Anyagmaradványok kriminalisztikai vizsgálati lehetőségei

Tartalom

1. Bevezetés 7
2. Nyomok és anyagmaradványok fogalmának általános értelmezése . 9
3. Az elváltozások viszonylagos állandósága 9
4. Relevancia kérdése 11
5. A nyomok és az anyagmaradványok nem határolhatók el élesen
egymástól 13
6. Az anyagmaradvány fogalma 16
7. Az anyagmaradvány, mint tárgyi bizonyítási eszköz 17
8. Leggyakrabban előforduló anyagmaradványok általános
jellemzése 18
8.1 Vérszennyeződések 18
8.2 Nyál és izzadság szennyeződések 20
8.3 Ondó- és hüvelyváladékok 21
8.4 Vizelet, bélsár 21
8.5 Magzatszurok, magzatmáz 21
8.6 Haj- és szőrszálak 22
8.7 Növényi maradványok 28
8.8 Textilmaradványok 29
8.9 Zsírok és olajok 032
8.10 Szerves oldószerek 032
8.11 Festékek és lakkok 33
8.12 Fémdarabok, fémreszelékek 35
8.13. Gumik és műanyagok 37
8.14. Talaj 38
8.15 Pormaradványok 39
8.16 Üvegmaradványok 40
8.17 Dohányzással kapcsolatos helyszíni maradványok 44
8.18 Kábítószerek 44
8.18.1 Leggyakrabban előforduló kábítószerek (és pszichotrop anyagok)
ismertetése 45
8.18.1.1 Ópium 45
8.18.1.2 Morfin 47
8.18.1.3 Heroin 49
8.18.1.4 Kodein 50
8.18.1.5 Dihidrokodein 50
8.18.1.6 Szintetikus ópiátok 51
8.18.1.7 Kokain 52
8.18.1.8 Amfetamin és amfetamin származékok 53
8.18.1.9 Hasis 53
8.18.1.10 Marihuana 55
8.18.1.11 LSD 55
8.18.1.12 Meszkalin 56
8.18.1.13 Pszilocibin 56
8.18.2 Kábítószerek kimutatása 56
8.18.2.1 Helyszínen alkalmazható eljárások 56
8.18.2.2 Laboratóriumi vizsgálatok 58
8.19 Lőpormaradványok 58
8.20 Szaganyagok 60
9. Anyagmaradványok osztályozása 60
9.1 Eredet szerinti osztályozás 61
9.1.1 Leggyakrabban előforduló biológiai eredetű anyagmaradványok . 62
9.1.2 Leggyakrabban előforduló nem (közvetlenül) biológiai eredetű anyagmaradványok 63
9.2 Észlelhetőség alapján történő osztályozás 63
9.3 Halmazállapot alapján történő osztályozás 65
10. Mikroméretű anyagmaradványok általános jellemzése 65
10.1 A bűncselekménnyel közvetlenül kapcsolatba hozható mikronyomok 66
10.2 A bűncselekménytől függetlenül keletkező mikronyomok 66
10.3 A kétfajta mikronyom együttes előfordulása 67
11. Az anyagmaradványok felkutatása 67
11.1 A felkutatás általánosan alkalmazható módjai 68
11.2 Az anyagmaradványok felkutatásának néhány egyedi esete 70
11.2.1 Vérfoltok felkutatása 70
11.2.1.1 Luminolos vérelőpróba 71
11.2.1.2 Benzidines vérelőpróba 71
11.2.1.3 Haemastix pálca 72
11.2.2 Ondófoltok felkutatása 72
11.2.3 Haj-és szőrszálak felkutatása 73
11.2.4 Növényi rostok, szövetszálak felkutatása 73
11.2.5 Szabadszemmel nem látható anyagmaradványok felkutatása 73
11.2.5.1 Mikronyomok felkutatása a helyszínen 74
11.2.5.1 Mikronyomok felkutatása a laboratóriumban 74
12. A felkutatott anyagmaradványok rögzítése és csomagolása 74
13. A felkutatás, rögzítés és csomagolás jelentősége 77
13.1 Néhány gyakori hiba 77
14. A minták és a mintavétel kriminalisztikai és eljárásjogi
vonatkozásai
14.1 Reprezentatív minták 78
14.2 Összehasonlító minták 79
14.2.1 Standard minták 79
14.2.2 Azonosítási minták 79
14.3 Spontán és próbaminták 79
14.4 Összehasonlító vérminta
14.5 Összehasonlító nyálminta 81
14.6 Egyéb összehasonlító minták 81
14.7 Összehasonlító haj- és szőrminták 81
14.8 Mintavétel mikronyomok vizsgálata esetén 81
14.9 Mintavétellel kapcsolatos általános szempontok 81
15. Szakértő kirendelésével kapcsolatos kérdések 82
15.1 Szakértő kirendelésének módja 83
15.2 A szakértőnek feltehető kérdések 86
15.2.1 Vérszennyeződések vonatkozásában 86
15.2.2 Nyálszennyeződések vizsgálatakor 86
15.2.3 Ondófoltok esetében 86
15.2.4 Hüvelyváladékkal kapcsolatban 86
15.2.5 Izzadmány, verejték vizsgálatakor 86
15.2.6 Vizelettel kapcsolatban 87
15.2.7 Bélsár vonatkozásában 87
15.2.8 Magzatszurok, magzatmáz vizsgálatakor 87
15.2.9 Haj- és szőrszálak vizsgálatakor 87
15.2.10 Növényi maradványokra vonatkozó kérdések 87
15.2.11 Egyéb, nem (közvetlenül) biológiai eredetű anyagmaradvány vizsgálatával
megválaszolható kérdések köre 88
16. A szakvélemény 91
17. Az anyagmaradványok kriminalisztikai jelentősége 97
18. Az anyagmaradványok vizsgálatának jelentősebb mozzanatai,
kezdettől napjainkig 98
19. A biológiai anyagmaradványok azonosításának új lehetőségei - a DNS
szintjén meglevő különbözőségek alapján 101
19.1 A humán genom (az emberi génkészlet) felépítése 103
19.2 "DNS ujjnyomat módszer" (DNA-fingerprinting) 104
19.3 DNS-tipizálási eljárások 106
19.3.1 HLA-DQalfa rendszer 108
19.3.2 D1S80 rendszer 108
19.3.3 ApoB rendszer 108
19.4 Szex meghatározása 109
20. Idézett és felhasznált irodalom jegyzéke 111

Témakörök