Antonius és Cleopatra

Előszó

Részlet a Jegyzetek-ből a kötet 117. oldaláról:

"Antonius és Cleopatra Shakspere ama drámái közül való, melyeket a szinpad technikai okokból nem volt képes népszerűsíteni s a melyek ennélfogva a közönség szeretetében és becsülésében második vagy harmadik helyre kerültek, jóllehet költői és drámai értéküknél fogva jóval többre tarthatnak számot. Antonius és Cleopatra negyven szinváltozásával az újkori szinpad nem tudott megbirkozni. E dráma még Németországban is csak nagy ritkán elvétve került szinre, s lehet, hogy ez a körülmény is némi bizalmatlanságot ébresztett iránta, mert a német magyarázók legnagyobb része Oechelhäuser-rel egyetértve, pár szép jeleneten kivül csakis Cleopatra jelleme kedvéért kegyelmezett meg e darabnak, melynek epikai szélességét és körülményességét a laza szerkesztésnek tudták be. E dráma technikai szabadosságát még a franczia Emile Montégut sem tudja megbocsátani, a ki pedig, a franczia tradicziók ellenére, valósággal rajong Shakespere-ért. Antonius és Cleopatra az egyetlen shakspere-i dráma, melyben Montégut is megsértését látja a drámai egység törvényének, mely pedig még az olyan bonyolult darabokban is érvényesül, mint Lear király. A cselekmény nagyon is el van darabolva - irja Montégut - a szin nagyon is kiterjedt, az érzelmek olyan elemekkel vannak összeszőve, a melyek magukban véve csöppet sem drámaiak. A különböző epizódok csak nagyon is közvetve volnatkoznak a főtárgyra, vagy éppenséggel nem vonatkoznak rája. Vissza