Anyag- és gyártásismeret

Tartalom

1. ALAPFOGALMAK 9
1.1. AZ ANYAG- ÉS GYÁRTÁSISMERET TÁRGYA 9
1.2. A TERMELÉSBEN FELHASZNÁLT ANYAGOK 9
1.3. FIZIKAI MENNYISÉGEK 11
1.3.1. Hosszúság ménékegysége 13
1.3.2. A síkszög és a térszög mértékegysége 13
1.3.3. Az idő mértékegysége 14
1.3.4. A tömeg mértékegysége 14
1.3.5. A hőmérséklet mértékegysége 14
1.3.6. Az anyagmennyiség mértékegysége 14
1.3.7. Az elektromos áramerősség mértékegysége 14
1.3.8. A fényerősség mértékegysége 14
Összefoglaló kérdések és feladatok 14
2. MÉRÉSI ALAPFOGALMAK, MÉRŐESZKÖZÖK, MÉRÉS, ELLENŐRZÉS 15
2.1. A MÉRÉST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK 15
2.1.1. A mérési hőmérséklet 15
2.1.2. A mérőnyomás 16
2.2. MÉRÉSI HIBÁK 16
2.2.1. A műszer hibája 16
2.2.2. A mérendő tárgy felületi hibája 16
2.2.3. A mérést végző személy hibája 17
2.3. A HOSSZ- ÉS SZÖGMÉRŐ ESZKÖZÖK 17
2.3.1. Mechanikai hossz- és szögmérő eszközök 17
2.3.1.1. Merev mérőeszközök 17
2.3.1.2. Állítható mérőeszközök 19
2.3.2. Pneumatikus mérőeszközök 23
2.3.3. Optikai műszerek 23
2.4. EGYÉB FIZIKAI JELLEMZŐK MÉRÉSE 23
2.4.1. Sűrűségmérés 23
2.4.2. Súrlódási együttható mérése 24
2.4.3.Viszkozitás mérése 25
Összefoglaló kérdések és feladatok 26
3. METALLOGRÁFIAI ALAPISMERETEK 27
3.1. FÉMES ANYAGOK 27
3.1.1 Fémes anyagok kristályszerkezete 27
3.1.2. Fémek és ötvözetek kristályosodása 28
3.1.2.1. A kristályosodás folyamata 29
3.1.2.2. A megszilárduláskor keletkező szemcseméret 30
3.1.2.3. Az ötvözés célja 30
3.1.2.4. Ötvözetek keletkezése 30
3.1.2.5. Az ötvözetek olvadása és dermedése 31
3.1.2.6. Az ötvözőanyagok előfordulása a megszilárdult ötvözetekben 31
3.1.2.7. A vegyes kristályok (szilárd oldatok) jellemzői 31
3.1.3. Egyensúlyi diagramok felépítése 32
3.1.3.1. A két alkotó mind folyékony, mind szilárd állapotban minden arányban oldja egymást 32
3.1.3.2. Az egyensúlyi diagramok olvasási szabályai 33
3.1.3.3. Az egyensúlyi diagram tartalma 34
3.1.3.4. Mérlegszabály 34
3.1.3.5. Ideális egyensúlyi diagramok, állapotábrák 34
3.2. VASFÉMEK 37
3.2.1. A vas tulajdonságai 37
3.2.2. A vas lehűlési görbéje 37
3.2.3. A vas-szén ötvözetek állapotábrája 38
3.2.3.1. Különféle Fe-C ötvözetek metastabil kristályosodási folyamatai 40
3.2.3.2. A vas-vaskarbid ötvözetek szövetelemei 41
3.2.3.3. Egyensúlyitól eltérő átalakulások a vas- karbon ötvözetekben 43
Összefoglaló kérdések és feladatok 45
4. VAS-, ACÉL- ÉS ÖNTÖTTVASGYÁRTÁS 46
4.1. A NYERSVAS GYÁRTÁSA 46
4.1.1. A vasércek 46
4.1.2. A nagyolvasztó 46
4.1.3. A nagyolvasztó termékei 47
4.2. AZ ACÉLGYÁRTÁS FOLYAMATA 47
4.2.1. A szélfrissítéses acélgyártás 47
4.2.2. LD-eljárás (oxigénbefúvásos, ill. oxigénlándzsás eljárás) 47
4.2.3. A Siemens-Martin eljárás 48
4.2.4. Az elektromos acélgyártási eljárások 48
4.3. AZ ÖNTÖTTVAS-GYÁRTÁS 49
4.3.1. A minta elkészítése 49
4.3.2. A formázás 49
4.3.3. A fém olvasztása 50
4.3.4. Öntés 51
4.3.5. A forma ürítése és az öntvény tisztítása 51
4.3.6. Különleges öntési eljárások 51
4.4. AZ ÖTVÖZŐ ANYAGOK HATÁSA AZ ALAPFÉM TULAJDONSÁGAIRA 53
4.4.1. Az acélok ötvöző anyagai 53
4.4.2. Az acélok szennyező anyagai 55
4.5. IPARI VASÖTVÖZETEK ÉS OSZTÁLYOZÁSUK 55
4.5.1. Acélok 55
4.5.1.1. Az acélok csoportosítása előállítási módjuk szerint 55
4.5.1.2. Az acélok csoportosítása minőségi előírásaik alapján 56
4.5.1.3. Az acélok felhasználása szerinti csoportosítása 56
4.5.1.4. Az acélok csoportosítása az ötvözés foka szerint 57
4.5.1.5. Az acélok csoportosítása szövetszerkezetük alapján 57
4.5.1.6. Az acélok szabvány szerinti csoportosítása 57
4.5.2. Az acélok jelölése 57
4.5.2.1. A mechanikai tulajdonságok és felhasználási terület szerint kódolt acélok 58
4.5.2.2. A vegyi összetétel szerint kódolt acélok 59
4.5.2.3. A számjel 60
4.5.3. Öntöttvasak 62
4.5.4. Keményfémek 62
Összefoglaló kérdések és feladatok 63
5. SZÍNESFÉMEK ÉS ÖTVÖZETEIK 64
5.1. A RÉZ ÉS ÖTVÖZETEI 64
5.2. AZ ÓN ÉS ÖTVÖZETEI 65
5.3. AZ ÓLOM 66
5.4. A HORGANY 66
Összefoglaló kérdések és feladatok 66
6. KÖNNYŰFÉMEK ÉS ÖTVÖZETEIK 67
6.1. ALUMÍNIUM 67
6.1.1. Az alumínium tulajdonságai 67
6.1.2. Felhasználása 67
6.1.3. Előállítása 67
6.1.4. Az alumínium ötvözetek hőkezelései 68
6.1.4.1. Az Al- ötvözetek nemesítése 68
6.1.4.2. Az Al és az Al-ötvözetek újrakristályosító lágyítása 68
6.1.5. Az Al-Cu (dural) ötvözetek 68
6 1.6. Al-Cu-Ni (Y) ötvözetek 69
6.1.7. Al-Mg (hidronálium) ötvözetek 69
6.1.8. Al-Si (szilumin) ötvözetek 69
Összefoglaló kérdések és feladatok 70
6.2. MAGNÉZIUM 71
6.3. TITÁN 71
Összefoglaló kérdések és feladatok 71
7 NEM FÉMES GÉPÉSZETI ANYAGOK 72
7.1. MŰANYAGOK 72
7.1.1. Alapfogalmak 72
7.1.1.1. Polimerizáció 72
7.1.1.2. Kopolimerizáció 72
7.1.1.3. Polikondenzáció 72
7.1.1.4. Poliaddíció 72
7.1.2. Általános tudnivalók a műanyagukról 72
7.1.2.1. A műanyagok fogalma 72
7.1.2.2. A műanyagok csoportosítása 73
7.1.2.3. A műanyagok halmazállapota 74
7.1.2.3. Természetes alapú műanyagok 74
7.1.2.5. Polikondenzációs és poliaddíciós műanyagok 78
Összefoglaló kérdések és feladatok 81
7.2. GUMI 82
7.3. BOR 82
Összefoglaló kérdések és feladatok 82
7.4. VILLAMOS VEZETŐK, FÉLVEZETŐK ÉS SZIGETELŐK 83
7.4.1. Villamos vezetékanyagok 84
7.4.2. Villamos ellenállásanyagok 85
7.4.2.1. Melegellenállások 85
7.4.2.2. Hidegellenállások 85
7.4.3. Villamos szigetelőanyagok 85
7.4.3.1. Légnemű és folyékony szigetelőanyagok 86
7.4.3.2. Szilárd szigetelőanyagok 86
Összefoglaló kérdések és feladatok 87
7.5. HŐ- ÉS HANGSZIGETELŐK 87
Összefoglaló kérdések és feladatok 88
7.6. FA 88
7.6.1. A fa szerkezeti és jellemző tulajdonságai 88
7.6.2. A fa hibái és betegségei 88
7.6.3. A fa szilárdsági tulajdonságai 89
7.6.4. A fa szárítása 89
7.6.5. A faanyag nemesítése 89
7.6.6. A faanyag telítése és felületi kezelése 90
Összefoglaló kérdések és feladatok 90
7.7. SÚRLÓDÓ ANYAGOK 90
7.7.1. Tengelykapcsolók súrlódóbetétjei 90
7.7.2. Fékbetétek 91
Összefoglaló kérdések és feladatok 91
7.8. TÖMÍTŐ ANYAGOK 92
Összefoglaló kérdések és feladatok 92
8. A MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZETBEN HASZNÁLT EGYÉB ANYAGOK 94
8.1. CSAPÁGYANYAGOK 94
8.1.1. A csapágyak csoportosítása 94
8.1.2. A csapágy anyagok legfontosabb követelményei 96
8.1.3. Csapágypersely-anyagok 96
8.1.4. Csapágybélés-anyagok 97
Összefoglaló kérdések és feladatok 97
8.2. FOLYÉKONY TÜZELŐANYAGOK 97
8.2.1. A kőolaj lepárlása 98
8.2.2. A tüzelőanyagok jellemző tulajdonságai 99
8.2.3. Benzin 100
8.2.4. Gázolaj 102
Összefoglaló kérdések és feladatok 102
8.3. KENŐANYAGOK 103
8.3.1. Motorolajok 103
8.3.2. Hajtóműolajok 104
8.3.3. Hidraulikaolajok 104
8.3.4. Kenőzsírok 104
8.3.5. A kenőolajok fáradása és regenerálása 105
Összefoglaló kérdések és feladatok 105
8.4. EGYÉB ÜZEMANYAGOK 105
8.4.1. Fékfolyadék 105
8.4.2. Hűtőfolyadék 106
Összefoglaló kérdések és feladatok 106
8.5. GÉPÉSZETI ÜZEMANYAGOK TÁROLÁSA 106
8.5.1. Az ásványolajraktár elhelyezése 106
8.5.2. A raktár tároló berendezései 106
8.5.3. A tartályok elhelyezése és szerelése 106
Összefoglaló kérdések és feladatok 107
9. KORRÓZIÓ 108
9.1. A KORRÓZIÓ JELENSÉGE 108
9.1.1. A korrózió megjelenési formái 108
9.1.1.1. Felületi korrózió 109
9.1.1.2. Lyukkorrózió 109
9.1.1.3. Kristályszerkezeti korrózió 109
9.1.2. Belsőégésű motorok korróziója 109
Összefoglaló kérdések és feladatok 109
9.2. FELÜLETEK TISZTÍTÁSA 110
9.2.1. Mosás vízzel 110
9.2.2. Mosás vízgőzsugárral 110
9.2.3. Zsírtalanítási eljárások 111
9.2.3.1. Zsírtalanítás szerves oldószerrel 111
9.2.3.2. Zsírtalanítás lúgos folyadékkal 112
9.2.4. Oxidmentesítési eljárások 112
9.2.4.1. Oxidmentesítés mechanikai eljárásokkal 112
9.2.4.1. Oxidmentesítés kémiai módszerekkel 113
Összefoglaló kérdések és feladatok 113
9.3. A KORRÓZIÓ ELLENI VÉDEKEZÉS 113
9.3.1. Megelőzés korrózióálló anyagok alkalmazásával 113
9.3.2. Védelem bevonatokkal 113
9.3.2.L Védekezés fémes bevonatokkal 114
9.3.2.2. Bevonatkészítés tűzi úton 114
9.3.2.3. Bevonatkészítés fémszórással és gőzöléssel 114
9.3.2.4. Bevonatkészítés diffúzióval 114
9.3.2.5. Bevonatkészítés elektrokémiai úton 114
9.3.2.6. Bevonatkészítés lemezeléssel 114
9.3.2.7. Átmeneti védekezés nem fémes bevonatokkal 115
9.3.2.8. Az átmeneti védelemhez alkalmazott védőanyagok 115
9.3.2.9. Tartós védekezés nem fémes bevonatokkal 115
9.3.2.10. Festés 115
9.3.2.11. A régi festékréteg eltávolítása 116
9.3.2.12. Az alapfelületek előkészítése festéshez 116
9.3.2.13. A festékek és lakkok anyagai 116
9.3.2.14. A festés technológiája 117
9.3.2.15. Szárító eljárások 117
9.3.2.16. Nemfémes szervetlen bevonatok 117
9.3.3. Katódos védelem 118
Összefoglaló kérdések és feladatok 118
10. ANYAGVIZSGÁLAT 119
10.1. ANYAGVIZSGÁLATI ELJÁRÁSOK FAJTÁI 119
Összefoglaló kérdések és feladatok 119
10.2. MECHANIKAI ANYAGVIZSGÁLATOK 120
10.2.1. Statikai vizsgálatok 120
10.2.1.1. Szakítóvizsgálat 120
10.2.1.2. Nyomóvizsgálat 121
10.2.1.3. Csavaróvizsgálat 121
10.2.1.4. Nyíróvizsgálat 121
10.2.2. Keménységmérések 122
10.2.2.1. Brinell-keménység mérése 122
10.2.2.2. Vickers-keménység mérése 122
10.2.2.3. Rockwell-keménység mérése 122
10.2.2.4. Keménységmérés Poldikalapáccsal 123
10.2.2.5. Shore-féle visszapattanásos keménység vizsgálat 123
10.2.3. Dinamikai vizsgálat 123
Összefoglaló kérdések és feladatok 123
10.3. TECHNOLÓGIAI PRÓBÁK 124
10.3.1. Hajlítóvizsgálat 124
10.3.2. Hajtogató vizsgálatok 124
10.3.3. Mélyhúzó (mélyítő) vizsgálat 124
10.3.4. Csövek, csavar- és szegecsanyagok technológiai próbái 125
10.3.5. Szikrapróba 125
10.4. RONCSOLÁSMENTES VIZSGÁLATOK 126
10.4.1. Mágneses repedésvizsgálat 126
10.4.2. Röntgenvizsgálat 126
10.4.3. Ultrahangos vizsgálatok 126
10.4.4. Elektroinduktív vizsgálatok 127
10.4.5. Vizsgálatok radioaktív elemekkel és izotópokkal 127
Összefoglaló kérdések és feladatok 127
11. FÉMEK HIDEGALAKÍTÁSA 128
11.1. NYÚJTÁS ÉSZÖMÍTÉS 129
11.2. EGYENGETÉS 130
11.3. HAJLÍTÁS 131
11.3.1. Vezetés nélküli szerszámok 132
11.3.2. Vezetékes szerszámok 132
11.4. VÁGÁS 132
11.4.1. Vágás ollón 132
11.4.2. Lyukasztás, kivágás 133
11.4.2.1. Vezetés nélküli kivágószerszámok 134
11.4.2.2. Vezetékes kivágószerszámok 134
11.4.2.3. Lemezsáv tervezése 136
11.4.2.4. A nyíró-erőszükséglet számítása 136
11.5. NYÍRÁS 136
11.5.1. Vágás nyírással 136
11.5.2. Vágás ollóval 137
11.5.3. Vágás ékhatással 137
11.5.4. Vágás késsel 138
11.5.5. Harapás jellegű vágás 138
Összefoglaló kérdések és feladatok 139
12. FÉMEK FORGÁCSOLÁSA 140
12.1. ANYAGSZÉTVÁLASZTÁS FORGÁCSOLÁSSAL 140
12.1.1. A kézi forgácsoló megmunkálás alapjai 140
12.1.1.1. A forgácsolóéi felületei és szögei 140
12.1.2. A gépi forgácsolás alapfogalmai 141
12.1.2.1. A szerszámgépek mozgásai 141
12.1.2.2. Forgácsképződés 142
12.1.2.3. Hűtés és kenés 142
12.2. FŰRÉSZELÉS 143
12.2.1. A fűrészelés művelete 143
12.2.2. Fogosztás 143
12.2.3. A fogak alakja 143
Összefoglaló kérdések és feladatok 143
12.2.4. A kézifűrészek fajtái 144
Összefoglaló kérdések és feladatok 144
12.3. RESZELÉS 144
12.3.1. A reszelő felépítése 144
12.3.1.1. A vágatok fajtája 145
12.3.1.2. A vágatfinomság 145
12.3.2. A reszelés művelete 146
Összefoglaló kérdések és feladatok 146
12.4. FÚRÁS ÉS SÜLLYESZTÉS 147
12.4.1. A fúrás folyamata 147
12.4.2. A fúrószerszámok 147
12.4.2.1. A csigafúró 147
12.4.2.2. A csigafúró anyaga 147
12.4.2.3. A csigafúró élgeometriája 147
12.4.2.4. A csúcsszögek megválasztása 148
12.4.2.5. A köszörülési hibák 148
12.4.2.6. A fúrók befogása 148
12.4.2.7. A fúrótörés 148
12.4.3. Fúrógépek 149
12.4.4. A munkadarabok befogása 149
12.4.5. A süllyesztés 149
12.4.5.1. A süllyesztőszerszámok változatai és alkalmazásuk 149
Összefoglaló kérdések és feladatok 150
12.5. DÖRZSÁRAZÁS 150
12.5.1. A dörzsárazás művelete 150
12.5.2. A dörzsárak kialakítása 150
Összefoglaló kérdések és feladatok 151
12.6. ESZTERGÁLÁS 152
12.6.1. Mozgások esztergálás közben 152
12.6.2. Forgácsképződés 152
12.6.3. Egyetemes eszterga 152
12.6.4. A munkadarab befogása 153
12.6.5. Esztergakés 154
12.6.5.1. Az esztergakés alakja, szögei és felületei 154
12.6.5.2. Az esztergakések forgácsoló-éleinek anyaga 154
12.6.6. A forgácsolás legfontosabb tényezői 154
12.6.6.1. A vágósebesség 156
12.6.7. Csúcseszterga 156
12.6.8. Esztergálás technológiája 157
Összefoglaló kérdések és feladatok 157
12.7. GYALULÁS ÉS VÉSÉS 158
12.7.1. Gyalulás és vésés szerszámai 158
12.7.2. Gyalulás technológiája 158
12.7.3. Gyalugépek 159
12.7.3.1. Hosszgyalugépek 159
12.7.3.2. Harántgyalugépek 159
12.7.3.3. Vésőgépek 160
Összefoglaló kérdések és feladatok 160
12.8. MARÁS 161
12.8.1. A marás művelete 161
12.8.1.1. A palástmarás 161
12.8.1.2. A homlokmarás 161
12.8.2. A marószerszámok változatai 161
12.8.3. Marógépek 162
12.8.4. Húzómarás 162
Összefoglaló kérdések és feladatok 163
12.9. CSISZOLÁS ÉS KÖSZÖRÜLÉS 164
12.9.1. A köszörülés technológiája 164
12.9.2. A forgácsolási alaptényezők 164
12.9.3. Külső palástköszörülés 164
12.9.4. Furatköszörülés 164
12.9.5. Síkköszörülés 164
12.9.6. Csúcsnélküli köszörülés 165
12.9.7. Bordástengely köszörülése 165
12.9.8. Menetköszörülés 166
12.9.9. Köszörűtestek alakja 166
12.9.10. A korongok felerősítése, rögzítése 166
12.9.11. Korongok lehúzása, szabályozása 166
12.9.12. A köszörülés szerszámai 167
12.9.13. A használatos szemcseanyagok és jelölések 167
12.9.14. A köszörűkorongok kötése 168
12.9.15. Köszörűkorongok megválasztása 169
12.9.16. A köszörűgépek felépítése 169
12.9.16.1. Palástköszörű 169
12.9.16.2. Furatköszörű 170
12.9.16.3. Síkköszörű 170
12.9.16.4. Fogprofilköszörű 171
12.9.16.5. Csúcsnélküli köszörű 171
Összefoglaló kérdések és feladatok 171
13. FÉMEK MELEGALAKÍTÁSA 172
13. 1. AZ ANYAGOK KÉPLÉKENYALAKÍTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS ALAPELVEI 172
13.1.1. A képlékeny alakváltozás anyagszerkezeti vonatkozásai 172
13.1.2. A képlékeny alakítás szilárdságtani hatásai 172
13.1.3. A képlékeny alakítás hőmérséklete 173
13.1.4. A revésedés káros hatása 173
13.1.5. Hevítő berendezések 174
13.1.5.1. Gáz-és olajtüzelésű kemencék 174
13.1.5.2. Villamos fűtésű kemencék 174
13.1.6. A képlékeny alakítás 175
13.1.7. Gyártmányok osztályozása 175
Összefoglaló kérdések és feladatok 175
13.2. KOVÁCSOLÁS 175
13.2.1. A kovácsolási technológia általános jellemzői 175
13.2.2. A kovácsolás és a kovácsszerszámok osztályozása 177
13.2.3. A kézi kovácsolás szerszámai 177
13.2.4. Szabadalakító kovácsolás 178
13.2.4.1. A zömítés 178
13.2.4.2. A nyújtás 178
13.2.4.3. A lyukasztás 179
13.2.4.4. A vágás 179
13.2.4.5. A hajlítás 179
13.2.4.6. A csavarás 179
13.2.4.7. A kovácshegesztés 179
13.2.5. A szabadalakító kovácsolás gépei 180
13.2.6. Süllyesztékes kovácsolás 181
13.2.7. A süllyesztékes kovácsolás gépei 182
13.2.8. Baleset elleni védelem a kovácsműhelyben 183
Összefoglaló kérdések és feladatok 183
13.3. SAJTOLÁS 184
13.3.1. Folyatás 184
13.3.1. 1. Az előrefolyatás 184
13.3.1.2. A hátrafolyatás 184
13.3.2. Műanyagok sajtolása 184
13.3.2.1. Műanyagok tömbalakítása 184
13.3.2.2. Fröccssajtolás 185
Összefoglaló kérdések és feladatok 185
13.4. HENGERLÉS 185
13.4.1. A hengerlés elmélete 185
13.4.2. Hengerművek 186
13.4.3. A hengerlés kiinduló, félkész és kész gyártmányai 188
13.4.4. Lemez- és szalaghengerlés 188
13.4.5. Csőgyártás 189
13.4.5.1. Csőhengerlés 189
13.4.5.2. Lyukasztó hengerlés 189
13.4.5.3. Nyújtó hengerlés 189
13.4.5.4. Csőtágító hengerlés 190
13.4.5.5. Csősajtolás 190
13.4.6. Rudak, alakos szelvények, idomacélok hengerlése 191
13.4.7. Kovácshengerlés 191
13.4.8. Mángorlás 191
Összefoglaló kérdések és feladatok 192
13.5. MÉLYHÚZÁS 192
13.5.1. Mélyhúzó alakítás 192
13.5.1.1. A mélyhúzás folyamata 192
13.5.1.2. Húzás több lépésben 193
13.5.2. A húzási fokozatok meghatározása 193
13.5.3. A húzás erő szükséglete 194
13.5.4. Húzóalakítás 194
Összefoglaló kérdések és feladatok 194
14. ACÉLOK ÉS ÖNTÖTTVASAK HŐKEZELÉSE 195
14.1 A HŐKEZELÉS ELVE (IHÁ-DIAGRAMOK) 195
14.2. A HŐKEZELÉS SZAKASZAI 196
14.2.1. Felmelegítés 196
14.2.2. Hőntartás 198
14.2.3. Lehűlés 198
14.3. HŐKEZELÉSI ELJÁRÁSOK 199
14.3.1. Lágyító és kiegyenlítő izzítások 199
14.3.1.1. Diffúziós izzítás 199
14.3.1.2. Feszültségcsökkentő izzítás 200
14.3.1.3. Gömbszemcsésítő izzítás 200
14.3.1.4. Újrakristályosítás 200
14.3.1.5. Normalizálás 201
14.3.1.6. Ausztenitre lágyítás 201
14.3.2. Az edzés 201
14.3.2.1. A folyamatos edzés (közönséges edzés) 201
14.3.2.2. Szakaszos edzések 202
14.3.2.3. Nemesítés 202
14.3.2.4. Felületi edzések 203
14.3.3. Az öregítés 204
14.3.4. Termokémiai hőkezelések 205
14.3.4.1. Termokémiai hőkezelések nemfémes elemekkel 205
14.3.4.2. Termokémiai hőkezelések fémes ötvözőkkel 206
14.3.5. Termo-mechanikus hőkezelések 206
14.4. AZ ÖNTÖTTVASAK HŐKEZELÉSE 206
14.4.1. Lemez- és gömbgrafitos öntöttvasak hőkezelése 206
14.4.1.1. A kérgesítés 206
14.4.1.2. Az öntöttvas lágyítása 207
14.4.1.3. Az öntöttvasak edzése és nemesítése 207
14.4.1.4. A temperöntvények gyártása 207
Összefoglaló kérdések és feladatok 207
15. OLDHATATLAN KÖTÉSEK 208
15.1. SZEGECSELÉS 208
I5.LI. A szegecselés szerszámai 208
15.1.2. A szegecselés műveletei 209
15.1.3. A szegecselés hibái 210
15.1.4. A szegecskötések oldása 210
Összefoglaló kérdések és feladatok 210
15.2. FORRASZTÁS 211
15.2.1. A lágyforrasztás 211
15.2.1.1. A lágyforrasztás anyagai 211
15.2.1.2. A lágyforrasztás eszközei 211
15.2.1.3. A lágyforrasztás műveletei 212
15.2.2. Keményforrasztás 212
15.2.2.1. A keményforrasztás anyagai 212
15.2.2.2. A keményforrasztás műveletei 212
Összefoglaló kérdések és feladatok 213
15.3. HEGESZTÉS 213
15.3.1. Általános hegesztési ismeretek 213
15.3.1.1. A lánghegesztés 213
15.3.1.2. A lánghegesztés munkamenete 214
15.3.1.3. A varratkészítés módjai 215
15.3.1.4. Az ívhegesztés 215
15.3.1.5. Hegesztett kötések 216
15.3.1.6. Hegesztési hibák 217
15.3.1.7. Fémek hegeszthetősége 217
15.3.1.8. A hegesztés biztonságtechnikája 217
Összefoglaló kérdések és feladatok 218
15.3.2. ívhegesztési ismeretek 218
15.3.2.1. Az elektromos ív tulajdonságai 218
15.3.2.2. A hegesztőív polaritása 219
15.3.2.3. Hegesztő áramforrások jellemzői 219
15.3.2.4. Hegesztő áramforrások fajtái 219
15.3.2.5. Védőgázas hegesztő berendezések 219
15.3.2.6. Kábelek, elektródafogók 221
15.3.2.7. Az ívhegesztés anyagai és segédanyagai 221
Összefoglaló kérdések és feladatok 222
15.3.3. Gázhegesztési ismeretek 222
15.3.3.1. Hegesztőgázok, palackok 222
15.3.3.2. Acetiléngáz-fejlesztő készülékek 223
15.3.3.3. A gázhegesztő készülékek egyéb szerelvényei 224
15.3.3.4. A hegesztőláng és jellemzői 225
15.3.3.5. A gázhegesztés technológiája 226
15.3.3.6. A gázhegesztés anyagai 226
15.3.3.7. A lángerősség helyes megválasztása 226
15.3.3.8. Láng- és pálcavezetés 227
Összefoglaló kérdések és feladatok 227
15.4. RAGASZTÁS 227
15.4.1. A ragasztás anyagai 227
15.4.2. A ragasztás műveletei 228
Összefoglaló kérdések és feladatok 228
16. A GÉPJAVÍTÁS ALAPFOGALMAI ÉS ELJÁRÁSAI 229
16.1. A MŰSZAKI HIBA 229
16.1.1. A műszaki hibák megjelenési formái 229
16.1.1.1. A mechanikai kopások 230
16.1.1.2. A korróziós kopások 230
16.1.1.3. Repedések és törések 230
16.1.2. A műszaki hiba megállapítása 231
16.1.2.1. Hiba megállapítás érzékszervekkel 231
16.1.2.2. Hiba megállapítás műszerrel méréssel 231
Összefoglaló kérdések és feladatok 231
16.2. A SZERELÉS ALAPMŰVELETEI 232
16.2.1. A szerelés alapfogalmai 232
16.2.2. Csavarkötések szerelése 232
16.2.2.1. Átmenő- vagy fejes csavarok szerelése 232
16.2.2.2. Fej nélküli ászokcsavarok szerelése 232
16.2.2.3. Csavarkötések meghúzása 233
16.2.2.4. A beszakadt csavarok kicserélése 234
16.2.3. Kúpos kötések szerelése 234
16.2.4. Bordás kötések szerelése 235
16.2.5. Ék- és reteszkötések szerelése 235
16.2.5.1. Ékkötések szerelése 235
16.2.5.2. Reteszkötések szerelése 235
16.2.6. Szegecskötések készítése, oldása 235
16.2.7. Tömített kötések szerelése 236
16.2.7.1. A tömített kötések kialakítása 236
16.2.7.2. A tömítőkötések ellenőrzése 236
16.2.8. Szilárd illesztésű alkatrészek szerelése 236
16.2.8.1. Szilárd illesztések szerelése radiális sajtolással 237
16.2.8.2. Szilárd illesztések szerelése tengelyirányú sajtolással 237
16.2.9. Siklócsapágyak szerelése 237
16.2.10. Gördülőcsapágyak szerelése 238
16.2.11. Fogaskerekek szerelése 239
16.2.12. Lánchajtások szerelése 239
16.2.13. Szíjhajtások szerelése 240
Összefoglaló kérdések és feladatok 240
16.3. GÉPALKATRÉSZEK FELÚJÍTÁSA 240
16.3.1. Felújítás mechanikai eljárásokkal 240
16.3.1.1. Egyengetés 240
16.3.1.2. Felújítás maradó alakváltozással 241
16.3.1.3. Javítóméretre forgácsolás 241
16.3.1.4. Perselyezés, hüvelyezés 241
16.3.2. Alkatrészek javító hegesztése 241
16.3.2.1. Acél alkatrészek javítóhegesztése 242
16.3.2.2. Acél alkatrészek kötőhegesztése 242
16.3.2.3. Acél alkatrészek feltöltőhegesztése 242
16.3.2.4. Öntöttvas alkatrészek felújítása javítóhegesztéssel 242
16.3.2.5. Alumínium alkatrészek javítóhegesztése 243
16.3.3. Felújítás lágy- és keményforrasztással 243
16.3.4. Felújító fémszórás 243
16.3.5. Felújítás galvanikus úton 243
16.3.6. Felújítás műanyagokkal 244
16.3.7. Felújítás fémragasztással 244
Összefoglaló kérdések és feladatok 244

Témakörök