kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Gondolat Könyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Vászon |
Oldalszám: | 635 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 18 cm |
ISBN: | 963-281-615-3 |
Megjegyzés: | Fekete-fehér reprodukciókkal, illusztrációkkal. |
Bevezetés | 13 |
Előszó | 19 |
A szám súlya | 23 |
A világ népessége: számok, amelyeket úgy kell kitalálnunk | 24 |
Dagály és apály: az árapály rendszere | 24 |
Kevés a számadat | 26 |
Hogyan számoljunk? | 29 |
A Kína-Európa egyenlőség | 30 |
A világ lakossága általában | 32 |
Vitatható számok | 33 |
A századok egymáshoz viszonyítva | 39 |
A régi elégtelen magyarázatok | 40 |
A klíma ritmikus változásai | 42 |
Hivatkozási lépték | 46 |
Városok, hadseregek és hajóhadak | 46 |
Az idő előtt túlnépesedett Franciaország | 49 |
Népsűrűség és kulturális színvonal | 50 |
Mit sugall még Gordon W. Hewes térképe? | 57 |
Az emberek és a vadállatok könyve | 58 |
A XVIII. századdal egy régi biológiai rendszer ér véget | 66 |
Az egyensúly mindig helyreáll | 66 |
Az éhínségek | 69 |
A járványok | 74 |
A pestis | 75 |
A betegségek ciklikus története | 84 |
1400-1800: egy sokáig tartó biológiai "ancien régime" | 86 |
A nagyszámúak a gyengékkel szemben | 90 |
A barbárok ellen | 91 |
A XVII. századra visszavonulnak a nagy nomád népek | 92 |
Térfoglalások | 95 |
Amikor a kultúrák ellenállnak | 96 |
Civilizációk civilizációk ellen | 99 |
A mindennapi kenyér | 101 |
A búza | 105 |
A búza és a másodrendű gabonafélék | 106 |
Búza és vetésforgók | 111 |
Gyenge hozamok, kárpótlások, katasztrófák | 118 |
A hozamok és a bevetett területek növekedése | 120 |
Helyi és országok közötti gabonakereskedelem | 123 |
Búza és kalória | 128 |
A búza ára és az életszínvonal | 131 |
A gazdagok kenyere, a szegények kenyere és kásája | 132 |
Kenyeret vásárolni vagy kenyeret sütni? | 135 |
Mert a búza az úr | 140 |
A rizs | 142 |
Száraz rizstermelés, árasztásos rizstermelés | 143 |
A rizsföldek csodája | 145 |
A rizs felelőssége | 151 |
A kukorica | 158 |
Egy világos származású növény | 158 |
A kukorica és az amerikai civilizációk | 159 |
A XVIII. század táplálkozási forradalmak | 164 |
A kukorica Amerikán kívül | 164 |
A még nála is fontosabb burgonya | 168 |
Nehéz mások kenyerét ennei | 173 |
És a világ többi része? | 175 |
A kapás földművelők | 176 |
És a primitív népek? | 179 |
A felesleg és a legszükségesebb: ételek és italok | 185 |
Az étkezés: fényűzés és tömegtáplálkozás | 189 |
Egy mindenek ellenére megkésett fényűzés | 189 |
A húsevők Európája | 193 |
A húsfogyasztás csökkenése 1550-től | 198 |
A mégis kivételes helyzetű Európa | 202 |
Túl jó enni, avagy az étkezés különcségei | 206 |
Asztalterítés | 207 |
A kulturált viselkedési normák kialakulása | 210 |
Krisztus asztalánál | 211 |
Mindennapi táplálékaink: a só | 212 |
Mindennapi táplálékaink: tejtermékek, zsír, zsiradékok, tojás | 213 |
Mindennapi táplálékaink: "a tenger gyümölcsei" | 217 |
A tőkehalhalászat | 219 |
1650 után a bors kezd kimenni a divatból | 224 |
A cukor meghódítja a világot | 228 |
Italok és izgatószerek | 232 |
A víz | 232 |
A bor | 236 |
A sör | 241 |
Az almabor | 243 |
A tömény szeszes italok kései elterjedése Európában | 245 |
Az alkoholizmus Európán kívül | 250 |
Csokoládé, tea, kávé | 252 |
Az élénkítőszerek: a dohány sikere | 265 |
A felesleg és a legszükségesebb: a lakás, a ruházkodás és a divat | 269 |
A nagyvilág házai | 270 |
A gazdag építőanyagok: a kő és a tégla | 272 |
Az egyéb építőanyagok: fa, föld, textíliák | 274 |
Az európai falusi ház | 277 |
Városi házak és lakások | 280 |
A vidék urbanizálódása | 284 |
Az otthonok | 286 |
Az ingóság nélküli szegények | 286 |
A hagyományos civilizációk, avagy a változatlan lakások | 288 |
A kettős kínai bútorzat | 291 |
Fekete-Afrikában | 294 |
A Nyugat és sokféle bútorzata | 295 |
Parketta, fal, mennyezet, ajtó, ablak | 296 |
A kandalló | 300 |
Tűzhelyek és kályhák | 302 |
A bútorkészítő mesterektől a vásárlók hiúságáig | 304 |
Csupán az együttesek számítanak | 307 |
Fényűzés és kényelem | 311 |
A ruhák és a divat | 313 |
Ha a társadalom nem mozdulna | 314 |
Ha csak szegények lennének... | 315 |
Európa, avagy a divatőrület | 318 |
Léha-e a divat? | 323 |
Néhány szó a textíliák földrajzáról | 327 |
Utazás a divatok körül | 329 |
Milyen következtetést vonjunk le? | 334 |
A technikák elterjedése: energiaforrások és fémkohászat | 339 |
A kulcsprobléma: az energiaforrások | 340 |
Az emberi motor | 340 |
Az állati erő | 343 |
Vízigépek, szél hajtotta gépek | 354 |
A vitorla: az európai flották esete | 360 |
A fa: mindennapi energiaforrás | 361 |
A kőszén | 368 |
Befejezésül | 370 |
A vas: a szegény rokon | 373 |
Kezdetleges kohászati eljárások. A kivétel: Kína | 374 |
Haladás a XI. és a XV. század között: Stájerországban és a Dauphinéba | 378 |
A prekoncentrációk | 380 |
Néhány számadat | 382 |
A többi fém | 382 |
Technikai forradalmak és elmaradottság | 385 |
Három nagy technikai útjítás | 386 |
A puskapor megjelenése | 386 |
A tüzérség mozgékonnyá váli | 387 |
Tüzérség a hajók fedélzetén | 389 |
Szakállas puskák, muskéták, puskák | 392 |
Termelés és költségvetés | 393 |
A tüzérség világméretekben | 396 |
A papírtól a könyvnyomtatásig | 397 |
A mozgatható betűk felfedezése | 398 |
A könyvnyomtatás és a nagy történelem | 402 |
A Nyugat nagy tette: a nyílt tengeri hajózás | 403 |
Az Óvilág tengerészei | 403 |
A világ vízi útjai | 406 |
Az Atlanti-óceán egyszerű problémája | 409 |
A közlekedés lassúsága | 414 |
Az útvonalak állandósága | 416 |
Az úton váratlanul adódó események ellen | 419 |
A folyami és csatornahajózás | 420 |
A régi szállítóeszközökről... | 421 |
Európában | 422 |
Nevetséges sebességek és teljesítmények | 423 |
Szállítók és szállítás | 425 |
A közlekedés mint a gazdasági élet korlátja | 429 |
A technikák történetének nehékességei | 431 |
Technikai és földmívelés | 431 |
A technika önmagában | 432 |
A pénz | 437 |
Tökéletlen gazdasági rendszerek és pénzek | 443 |
A primitív pénzek | 443 |
A cserekereskedelem a pénzgazdaságokon belül | 447 |
Európán kívül: gyermekkorukat élő gazdaságok és fémpénzek | 451 |
Japánba és a török birodalomban | 451 |
India | 453 |
Kína | 455 |
A pénz működésének néhány szabálya | 461 |
A nemesfémekről folyó vita | 462 |
Pénzkiáramlás, takarékosság, felhalmozás | 466 |
Az elszámolási valuták | 469 |
Arany- és ezüstkészlet, a pénz forgási sebessége | 472 |
A piacgazdálkodáson kívül | 474 |
Papírpénzek és hiteleszközök | 476 |
Mindez régi módszer | 477 |
Pénzek és hitelek | 480 |
Schumpeter nyomán: minden pénz, minden hitel | 482 |
Pénz és hitel egy nyelven beszél | 483 |
A városok | 485 |
A város mint olyan | 486 |
A városok minimális súlyától globális súlyukig | 487 |
A munkamegosztást mindig újra kell kezdeni | 490 |
A város és új lakói, elsősorban a nincstelenek | 495 |
A városok begombolkozó magatartása | 497 |
Nyugaton: városok, tüzérség, kocsik | 503 |
Földrajz és városi összeköttetések | 505 |
A városi hierarchiák | 509 |
Városok és civilizációk: az iszlám esete | 511 |
A nyugat-európai városok eredeti jellege | 513 |
Szabad világok | 514 |
A városok modernsége | 516 |
Elfogadnak-e valamely "modellt" a nyugati városformák? | 518 |
Eltérő fejlődések | 523 |
A nagyvárosok | 528 |
A felelősség? Az államoké | 528 |
Mire szolgálnak a városok? | 530 |
Egyensúlyukat vesztett világok | 531 |
Nápolyban, a Királyi Palotától a Mercatóig | 533 |
Szentpétervár 1790-ben | 535 |
Utolsó előtti utazásunk: Peking | 541 |
London: Erzsébettől III. Györgyig | 548 |
Újfajta ember születésének előjele: az urbanizáció | 557 |
Összegzés | 561 |
Jegyzetek | 567 |
Térképek és grafikonok jegyzéke | 612 |
Képek jegyzéke | 613 |
Névmutató | 615 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.