Előszó
Részlet a könyvből:
"Ezer Négyszáz felett ötven számláltaték;
Mikor e' Mesterség így ki-mútatódék;
Elsőben-is hasznát a' Németek vevék,
Szomszéd nemzetek ezt még tsak hirrül érték.
De nem...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
"Ezer Négyszáz felett ötven számláltaték;
Mikor e' Mesterség így ki-mútatódék;
Elsőben-is hasznát a' Németek vevék,
Szomszéd nemzetek ezt még tsak hirrül érték.
De nem soká maradhata ez határba..."
Jól írta Pápai Páriz Ferenc mester, a XVII. századi polihisztor, Tótfalusi Kis Miklós barátja: Gutenberg találmánya nem sokáig maradt "ez határba". Európa szerte sorra alakultak a kisebb-nagyobb könyvnyomtató műhelyek, s 1473 pünkösdjének előestéjén Magyarországon is megjelent az első nyomtatott könyv, a magyarok tetteit előszámláld Chronica Hungarorum, a Budai Krónika.
Nyomdásza a könyv zárósoraiban, a kolofonban Andreas Hess-nek nevezi magát. Személyéről és Budai nyomdájáról jószerivel csak annyit tudunk, amennyit ő maga elárul: Itáliában kapott kedvet a mesterséghez, látván, hogy a nyomdászok "mennyire az emberiség javát és dicsőségét szolgálták", s miután "némi előrehaladást tett" foglalkozásukban, Mátyás király alkancellárjának, Karai László budai prépostnak hívására 1472-ben Magyarországra jött.
S ha a nemzeti nyelvű könyvnyomtatás csak a XVI. század második harmadában vesz is lendületet a reformáció műhelyeiben, Sárvár-Ujszigeten, Kolozsvárott, majd Debrecenben; a nyomtatott magyar könyv megszületésének 500. évfordulóján - az értékes régi és új művek egész sorát tartalmazó katalógus előtt - úgy illik, hogy tisztelegjünk első nyomdászunk, Hess András emléke előtt."
Vissza