Anyag- és gyártásismeret I.

Az ipari technikumok számára

Szerző

Budapest

'Almási Sándor: Anyag- és gyártásismeret I. ' összes példány

Kiadó:	Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1955
Kötés típusa:	Fűzött papírkötés
Oldalszám:	163 oldal
Sorozatcím:	Ipari technikumi tankönyv
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés:	47 fekete-fehér ábrával. Tankönyvi szám: 2592.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az anyag- és gyártásismeret (technológia) az anyagok tulajdonságaira, előállítására, feldolgozására és felhasználására vonatkozó ismereteket tárgyalja.
A felhasznált anyagok iparáganként különbözők. Más anyagot használ a bőripar, mást a textilipar, más anyagokkal dolgozik az építőipar, ezért az anyagokat iparáganként szokták csoportosítani.
A természetben előforduló nyersanyagokat feldolgozásuk közben átalakítjuk. Az átalakítás lehet vegyi (kémiai) és erőhatás alatti (mechanikai). A vegyi átalakulásokat a kémiai technológia tárgyalja. A kémiai technológia magában foglalja a nyersanyag előkészítését, feltárását, vegyi átalakítását, amíg feldolgozásra, mechanikai átalakításra alkalmassá válik, de tárgyalja az anyag vegyi tulajdonságait is.
A mechanikai technológia a vegyileg előkészített anyag további feldolgozását, szükséges alakváltoztatását, végleges megmunkálását tárgyalja. Itt ismertetjük az anyagok fizikai tulajdonságait is.
A kémiai és mechanikai technológia munkaköre annyira összefügg egymással, hogy nem lehet közöttük éles határt vonni. Felhasználás szerint megkülönböztetünk ipari szerkezeti anyagokat, segédanyagokat és tüzelőanyagokat.
Tüzelőanyagokra a fémek előállításánál, feldolgozásánál és megmunkálásánál szükséges energia termeléséhez van szükség. A szerkezeti anyagok származásuk szerint lehetnek fémek, illetve ezek ötvözetei, műanyagok, szigetelőanyagok. Belőlük készülnek a vas-, fém-, gép- és villamosipari gyártmányok.
A segédanyagokat részben az anyagok gyártásánál, féldolgozásánál és felhasználásánál, részben a szükséges energia termelésénél használjuk. Ilyen szempontból segédanyag a kazánok tápvize, a tűzálló anyagok, kenőanyagok, tömítőanyagok, hő-, hang- és nedvesség elleni szigetelő anyagok stb.
A fémek előállításához és feldolgozásához hőre van szükségünk. azért a következőkben először a tüzelőanyagokat tárgyaljuk. Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS 3
TÜZELŐANYAGOK 4
Hőmérők 5
Kalória. Fajhő 11
Égésmeleg és fűtőérték 12
Füstgáz-mennyiség 15
Természetes és mesterséges tüzelőanyagok 20
Szilárd tüzelőanyagok 21
Folyékony tüzelőanyagok 25
Gáznemű tüzelőanyagok 32
TÜZELŐ BERENDEZÉSEK 38
TŰZÁLLÓ ANYAGOK 47
ÉPÍTŐANYAGOK 50
Falazótégla 50
A fehérmész 52
A portlandcement 52
A bauxitcement 53
Hidraulikus pótlékok 53
A beton 54
A gipsz 56
KENŐANYAGOK 56
Kenőolajok osztályozása 59
Kenőanyagok vizsgálata 61
Fáradt olaj regenerálása 64
SZIGETELŐ OLAJ 66
VÍZTECHNOLÓGIA 68
A tápvíz 68
A víz keménysége 69
A nyersvíz szennyeződése 70
A kazánkő-képződés káros hatása 71
A víz tisztítása 72
Vízlágyítás 73
Vízlágyítás gőzölögtetővel 78
Víz légtelenítése és gáztalanítása 79
A víz keménységének meghatározása 79
Nem-fém szerkezeti ANYAGOK 81
Kerámiai anyagok 82
Az üveg 84
A csillám 86
Az azbeszt 87
Gumi és gumiszerű anyagok 87
Gyanták 90
Természetes gyanták 90
MŰANYAGOK 91
I. Mesterséges alapanyagú műanyagok 92
A) Kondenzációs műanyagok 92
1. Fenoplasztok 92
2. Aminoplasztok 96
3. A poliamid műgyanták 97
4. A polieszter műgyanták 98
B) Polimerizációs műanyagok 98
1. Etilén származékok 98
2. Butadién származékok 101
II. Természetes alapú műanyagok 101
A cellulózalapú műanyagok 102
Az állati fehérjékből készült műanyagok 104
A zsírosalapú műanyagok 105
A műanyagok feldolgozása 106
Szálas anyagok 107
A fa 108
1. A fa felépítése 108
2. A fák tulajdonságai 110
3. A fa hibái és betegségei 111
Legfontosabb ipari fák ismertetése 112
A fa szárítása 114
A fa védelme 115
A fa összekötése 116
A fa megmunkálása 117
HŐSZIGETELŐ ANYAGOK 118
VÍZSZIGETELÉS 120
BŐR, BŐRGYÁRTÁS 121
VAS- ÉS ACÉLGYÁRTÁS 123
A fémek tulajdonságai 123
Történelmi áttekintés 125
Gyakorlati vasfajták fogalma és osztályozása 126
Ipari vasfajták fogalma 126
Az ipari vasfajták osztályozása 126
Vasgyártás 128
A legfontosabb vasércek 128
A vasércek előkészítése 129
Tüzelőanyag 130
Salakképző anyagok 130
A nagyolvasztó 131
A fúvószél előmelegítése 132
A nagyolvasztó üzeme 133
A nagyolvasztó termékei 135
A nyersvas 135
A salak 136
A torokgáz 137
Az acélgyártás 136
Hegesztett acélgyártás 139
Tűzhelyfrissítés 139
Lángpest-frissítés 139
Folyt acél-gyártás 141
Bessemer-el járás 141
Thomas-el tárás 142
Siemens-Martin-eljárás 143
Tégelyacél-gyártás 145
Elektroacél-gyártás 146
ívfényes elektromos kemencék 146
Indukciós elektromos kemencék 146
Kettős acélgyártási eljárások 151
Kokilla Öntecs, buga 151
A vas és acél vegyi összetétele 152
Az egyes ötvözőelemek hatása az acél tulajdonságaira 154
A vas- és acélfajták felosztása 157
A szürke öntött vas 159
A kéregöntvény 160
A lágyított öntvény (temperöntvény) 161