Előszó
Ez a jegyzet a BSc szintű közlekedésmérnöki képzés hallgatói szí mára készült Napjainkban a közlekedésmérnökök feladata gyakran nem a konstrukcióra, hanem a gyártási folyamatok logisztikai szempontú, összehangolt irányítására, szervezésére, a berendezések és az emberi erőforrás optimális hozzárendelésére irányul.
A feladata már ott kezdődik, hogy amikor egy termék (gyártmány) konstrukciója készül, gondoljon arra, hogy ez a termék a logisztikába kerülve mozgatási, tárolási és szállítási folyamatokon keresztül jut a következő felhasználóhoz, vagy fogyasztóhoz. Ahhoz, hogy ez a termék racionálisan kezelhető legyen, figyelembe kell venni, hogy a logisztikában a terméket számos külső hatás, igénybevétel éri, amely a terméket károsíthatja. Ezek ellen általában csomagolástechnikai módszerekkel kell védekezni. A csomagolás költsége akkor lesz a legkisebb, ha a terméket már a konstrukció fázisában olyan szerkezemre tervezzük, amely relatíve kis védelmet igényel. Másik fontos logisztikai szempont, hogy a termék méretei, alakja, tömege olyan legyen, hogy abból egy olyan termékfogyasztói csomagolás- gyűjtőcsomagolás- egységrakomány rendszer legyen képezhető, hogy a logisztikában alkalmazott anyagmozgató gépek és szállítóeszközök, vagy teherbírásra vagy térfogatra jól kihasználhatók legyenek.
A jegyzet első nagy részében tárgyalja azt a logisztikai feladatot, hogy egy termék előállítása során milyen műszaki és szervezési megoldásokkal lehet azt biztosítani, hogy az anyagáramlási folyamat a szükségesnél nem nagyobb teljesítmény ráfordítással és a zavarok lehető legkisebbre redukálásával legyenek elvégezhetők. Ehhez a közlekedésmérnöknek ismernie kell a különböző anyagok egyes jellemzőit, az anyagmozgató gépeket, azt, hogy ezek az anyagmozgató gépek hogyan fűzhetők fel géprendszerré, milyen a megbízhatóságuk és zavarok esetén milyen tartalékok építhetők be.
Vissza