Anyagvizsgálók Közlönye 1935/1-5.

Előszó

Az anyagvizsgálat korszerű problémái. (Miért nem elegendők a tervező számára a sztatikus vizsgálatból nyert anyagjellemzők?)
Dr. Vér Tibor.
1. Bevezetés. - 2. Az anyagvizsgálat felosztása. 3. Az ismételt igénybevételek és hatásaik, a) A kifáradási határok meghatározása. b) A felszíni megmunkálásnak és kialakításának befolyása a kifáradási határra, c) A korróziós kifáradás. d) Az időegységben adott igénybevételi szám befolyása a korróziós kifáradási határra, e) Az ismételt igénybevételek okozta törések kifejlődése, f) A korróziós kifáradási határérték kisebb voltának oka. g) A fáradt törések jellege. - 4. A tartós folyás jelensége. - 5. A dinamikus igénybevételek. Elöregedés. - 6. A belsőfeszültség és a feszültség-eloszlás kérdése. - 7. A próbavétel kérdése.
1. Bevezetés. Ha figyelemmel kisérjük azt a kétféle felfogást, amely a technika ezen századának utolsó évtizedében a technikai alkotásokat kezelők illetőleg élvezők, és az azokat létrehozók és alkotók között kifejlődött, akkor olyan sajátságos észleletekhez jutunk, amelyek sok vonatkozásban bevilágítanak az anyagvizsgálat legújabb problémáiba is.
Míg ugyanis a technikai alkotásokat kezelők és élvezők a biztonság teljes érzetével használják a szerkezeteket, sőt fokozzák azoknak teljesítő képességét, ki akarván belőlük hozni mindazt, ami nemcsak korunk rohanó technikájának megfelel, hanem még a fokozottabb fejlődést is elősegíti, addig a szerkezeteket létrehozók táborában, - értvén ezalatt az anyagot előállító, a szerkezetet adó, és a szerkezetet kivitelező szerveket, - ez a régebbi biztonságérzet valahogy megingott.
Okát kutatva ennek az egymással ellentétes érzetmegnyilvánulásnak, azt elsősorban annak a harmonikus együttműködésnek a megbomlásában kell keresnünk, amely az anyagot gyártó, a tervező (konstruktőr), és a szerkezeteket kivitelező között az anyagvizsgálat tudományos és gyakorlati eredményeinek mellőzése folytán kifejlődött. Régebben a tervező a szerkezeteiben létrejövő feszültségek, igénybevételek közelítő értékeinek ismeretében, a kellő biztonsági tényezők figyelembevétele után, előírta azokat az anyagminőségi és megmunkálási feltételeket, amelyeket a biztonság és a jó működés érdekében szükségesnek tartott. Ha az anyag e minőségi feltételeket kibírta, a tervező a legteljesebb biztonság érzetével használta fel a szerkezetében. Ha pedig a szerkezeti és megmunkálási nehézségek is elhárultak, a kész szerkezetek a biztonság teljes érzetével adattak át a használatnak. Vissza