Antik művészet

Előszó

A Szépművészeti Múzeum alapításakor nem tervezték azt, hogy gyűjtési körét az európai művészetek ókori történetére is kiterjesszék. Két évvel a múzeum megnyitása után, 1908-ban azonban Hekler Antal fáradozásainak eredményeképpen görög és római márványszobrok jelentős gyűjteményét vásárolta meg a múzeum. Ez 1914-ben újabb vásárlás révén mintegy 650 darabot tartalmazó terrakotta kisplasztikai anyaggal egészült ki, megvetve az Antik Gyűjtemény alapjait. A márványok első érdemleges kiállítása 1918-ban, a terrakottáké 1930-ban nyílt meg, az előbbit Hekler, az utóbbit Oroszlán Zoltán rendezte. 1922-ben lényegében megszakadt a gyűjtemény gyarapítása. A fordulatot az 1934-es múzeumi törvény készítette elő, amely a Szépművészeti Múzeumot jelölte ki a nem magyar földből előkerült ókori emlékek központi, országos gyűjteményéül (kivéve a közép- és távolkeleti anyagot, amelynek a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum adott otthont). Ennek a rendeletnek a végrehajtása, majd az 1947-től elsősorban Dobrovits Aladár irányításával újra megindult rendszeres vásárlások révén a gyűjtemény anyaga az ötvenes években megháromszorozódott, és további gyűjtési lehetőségek kihasználása révén ma közel ötezer darabból áll.
Az Antik Gyűjtemény magva az ókori görög föld és Itálisa, továbbá a római birodalom kultúráinak hagyatéka; jóval kisebb mértékben vannak képviselve benne az e kultúrákkal szomszédos területek és korok emlékei. Az ókori Egyiptomnak a hellénisztikus kor előtti és a helyi hagyományokat folytató későbbi művészetét önálló kiállítás mutatja be. Az Antik Gyűjtemény gyűjtési köre az említett kultúrák mindenfajta tárgyi hagyatékára kiterjed, középpontjában azonban, a múzeum rendeltetésének megfelelően, a művészeti jelentőségű emlékek állnak. Vissza