Anyag- és gyártásismeret II.

Vas-, fém- és gépipari tanuló iskolák II. osztálya számára

Szerző

Budapest

'Folgens A. Zoltán: Anyag- és gyártásismeret II. ' összes példány

Kiadó:	Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1961
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	194 oldal
Sorozatcím:	Iparitanuló-iskolai tankönyvek
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés:	108 fekete-fehér ábrával. Tankönyvi száma: 26 408/II.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Földünkön összesen 92 természetes elemet ismerünk. Ezek közül kb. 70 elemet sorolunk a fémek közé, a többi elem a nemfémek csoportjába tartozik. A fémekről és nemfémekről az elmúlt évben már részletesen beszéltünk. Most csak néhány fontos jellemző tulajdonságukat foglaljuk össze.
A fémek fémes fényűek. A meleget jól vezetik. Szobahőmérsékleten a fémeket hidegebbeknek érezzük, mint a nemfémeket; mert testünk meleget gyorsan vezetik el. Azonkívül a villamos áramot is jól vezetik. Szilárd állapotban kristályos szerkezetűek. Többnyire elég nagy a szilárdságuk. Hideg és meleg állapotban többé kevésbé alakíthatók.
A legtöbb fém közönséges hőmérsékleten szilárd, a kálium és nátrium viaszlágy, a higany cseppfolyós. A szilárd fémek keménysége nagyon különböző: az ólom annyira lágy, hogy körömmel is megkarcolható, a wolfram, króm keménysége az üvegét megközelíti.
A fémek különböző hőmérsékleten olvadnak: a higany -38,7 C°-on, a vas 1530 C°-on, a wolfram 3380 C°-on olvad.
A gyakorlatban csak néhány fémet használunk szerkezeti anyagként. Egyes fémek tulajdonságai nem megfelelőek, pl. az egyik fém túl lágy, vagy túlságosan kemény, rideg, a másik fém pedig annyira ritka és nehezen állítható elő, hogy használata nem volna gazdaságos.
A gyakorlatban szerkezeti anyagként használt fémek közül a legfontosabb a vas és ötvözetei. Ezért felhasználás szempontjából a fémekét két nagy csoportba osztjuk. Az egyik csoportba tartoznak a vas és ötvözetei, az acélok, a másik csoportba soroljuk a többi, nem vas fémeket. Fémek alatt a gyakorlatban a nem vas fémeket értjük.
Tulajdonságaik szerint a fémeket többféle csoportba oszthatjuk. A könnyűfémek fajsúlya 3 kg/dm3-nél kisebb. Ezek közül a gyakorlatban az alumíniumot, magnéziumot és berilliumot használjuk. Nehéz fémek az ólom, arany, ezüst, platina, wolfram. Vissza

Tartalom

I. Fémkohászat 3
A) A réz 4
1. Történeti áttekintés 4
2. A réz ércei 5
3. A réz kohászata 5
4. A réz tulajdonságai és ipari felhasználása 6
5. A réz ötvözetei 7
a) A bronz 8
b) Ónbronz 8
c) Ónmentes bronzfajták 16
d) Bronzok összefoglalása 11
e) A sárgaréz 12
B) A horgany és ötvözetei 16
C) Az ón és ötvözetei 20
D) Az ólom és ötvözetei 21
E) A nikkel 23
F) Egyéb fémek 24
G) Az alumínium és ötvözetei 25
1. A timföld előállítása 26
2. Kohóalumínium gyártása 27
3. Az alumínium ötvözetei 31
a) Sajtolható alumínium ötvözetek 33
b) önthető alumínium ötvözetek 34
H) A magnézium és ötvözetei 35
II. CSAPÁGYFÉMEK 87
1. Csapágy bélés-ötvözetek 38
2. Csapágypersely-ötvözetek 39
3. Ezüst csapágyfém 41
4. Nem fémes anyagból készült csapágyak 42
III. FORRASZOK, HEGESZTŐANYAGOK 44
1. A forrasztás és hegesztés fogalma 45
2. Forraszok 191
3. Hegesztő anyagok 48
4. Hegesztőpálcák 53
5. Lánghegesztéshez használt gázok 56
6. Baleset megelőzése. Egészségvédelem hegesztésnél 60
IV. Villamos vezetőanyagok 64
V. Ellenállásanyagok 64
1. Légnemű szigetelőanyagok 68
2. Folyékony szigetelőanyagok 68
3. Szálas szigetelőanyagok 70
4. Szigetelő lakkok 70
VII. Kerámikus szigetelőanyagok 72
1. Az üveg 73
2. A csillám 73
3. Műanyagból készült szigetelőanyagok 74
VIII. Hőszigetelő anyagok 76
1. Szervetlen hőszigetelő anyagok 77
2. Szerves hőszigetelő anyagok 79
IX. Tömítőanyagok 81
1. bitumenes szigetelőanyagok 83
X. Köszörülő, csiszoló és fényesítő anyagok 84
1. A köszörűkő anyaga 85
2. Hűtés 88
3. Felületek finom megmunkálása 89
4. Fényezés, polírozás 90
XI. Kenőanyagok 91
1. kenőolajak osztályozása 92
2. A kenőanyagok vizsgálata 93
XII. Kerámiai és műanyagok 96
A) Kerámiai anyagok 97
B) Műanyagok 98
1. Természetes alapanyagú műanyagok 98
2. Mesterséges alapanyagú műanyagok 101
a) Hőre keményedő műanyagok 101
b) Karbamidgyanta 103
c) Poliamidok 103
d) Termoplasztikus műanyagok 103
e) Poliviniklorid 104
f) Polietilén 104
g) Polisztirol 105
h) Akrilgyanták 105
i) Gumiszerű műanyagok 106
j) Műanyagok feldolgozása 106
XIII. ANYAGVIZSGÁLAT 108
1. Fizikai tulajdonságok 108
2. Vegyi tulajdonságok 109
3. Mechanikai tulajdonságok 109
4. Technológiai tulajdonságok 110
5. Az anyagok igénybevétele 111
6. Anyagvizsgálatok módjai 112
A) Mechanikai vizsgálatok 113
1. Statikus vizsgálatok 113
a) Szakító vizsgálat 113
b) Nyomó vizsgálat 117
c) Hajlító vizsgálat 117
d) Keménységi vizsgálatok 117
2. Dinamikus vizsgálatok 121
3. Fárasztó vizsgálatok 121
4. Technológiai próbák 122
B) Kémiai vizsgálatok 123
C) Metallográfiái vizsgálatok 124
D) Roncsolásmentes vizsgálatok 125
E) Anyagvizsgálati módszerek összehasonlítása 128
XIV. FÉMEK ÖNTÉSE 128
1. Öntőforma 129
2. A minta 130
3. Mag készítése 131
4. Formázás 132
a) Keretes formázás 134
b) Falazott forma 134
5. Formák szárítása 135
6. Formák összerakása és öntés 135
7. Öntvénytisztítás 136
8. Öntési selejt 137
A) Szürkevas öntése 137
a) Kéregöntés 139
b) Temperöntés 139
g) Gömbgrafitos öntöttvas 140
B) Acélöntés 140
G) Fémek öntése 140
a) Alumínium öntése 141
b) Színes fémek, rézötvözetek öntése 142
c) Kokillaöntés 142
D) Sajtoló öntés 142
a) Fröccsöntés 143
b) Présöntés 143
c) Pörgető (centrifugál) öntés 144
E) Precíziós öntés. Viaszöntés 145
XV. FÉMEK KÉPLÉKENY ALAKÍTÁSA 147
A) Kovácsolás 150
1. Az alakítás hatása 151
2. Kézi kovácsolás 153
3. Gépi kovácsolás 157
4. Kovácsolás süllyesztőkben, odorban 159
5. Kovácsolható fémek 180
Sajtolás 180
1. Melegsajtolás süllyesztőkben 164
2. Hideg folyatás 186
3 Sajtoló szerszámok 167
C) Hengerlés 171
1. Csőhengerlés 17 173
D) Mángorlás 175
E) Dróthúzás 178
1 Húzás szerszáma 177
2. Rúdhúzás. Csőhúzás 179
XVI. FÉMEK KÉSZÍTÉSE ÉS CSISZOLÁSA 181
A) Rozsda elleni védelem 182
1. Fémes bevonatok 184
a) Felület kémiai előkészítése 184
b) Mechanikai előkészítő műveletek 185
c) Fémbevonat készítése olvadt fémmel 185
d) Galvanikus fémbevonat 187
e) Galvánfürdő 188
2. Galvanoplasztika 189