fel testük, lelkük és kafi)csolataik minden titkát az olvasók előtt. Kamaszok, diákok, anyák, feleségek, exfeleségek - ai egymásba játszó, e^^past kiegészítő vagy éppen ellenpontozó történetek főszerep-loiriék kapcsolata az anyjukkal és a kamionsofőrökkel olykor virtuális, máskor túlságosan is valóságos, néha pedig még qs^k nem is Létezik.
már unom, hogy folyton az egyensúlyt kell beállítanom, szabályozni a kilengéseket, úgy érzem, eljött az idő végleg Leszámolni ezzel a gépezettel, leállni mindennel, és egyszerűen elfogadni a dolgokat úgy, ahogy vannak, szűrők nélkül, legyen az bármilyen is."
„Kamaszkoromban ezt úgy értelmeztem, hogy előbb-utóbb meg fogok őrülni, és azt, hogy milyen lesz ez a megőrülés, hogy miben fog megnyilvánulni, természetesen azok alapján a filmek és könyvek alapján képzeltem el, amelyeket akkoriban néztem és olvastam. Hangokat kezdek hallani például, mint Polahskinál, vagy talán látomásaim lesznek, mint az Altman-filmekben, vonzó leszek, mint azok a szőke színésznők, akiknek férfiakat gyilkolni mindennapos dolog, mert az előrehaladott skizofrénia ezzel jár, vagy ha szerényebb és kevésbé látványos Leépülést tervezek, akkor jöhet a súlyos depresszió és egy fej a sütőben "
felidézem az anyámat, aki annyiszor boncolgatta és hangsúlyozta, hogy ahhoz képest, amilyen kis kerge voltam, meglepően jól végeztem, ó, anyám, ha most látnád, mit művelek, ha látnád, mit csinálok az életemmel, inkább hagyjuk, jobb, ha nem tudod, bár most az egész elszúrt életemet elcserélném arra, hogy legalább egyszer halljam még, ahogy a szememre veted: te nem vagy normális."
Vissza