Előszó
Földünkön összesen 92 természetes elemet ismerünk. Ezek közül kb. 70 elemet sorolunk a fémek közé, a többi elem a nemfémek csoportjába tartozik. A fémekről és nemfémekről az elmúlt évben már részletesen beszéltünk. Most csak néhány fontos jellemző tulajdonságukat foglaljuk össze.
A fémek fémes fényűek. A meleget jól vezetik. Szobahőmérsékleten a fémeket hidegebbeknek érezzük, mint a nemfémeket; mert testünk meleget gyorsan vezetik el. Azonkívül a villamos áramot is jól vezetik. Szilárd állapotban kristályos szerkezetűek. Többnyire elég nagy a szilárdságuk. Hideg és meleg állapotban többé kevésbé alakíthatók.
A legtöbb fém közönséges hőmérsékleten szilárd, a kálium és nátrium viaszlágy, a higany cseppfolyós. A szilárd fémek keménysége nagyon különböző: az ólom annyira lágy, hogy körömmel is megkarcolható, a wolfram, króm keménysége az üvegét megközelíti.
A fémek különböző hőmérsékleten olvadnak: a higany -38,7 C°-on, a vas 1530 C°-on, a wolfram 3380 C°-on olvad.
A gyakorlatban csak néhány fémet használunk szerkezeti anyagként. Egyes fémek tulajdonságai nem megfelelőek, pl. az egyik fém túl lágy, vagy túlságosan kemény, rideg, a másik fém pedig annyira ritka és nehezen állítható elő, hogy használata nem volna gazdaságos.
A gyakorlatban szerkezeti anyagként használt fémek közül a legfontosabb a vas és ötvözetei. Ezért felhasználás szempontjából a fémekét két nagy csoportba osztjuk. Az egyik csoportba tartoznak a vas és ötvözetei, az acélok, a másik csoportba soroljuk a többi, nem vas fémeket. Fémek alatt a gyakorlatban a nem vas fémeket értjük.
Tulajdonságaik szerint a fémeket többféle csoportba oszthatjuk. A könnyűfémek fajsúlya 3 kg/dm3-nél kisebb. Ezek közül a gyakorlatban az alumíniumot, magnéziumot és berilliumot használjuk. Nehéz fémek az ólom, arany, ezüst, platina, wolfram.
Vissza