kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Gutta Könyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 602 oldal |
Sorozatcím: | Magistra Vitae |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 16 cm |
ISBN: | 963-204-632-3 |
Megjegyzés: | Fekete-fehér reprodukciókkal, illusztrációkkal. |
Előszó a második magyar kiadáshoz | 11 |
Bevezetés | 15 |
Előszó | 19 |
A szám súlya | 23 |
A világ népessége: számok, amelyeket úgy kell kitalálnunk | 24 |
Dagály és apály: az árapály rendszere | 24 |
Kevés a számadat | 26 |
Hogyan számoljunk? | 29 |
A Kína-Európa egyenlőség | 30 |
A világ lakossága általában | 32 |
Vitatható számok | 33 |
A századok egymáshoz viszonyítva | 39 |
A régi elégtelen magyarázatok | 40 |
A klíma ritmikus változásai | 42 |
Hivatkozási lépték | 46 |
Városok, hadseregek és hajóhadak | 46 |
Az idő előtt túlnépesedett Franciaország | 49 |
Népsűrűség és kulturális színvonal | 51 |
Mit sugall még Gordon W. Hewes térképe? | 57 |
Az emberek és a vadállatok könyve | 59 |
A XVIII. századdal egy régi biológiai rendszer ér véget | 68 |
Az egyensúly mindig helyreáll | 68 |
Az éhínségek | 71 |
A járványok | 77 |
A pestis | 81 |
A betegségek ciklikus története | 87 |
1400-1800: egy sokáig tartó biológiai "ancien régime" | 89 |
A nagyszámúak a gyengékkel szemben | 93 |
A barbárok ellen | 94 |
A XVII. századra visszavonulnak a nagy nomád népek | 95 |
Térfoglalások | 98 |
Amikor a kultúrák ellenállnak | 99 |
Civilizációk civilizációk ellen | 101 |
A mindennapi kenyér | 103 |
A búza | 107 |
A búza és a másodrendű gabonafélék | 108 |
Búza és vetésforgók | 114 |
Gyenge hozamok, kárpótlások, katasztrófák | 1120 |
A hozamok és a bevetett területek növekedése | 123 |
Helyi és országok közötti gabonakereskedelem | 125 |
Búza és kalória | 131 |
A búza ára és az életszínvonal | 134 |
A gazdagok kenyere, a szegények kenyere és kásája | 136 |
Kenyeret vásárolni vagy kenyeret sütni? | 142 |
Mert a búza az úr | 144 |
A rizs | 146 |
Száraz rizstermelés, árasztásos rizstermelés | 147 |
A rizsföldek csodája | 149 |
A rizs felelőssége | 156 |
A kukorica | 162 |
Egy világos származású növény | 162 |
A kukorica és az amerikai civilizációk | 163 |
A XVIII. század táplálkozási forradalmak | 168 |
A kukorica Amerikán kívül | 168 |
A még nála is fontosabb burgonya | 173 |
Nehéz mások kenyerét ennei | 177 |
És a világ többi része? | 179 |
A kapás földművelők | 179 |
És a primitív népek? | 183 |
A felesleg és a legszükségesebb: ételek és italok | 187 |
Az étkezés: fényűzés és tömegtáplálkozás | 191 |
Egy mindenek ellenére megkésett fényűzés | 191 |
A húsevők Európája | 194 |
A húsfogyasztás csökkenése 1550-től | 200 |
A mégis kivételes helyzetű Európa | 205 |
Túl jó enni, avagy az étkezés különcségei | 209 |
Asztalterítés | 211 |
A kulturált viselkedési normák kialakulása | 213 |
Krisztus asztalánál | 214 |
Mindennapi táplálékaink: a só | 216 |
Mindennapi táplálékaink: tejtermékek, zsír, zsiradékok, tojás | 217 |
Mindennapi táplálékaink: "a tenger gyümölcsei" | 221 |
A tőkehalhalászat | 223 |
1650 után a bors kezd kimenni a divatból | 228 |
A cukor meghódítja a világot | 232 |
Italok és izgatószerek | 236 |
A víz | 236 |
A bor | 240 |
A sör | 245 |
Az almabor | 248 |
A tömény szeszes italok kései elterjedése Európában | 250 |
Az alkoholizmus Európán kívül | 255 |
Csokoládé, tea, kávé | 257 |
Az élénkítőszerek: a dohány sikere | 270 |
A felesleg és a legszükségesebb: a lakás, a ruházkodás és a divat | 274 |
A nagyvilág házai | 275 |
A gazdag építőanyagok: a kő és a tégla | 277 |
Az egyéb építőanyagok: fa, föld, textíliák | 280 |
Az európai falusi ház | 283 |
Városi házak és lakások | 286 |
A vidék urbanizálódása | 290 |
Az otthonok | 292 |
Az ingóság nélküli szegények | 292 |
A hagyományos civilizációk, avagy a változatlan lakások | 294 |
A kettős kínai bútorzat | 297 |
Fekete-Afrikában | 300 |
A Nyugat és sokféle bútorzata | 301 |
Parketta, fal, mennyezet, ajtó, ablak | 302 |
A kandalló | 306 |
Tűzhelyek és kályhák | 308 |
A bútorkészítő mesterektől a vásárlók hiúságáig | 311 |
Csupán az együttesek számítanak | 314 |
Fényűzés és kényelem | 318 |
A ruhák és a divat | 319 |
Ha a társadalom nem mozdulna | 320 |
Ha csak szegények lennének... | 322 |
Európa, avagy a divatőrület | 324 |
Léha-e a divat? | 329 |
Néhány szó a textíliák földrajzáról | 333 |
Utazás a divatok körül | 335 |
Milyen következtetést vonjunk le? | 340 |
A technikák elterjedése: energiaforrások és fémkohászat | 342 |
A kulcsprobléma: az energiaforrások | 346 |
Az emberi motor | 346 |
Az állati erő | 349 |
Vízigépek, szél hajtotta gépek | 361 |
A vitorla: az európai flották esete | 368 |
A fa: mindennapi energiaforrás | 369 |
A kőszén | 376 |
Befejezésül | 379 |
A vas: a szegény rokon | 381 |
Kezdetleges kohászati eljárások. A kivétel: Kína | 383 |
Haladás a XI. és a XV. század között: Stájerországban és a Dauphinéba | 386 |
A prekoncentrációk | 389 |
Néhány számadat | 390 |
A többi fém | 391 |
Technikai forradalmak és elmaradottság | 393 |
Három nagy technikai útjítás | 394 |
A puskapor megjelenése | 394 |
A tüzérség mozgékonnyá válik... | 395 |
Tüzérség a hajók fedélzetén | 398 |
Szakállas puskák, muskéták, puskák | 400 |
Termelés és költségvetés | 401 |
A tüzérség világméretekben | 404 |
A papírtól a könyvnyomtatásig | 405 |
A mozgatható betűk felfedezése | 407 |
A könyvnyomtatás és a nagy történelem | 410 |
A Nyugat nagy tette: a nyílt tengeri hajózás | 411 |
Az Óvilág tengerészei | 411 |
A világ vízi útjai | 414 |
Az Atlanti-óceán egyszerű problémája | 417 |
A közlekedés lassúsága | 422 |
Az útvonalak állandósága | 424 |
Az úton váratlanul adódó események ellen | 427 |
A folyami és csatornahajózás | 428 |
A régi szállítóeszközökről... | 429 |
Európában | 430 |
Nevetséges sebességek és teljesítmények | 431 |
Szállítók és szállítás | 433 |
A közlekedés mint a gazdasági élet korlátja | 435 |
A technikák történetének nehékességei | 439 |
Technikai és földmívelés | 439 |
A technika önmagában | 440 |
A pénz | 445 |
Tökéletlen gazdasági rendszerek és pénzek | 451 |
A primitív pénzek | 451 |
A cserekereskedelem a pénzgazdaságokon belül | 455 |
Európán kívül: gyermekkorukat élő gazdaságok és fémpénzek | 459 |
Japánba és a török birodalomban | 459 |
India | 461 |
Kína | 463 |
A pénz működésének néhány szabálya | 469 |
A nemesfémekről folyó vita | 469 |
Pénzkiáramlás, takarékosság, felhalmozás | 474 |
Az elszámolási valuták | 477 |
Arany- és ezüstkészlet, a pénz forgási sebessége | 480 |
A piacgazdálkodáson kívül | 482 |
Papírpénzek és hiteleszközök | 484 |
Mindez régi módszer | 485 |
Pénzek és hitelek | 488 |
Schumpeter nyomán: minden pénz, minden hitel | 490 |
Pénz és hitel egy nyelven beszél | 491 |
A városok | 493 |
A város mint olyan | 494 |
A városok minimális súlyától globális súlyukig | 495 |
A munkamegosztást mindig újra kell kezdeni | 498 |
A város és új lakói, elsősorban a nincstelenek | 504 |
A városok begombolkozó magatartása | 506 |
Nyugaton: városok, tüzérség, kocsik | 512 |
Földrajz és városi összeköttetések | 514 |
A városi hierarchiák | 518 |
Városok és civilizációk: az iszlám esete | 520 |
A nyugat-európai városok eredeti jellege | 523 |
Szabad világok | 524 |
A városok modernsége | 525 |
Elfogadnak-e valamely "modellt" a nyugati városformák? | 528 |
Eltérő fejlődések | 532 |
A nagyvárosok | 537 |
A felelősség? Az államoké | 537 |
Mire szolgálnak a városok? | 539 |
Egyensúlyukat vesztett világok | 540 |
Nápolyban, a Királyi Palotától a Mercatóig | 542 |
Szentpétervár 1790-ben | 546 |
Utolsó előtti utazásunk: Peking | 551 |
London: Erzsébettől III. Györgyig | 559 |
Újfajta ember születésének előjele: az urbanizáció | 568 |
Összegzés | 570 |
Térképek és grafikonok jegyzéke | 575 |
Képek jegyzéke | 576 |
Mutató | 579 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.