1.062.356

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Észt nyelvkönyv

Szerző
Grafikus
Lektor
Miskolc
Kiadó: Bíbor Kiadó
Kiadás helye: Miskolc
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 312 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar   Észt  
Méret: 25 cm x 18 cm
ISBN: 963-853-871-6
Megjegyzés: Fekete-fehér illusztrációkat tartalmaz.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az utóbbi években megnőtt az észt nyelv iránti érdeklődés Magyarországon, és a magyar egyetemeken egyre bővült az észt nyelv oktatása. A nyelvtanulók azonban kevés kézi- és nyelvkönyvet vehettek a... Tovább

Előszó

Az utóbbi években megnőtt az észt nyelv iránti érdeklődés Magyarországon, és a magyar egyetemeken egyre bővült az észt nyelv oktatása. A nyelvtanulók azonban kevés kézi- és nyelvkönyvet vehettek a kezükbe. Lavotha Ödön Észt nyelvkönyve (Tankönyvkiadó, Budapest, 1960) ma már a könyvtárakban is ritkaságnak számít és a nyelvet gyakorlati szinten elsajátítani kívánó nyelvtanulóknak kevés segítséget nyújt. Jakó Géza Észt-magyar-orosz nyelvkönyve (Valgus, Tallinn, 1973) szintén nehezen hozzáférhető, és leginkább a haladó nyelvtanulók forgathatják haszonnal mint szótárt és tematikus szójegyzéket.
Anu Nurk és Pusztay János Észt-magyar kisszótára (Savaria University Press, Szombathely, 1993) régóta várt és fontos kézikönyv az észt nyelvvel foglalkozók számára.
Ez a nyelvkönyv elsősorban a tudományegyetemeken észt nyelvet tanulók számára készült, de tanári segítség nélkül, önállóan is forgathatják az érdeklődők.
Hangtani bevezetőt, tizenhárom leckét, nyelvtani összefoglalót, észt-magyar, valamint magyar-észt szójegyzéket tartalmaz.
Az egyes leckék rövid nyelvtani vázlattal (grammatika) kezdődnek, melyben számok utalnak arra, hol találja meg a nyelvtanuló az adott jelenség bővebb magyarázatát a nyelvtani összefoglalóban. Vissza

Fülszöveg

Az észt nyelv az Észt Köztársaság hivatalos nyelve, ahol a lakosság kétharmada, mintegy egymillió ember beszéli azt anyanyelveként. Az Észt Köztársaságon kívül mintegy 200 000 észt él a Szovjetunió utódállamaiban, Nyugat-Európában, az amerikai és az ausztrál kontinensen.
Az észt nyelv a magyarhoz hasonlóan a finnugor családba tartozik. Legközelebbi rokonai a lív, a vót, a finn, a karél és a vepsze. A magyar és az észt a nyelvcsaládon belül igen távoli rokonoknak számítanak, s a két nyelvet hallva nyelvészeti ismeretek nélkül nehéz felfedezni a közöttük meglévő hasonlóságokat.
Az észt nyelven belül ma is léteznek és igen számottevőek a nyelvjárási különbségek. A három fő nyelvjárás az észak-keleti partvidék nyelvjárása, az északi és a déli észt nyelvjárás. A fő nyelvjárásokon belül további kisebb nyelvjárások különböztethetőek meg. A modern irodalmi nyelv elsősorban az északi észt nyelvjárások alapján alakult ki a XX. század első felére.

Tartalom

Előszó3
Tartalomjegyzék5
Bevezetés11
Hääldamine12
Nyelvtani összefoglaló137
Hangtan139
A magánhangzók139
A kettőshangzók140
A mássalhangzók140
A jésítés142
A mássalhangzó-kapcsolatok143
A hangsúly143
A hanglejtés143
Helyesírás144
Az észt ábécé144
Az észt helyesírás alapelvei144
A szótagolás és az elválasztás146
Időtartam, hosszúsági fokok147
Az időtartam147
A magánhangzók időtartama
A kettőshangzók időtartama
A mássalhangzók időtartama
A mássalhangzó-kapcsolatok időtartama
A szóbelseji hangok150
A szavak hosszúsági foka150
Fokváltakozás152
A fokváltakozás az észtben152
A minőségi fokváltakozás154
A mennyiségi fokváltakozás156
Névszók158
A névszóragozási osztályok és típusok158
Az I. névszóragozási osztály
A II. névszóragozási osztály
A III. névszóragozási osztály
A IV. névszóragozási osztály
Az V. névszóragozási osztály
A VI. névszóragozási osztály
A VII. névszóragozási osztály
Az alap- és főalakok a névszóragozásban169
A számjelölés169
Az egyes szám
A de-többes szám
Az i-többes szám
Az esetek170
A melléknevek fokozása178
Az alapfok
A középfok
A felsőfok
Rendhagyó közép és felsőfokú alakok
A számnevek181
A tőszámnevek
A tőszámnevek ragozása
A sorszámnevek
A törtszámnevek
A névmások185
A személyes névmások
A visszaható névmások
A kölcsönös névmások
A birtokos névmás
A mutató névmások
A kérdő névmások
A vonatkozó névmások
A határozatlan névmások
Viszonyszók190
A határozószók190
A helyviszonyt kifejező határozószók
Az időviszonyt kifejező határozószók
A mennyiséget kifejező határozószók
A módot kifejező határozószók
A határozószók fokozása
A névutók és az elöljárószók192
A kötőszók193
Igék és igenevek194
Az igeragozási típusok194
Az I. igeragozási osztály
A II. igeragozási osztály
A III. igeragozási osztály
A IV. igeragozási osztály
Alap- és főalakok az igeragozásban198
A cselekvő (aktív) igeragozás200
A kijelentő mód jelen idő
A kijelentő mód egyszerű múlt idő
A kijelentő mód befejezett múlt idő
A kijelentő mód régmúlt idő
A feltételes mód jelen idő
A feltételes mód múlt idő
A felszólító mód jelen idő
A felszólító mód múlt idő
Az állítólagos mód jelen idő
Az állítólagos mód múlt idő
A személytelen (passzív) igeragozás205
A kijelentő mód jelen idő
A kijelentő mód egyszerű múlt idő
A kijelentő mód befejezett múlt idő
A kijelentő régmúlt idő
A feltételes, felszólító és állítólagos módú személytelen igealakok
A főnévi igenevek207
A ma-főnévi igenév
A da-főnévi igenév
A melléknévi igenevek208
A cselekvő folyamatos melléknévi igenév
A szenvedő folyamatos melléknévi igenév
A cselekvő befejezett melléknévi igenév
A szenvedő befejezett melléknévi igenév
Az igekötős igék210
Szóképzés212
A leggyakoribb főnévképzők
A leggyakoribb melléknévképzők
A leggyakoribb igeképzők
A leggyakoribb határozószóképzők
Mondattan214
A létige214
Az igekötők használata214
Az igemódok használata216
A kijelentő mód
A feltételes mód
A felszólító mód
Az állítólagos mód
A főnévi igenevek használata217
A melléknévi igenevek használata219
A cselekvő folyamatos melléknévi igenév
A szenvedő folyamatos melléknévi igenév
A cselekvő befejezett melléknévi igenév
A szenvedő befejezett melléknévi igenév
A tagadás222
Személytelen szerkezetek222
A tárgy223
A teljes tárgy
A részleges tárgy
Az esetek funkciói225
A külső és belső helyhatározóragok használata232
A keltezés234
Óra, időpont235
A jelzős szerkezet235
A kérdő mondat236
A szórend237
Nyelvtani táblázatok240
A fordítási feladatok megoldásai252
Észt-magyar szójegyzék259
Magyar-észt szójegyzék289
Rövidítések és jelek309
Észt nyelvtani terminusok311
Irodalom313
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem