1.067.053

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Anyagvizsgálat

Kézirat/Nehézipari Műszaki Egyetem Kohómérnöki Kar

Szerző
Grafikus
Lektor
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött papírkötés
Oldalszám: 343 oldal
Sorozatcím: Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványa
Kötetszám: 29
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Tankönyvi szám: J14-505. A könyv 160 példányban jelent meg. 246 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Kihajtható melléklettel. Kézirat.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az emberiség története, a kultúra fejlődése évezredek óta szervesen összefügg a fémek és különböző ötvözetek felfedezésével, alkalmazásával. A fémes anyagok felhasználása az idők folyamán egyre... Tovább

Előszó

Az emberiség története, a kultúra fejlődése évezredek óta szervesen összefügg a fémek és különböző ötvözetek felfedezésével, alkalmazásával. A fémes anyagok felhasználása az idők folyamán egyre általánosabbá vált, és szükségképpen egyre nagyobb követelményeket is kellett velük kielégíteni. A mesterségbeli tapasztalat sokáig elegendő volt ahhoz, hogy a termékek anyaga valóban meg is feleljen a követelményeknek. Később azonban már csak mérésekkel lehetett eldönteni, hogy valamely fém vagy ötvözet megfelel-e a rendeltetésének vagy sem. Ez az igény hozta létre kb. a 17. század óta, de főleg a legutóbbi évtizedekben azokat a rendkívül szerteágazó, sokoldalú eljárásokat, amelyeket ma a korszerű anyagvizsgálat fogalomkörébe sorolunk.
A legtágabb értelemben vett anyagvizsgálat mindazokat a módszereket, és e módszerek megvalósításához szükséges eszközöket magában foglalja, amelyek az anyagok (tehát nemcsak a fémek) megismerésére, tulajdonságaik vizsgálatára, minőségük ellenőrzésére használhatók. A fémes anyagok vizsgálata azonban értelemszerűen a fémekre és az ötvözetekre korlátozódik, figyelmen kívül hagyva a nemfémes építőanyagokkal, kővel, betonnal; a műanyagokkal, bőrrel, textilneműekkel stb. foglalkozó, egyébként nyilván nem kisebb gyakorlati jelentőségű vizsgáló eljárásokat.
A fémes anyagokkal foglalkozó korszerű anyagvizsgálat feladatait két főcsoportra oszthatjuk: a minőség ellenőrzésére, és a kutatás igényeinek kielégítésére.
Az első csoportba főleg azok a vizsgálatok tartoznak, amelyekkel a felhasználni kívánt anyagok minőségét, egyes technológiai műveletek (pl. hőkezelés) eredményességét, gyártmányok hibátlanságát ellenőrzik. Túlnyomórészt nagy mennyiségben elvégzendő rutinvizsgálatokról, szakítókísérletről, keménységmérésről, repedésvizsgálatról stb. van tehát szó. Az ilyen módszerek újabban teljesen beépülnek a korszerű gyártástechnológiába, s így a lehető legnagyobb mértékű automatizálásukra törekszenek. A másik csoportba sorolhatjuk mindazokat a módszereket, amelyek a fémek fizikai vagy kémiai tulajdonságairól, mikroszkópos és szubmikroszkópos szerkezetükről tájékoztatnak, s amelyeknek sokoldalú alkalmazását; a korszerű kutatás már nem nélkülözheti. Vissza

Tartalom

1. Bevezetés 3
A MECHANIKAI TULAJDONSÁGOK VIZSGÁLATA
2. Mechanikai (statikai) vizsgálatok 7
2.1. A szakítókísérlet 7
2.1.1. Áttekintés 7
2.1.2. A próbatest 7
2.1.3. A kísérlet lefolyása és jellemzői 11
2.1.4. A valódi feszültség 18
2.1.5. A kontrakciós munka 23
2.2. A nyúlás mérése 24
2.2.1. A nyúlás mérésének hagyományos módszerei 24
2.2.2. Villamos nyúlásmérők 32
2.2.3. Mechanikai feszültség meghatározására való nyúlásmérők 39
2.3. A szakítógépek 42
2.3.1. A meghajtás 42
2.3.2. A gépkeret 42
2.3.3. Az erő mérése 43
2.3.4. A szakítódiagram felrajzolása, automatizálás 50
2.4. A nyomókísérlet 52
2.4.1. A nyomókísérlet eredményei 54
2.5. A hajlítókísérlet 55
2.6. A csavarókísérlet 58
2.7. A nyírókísérlet 60
2.8. A keménység mérése 61
2.8.1. Szúró keménységmérő módszerek 62
2.8.2. A karckeménység 65
2.8.3. Dinamikus keménységmérő módszerek 66
3. Vizsgálat tartós terheléssel 67
3.1. Áttekintés 67
3.2. A kúszásvizsgálat alapjai 69
3.3. Kúszást vizsgáló berendezések 71
3.4. Az ernyedés vizsgálata 74
4. Dinamikus szilárdsági vizsgálatok 77
4.1. Bemetszett próbák hajlító-ütővizsgálata 78
4.2. Ütveszakító vizsgálat 79
5. Fárasztóvizsgálat 81
5.1. A fémes anyagok kifáradása 81
5.2. A Wöhler-görbe 84
5.3. A fárasztókísérlet eredményeinek értékelése a méretezés szempontjából 86
5.4. Gyorsított fárasztóvizsgálatok 88
5.4.1. A károsodások halmozódásának elmélete 88
5.4.2. A Prot-féle módszer 90
5.4.3. Locati módszere 92
5.5. A kifáradás diagramjai 94
5.6. A felület minőségének és a darab alakjának hatása a kifáradás határára 98
5.7. Túlterhelhetőség; az "üzemszilárdság" 100
5.8. Fárasztógépek 106
5.8.1. Húzó-nyomó fárasztógépek 106
5.8.2. Hajlító fárasztógépek 112
5.8.3. Csavaró fárasztógépek 115
5.8.4. Programvezérléses fárasztógépek 116
5.9. Szerkezetek fárasztóvizsgálata 120
A MIKROSZKÓPOS ÉS SZUBMIKROSZKÓPOS SZÖVETSZERKEZET VIZSGÁLATA
6. A metallográfiai csiszolatok készítése 125
6.1. Bevezetés 125
6.2. A próbavétel 126
6.3. A próbák befogása és beágyazása 126
6.3.1. A próbák mechanikus befogása 127
6.3.2. Befoglalás műanyagba 128
6.3.3. Beágyazás galvanikus úton 129
6.4. Csiszolás 130
6.4.1. Csiszolás kézzel 131
6.4.2. Száraz csiszolás géppel 132
6.4.3. Nedves csiszolás géppel 135
6.5. Mechanikus fényesítés 136
6.6. Elektrolitos fényesítés 140
6.7. A Relapol eljárás 144
6.8. A gyémántpasztás próbaelőkészítés 146
6.9. A csiszolatkészítés automatizálása 149
6.9.1. Automatikus próbatartók 150
6.9.2. Csiszolatkészítés vibrációs eljárással 151
7. Szövetvizsgálat látható fénnyel 154
7.1. Vizsgálat szabad szemmel 154
7.2. Vizsgálat nagyítóval 154
7.3. A fémmikroszkóp 156
7.3.1. A megvilágítóberendezés 156
7.3.2. A mikroszkóptest 159
7.3.3. A képalkotó optikai elemek (tárgylencsék, szemlencsék, a mikroszkóp nagyítása) 159
7.3.4. A fényképező kamera 168
7.3.5. Az optikai pad; fekvő és álló mikroszkóp 168
7.4. A fémmikroszkópok kiegészítő berendezései, különleges vizsgáló módszerek 170
7.4.1. Vizsgálat kis nagyításban 170
7.4.2. Sötét látóterű megvilágítás 170
7.4.3. Vizsgálat poláros fényben 171
7.4.4. Fáziskontraszt- és interferenciakontraszt-mikroszkóp 172
7.4.5. Kis és nagy hőmérsékleten végzett fémmikroszkópos vizsgálat 173
7.4.6. Elektrolitos folyamatok közvetlen mikroszkópos vizsgálata 177
7.4.7. A mikroszkópos kép kivetítése 177
7.4.8. Roncsolás nélküli metallográfiai szövetszerkezetvizsgálat 178
7.4.9. Mikrokeménységmérés 180
8. Az elektronmikroszkópok 185
8.1. Elvi alapok 185
8.2. Elektronoptikai lencsék 186
8.3. Az elektronforrás 189
8.4. Az átvilágító elektronmikroszkóp I91
8.4.1. A mikroszkóp szerkezete és működése 191
8.4.2. A kontraszt keletkezése 195
8.4.3. A lencsehibák és az elektronmikroszkóp felbontóképessége 197
8.4.4. Az elektronmikroszkópi lenyomatok 198
8.5. Mikroszkópos vizsgálat reflektált elektronokkal 206
8.6. Az emissziós elektronmikroszkópok 209
8.7. Az "elektrontükör"-mikroszkóp 214
8.8. A "rasztermikroszkópia" 215
8.9. A Moiré-ábrák 217
8.10. A tér-elektronmikroszkóp. 218
8.11. Az elektronmikroszkópok néhány gyakorlati problémája 220
9. A röntgensugarak fizikája 223
9.1. A röntgensugár és keletkezése 223
9.2. A röntgencsövek 230
9.3. A röntgensugár és az anyag kölcsönhatása; a röntgensugárzás elnyelése 235
9.4. Monokromatikus röntgensugárzás létrehozása 237
9.5. A fluoreszcens röntgensugárzás 239
9.6. A röntgensugár érzékelése 240
9.6.1. Fluoreszkáló ernyők 240
9.6.2. A film regisztrálás 240
9.6.3. Számlálócsöves regisztrálás 242
9.6.4. A szcintillációs számláló 246
10. Röntgendiffrakciós és elektrondiffrakciós vizsgálatok 248
10.1. Kristálytani alapok 248
10.2. Röntgensugár reflektálódása térrácson 251
10.3. Röntgendiffrakciós felvételi módok 254
10.3.1. A Laue-elrendezés 254
10.3.2. A forgókristályos módszer 256
10.3.3. A Debye-Scherrer-eljárás 257
10.3.4. A Seemann-Bohlin-eljárás 259
10.3.5. A Guinier-elv 260
10.3.6. A hátsó reflexiók módszere 262
10.3.7. A röntgendiffraktométer 264
10.4. A reflexiók jellemzői 266
10.5. A röntgendiffrakciós vizsgálatok alkalmazása 269
10.5.1. A rácsszerkezet meghatározása, identifikálás 269
10.5.2. Röntgendiffrakciós fázisanalízis 271
10.5.3. Szilárd oldatok és átalakulások vizsgálata; a fajtérfogat meghatározása 275
10.5.4. A mechanikai feszültség mérése 276
10.5.5. A szemcseméret mérése 278
10.5.6. A rácstorzulás mérése 279
10.5.7. Textúravizsgálat 279
10.6. A röntgenspektrométer 280
10.7. Elektrondiffrakció 282
11. Röntgen-mikrospektrálanalízis (mikroszonda) 284
11.1. Előzmények, elnevezés 284
11.2. A mikroszonda elve 285
11.3. A francia mikroszonda 291
11.4. Más típusú mikroszondák 295
11.5. A mikroszonda alkalmazása és további fejlődésének előrelátható irányai 295
RONCSOLÁS NÉLKÜLI HIBAVIZSGÁLAT
12. Hibakereső röntgenvizsgálat (radiográfia) 305
12.1. A vizsgálat elve 305
12.2. A kép minősége 305
12.2.1. A kontraszt 305
12.2.2. A röntgenkép élessége 310
12.3. A megvilágítás erőssége és az átvilágítható rétegvastagságok 312
12.4. Nagyított röntgenfelvételek 315
12.5. A röntgen-átvilágítás 316
12.5.1. Számlálócsövek alkalmazása 317
12.6. Mikroradiográfia 318
12.7. Az anyaghiba helyzetének meghatározása 320
12.8. Vizsgálat gamma-izotópokkal 321
12.9. Radiográfiai röntgenberendezések 326
Felhasznált irodalom 336
Tartalomjegyzék 339

Dr. Fuchs Erik

Dr. Fuchs Erik műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Fuchs Erik könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem