1.061.471

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Anyag- és áruismeret II.

A textilipari szakközépiskolák II. osztálya számára/Szakközépiskolai tankönyv

Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 257 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN: 963-10-6515-4
Megjegyzés: Tankönyvi száma: 28 882/II. Fekete-fehér ábrákkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:
1.1. A vegyiszálak előállításának története
A mesterséges szálgyártás gondolata már mintegy 2000 éve foglalkoztatja a szakembereket. A kínaiak a selyemhernyó szálképző munkáját... Tovább

Előszó

Részlet:
1.1. A vegyiszálak előállításának története
A mesterséges szálgyártás gondolata már mintegy 2000 éve foglalkoztatja a szakembereket. A kínaiak a selyemhernyó szálképző munkáját utánozva, enyvszerű anyagból próbáltak szálat képezni. Elképzeléseik megvalósítására csak a XIX. század vége felé, a vegyipar kialakulása következtében nyílt lehetőség.
A vegyiszálgyártás fő fázisai lényegében megegyeznek a hernyóselyem keletkezésének fázisaival. A vegyiszál előállításához is nagymolekulákból álló, vonalas szerkezetű anyag szükséges. A gyártás során ezt az anyagot folyékony halmazállapotúvá alakítják, majd apró nyílásokon keresztül sajtolják, ily módon képeznek belőle szálat. A létrejött szálat megszilárdítják - és ugyanakkor nyújtják is majd felcsévélik vagy felvágják.
A szálgyártás története a XVII. században kezdődött.
1665: Róbert Hooke angol természettudós maga készítette mikroszkópjával felfedezte a növények sejtszerkezetét és mér ekkor javasolta műszálak előállítását oldatokból.
1734: Réaumur (olv. Réomür) francia fizikus az üvegszál előállításával egyidejűleg foglalkozott a szálhoz hasonló képződmények gyártásával gumiból vagy gyantából.
1845: Schőnbein felfedezte a nitrocellulózt (lőgyapotot), amit a gyapotnak salétromsav-kénsav keverékkel való kezelése útján alakított ki. Ezt alkohol és éter elegyében oldotta és a kollódium nevű szirupszerű, átlátszó oldatot kapta. Vissza

Tartalom

1. A vegyiszálak 7
1.1, A vegyiszálak előállításának története 7
1.2. A vegyiszálgyártás alapfogalmai 11
2. A természetes alapú vegyiszálak. Regenerált szálak és
származékszálak 15
2.1. A cellulózalapú szálak 15
2.1.1. A cellulóz feltárása 15
2.1.2. A viszkózselyem és -szál 16
2.1.3. A réz-oxid-selyem és -szál előállítása, tulajdonságaik 35
2.1.4. A cellulóz-acetát-szálak 36
2.2. A fehérjealapú szálak 43
2.3. A kaucsukalapú mesterséges szálak 45
Összefoglaló kérdések és feladatok 47
3. A szintetikus szálasanyagok 49
3.1. A szintetikus szélgyártás alapjai 49
3.1.1. A szintetikus szálak általános jellemzői 53
3.2. A polikondenzációs termékek 56
3.2.1. A poliamidszálak 56
3.2.2. A poliészterszálak 71
3.3. A polimerizációs termékek 76
3.3.1. A poliakrilnitril- és a modakrilszálak 78
3.3.2. A poli(vinil-klorid)-szálak 86
3.3.3. A poliolefin-szálak 91
3.3.4. A fluortartalmu polimerszálak 96
3.4. A poliaddiciós termékek 98
3.4.1. A poliuretánszálak 98
3.5. A mesterséges szálgyártás fejlesztési irányai 102
3.6. A textilipar nyersanyagbázisának változása hazánkban és világszerte 108
Összefoglaló kérdések és feladatok 111
4. A szervetlen, mesterséges szálasanyagok 113
4.1. Az üvegszálak 113
4.2. A fémszálak 119
4.3. A szénszálak 121
Összefoglaló kérdések és feladatok 123
5. A levegő és a textilanyag ok nedvességének meghatározása 124
5.1. A textilanyagok vizsgálatához szükséges légkör 124
5.2. Műszerek a légnedvesség mérésére 128
5.3. A szabványos légkör beállítása 134
5.4. A szálasanyagok nedvességtartalmának mérése 136
5.4.1. Alapfogalmak 136
5.4.2. A víztartalom mérésének jelentősége 137
5.4.3. A mintavétel 137
5.4.4. A víztartalom meghatározása szárítással 139
5.4.5. A víztartalom meghatározásának egyéb módszerei 141
5.4.6. A kereskedelmi nettó tömeg meghatározása 144
Összefoglaló kérdések 149
6. A szálasanyagok felismerése. A keverékösszetétel és a kísérő anyagok meghatározása 150
6.1. A mikroszkóp 150
6.1.1. A mikroszkóp optikai felépítése 150
6.1.2. A mikroszkóp fő részei 152
6.1.3. A mikroszkóp nagyítása 155
6.1.4. A mikroszkóp felbontóképessége 156
6.1.5. A mikroszkóp kezelése 158
6.2. A mikroszkópi preparátum készítése 158
6.3. A vetítőmikroszkópos átmérőmérés 162
6.4. A polarizációs mikroszkóp 164
6.5. Az elektormikroszkóp 165
6.6. A pamut érettségének meghatározása 165
6.7. A szálasanyagok felismerése 169
6.8. A szálkeverék összetételének meghatározása oldási módszerekkel 182
6.9, A textilszálak károsodásénak vizsgálata 185
6.9.1. A cellulózalapu szálak sérülésének kimutatása 185
6.9.2. A fehérjealapu szálak sérülésének kimutatása 186
6.9.3* A szintétikus szálak károsodásának vizsgálata 188
6.10. A textilszálak kisérő anyagának meghatározása 190
6.10.1. A pamut hiba- és szennyeződéstartalmának meghatározása pneumechanikus műszerrel 190
6.10.2. A gyapjú mosási veszteségének meghatározása 191
6.10.3. Az irező- vagy aviválóanyag-tartalom meghatározása 192
Összefoglaló kérdések és feladatok 192
7. Az elemi szál hosszúságának meghatározása 194
7.1. A szálhosszúság meghatározása becsléssel 195
7.2. A szálhosszúság mérése műszerekkel 196
7.2.1. Vizsgálati minta készítése a szálhosszúság méréséhez 196
7.2.2. A szálhosszúságmérő készülékek és módszerek 198
7.2.3. A szálhosszúság mérésének értékelése 205
7.2.4. Az automatikus szálhosszmérő berendezések 209
Összefoglaló kérdések és feladatok 212
8. Az elemi szálak, fonalak és cérnák finomsági száménak meghatározása 213
8.1. A szálfinomság meghatározása 213
8.1.1. A szálfinomság-vizsgálati módszerek 213
8.2. A fonalak és cérnák lineáris sűrűségének meghatározása 221
8.2.1. A terjedelmesített szintetikus filament fonalak finomsági számának meghatározása 225
8.3. A cérna finomsági számának jelölése és a névleges eredő finomsági szám kiszámítása 225
Összefoglaló kérdések és feladatok 230
9. A sodratvizsgálat 231
9.1. A sodrat szerepe és jellemzői 231
9.1.1. A sodratirány 231
9.1.2. A sodratszám 232
9.1.3. A sodrattényező 240
9.1.4. A sodrategyenlőtlenség 246
9.2. A sodratszámláló készülékek felépítése és kezelése 246
9.3. A sodratvizsgálati módszerek 249
9.3.1. A teljes kisodrás módszere 249
9.3.2. A fonalfeszültség-jelzős módszer 251
9.3.3. Razuvajev-Marschik-féle szakításos módszer 252
9.4. A cérnázás okozta méretváltozás meghatározása 253
Összefoglaló kérdések és feladatok 256
Irodalomjegyzék 257
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem