Antik kultúra és művészet a Fekete-tenger északi partvidékén

Előszó

Két és fél ezer évvel ezelőtt a Fekete-tenger északi partvidékén egész sor görög város állt. amelynek alapítása annak a hatalmas kolonizációs hullámnak volt az eredménye, amely még az i. e. VIII. században kezdődött, a Fekete-tenger északi partvidékén pedig az i. e. VI. században érte el tetőpontját. Olbiát, Chersonésost, Pantikapaiont, Phanagoreiát, Hermonassát, Tanaist és egy sor kisebb várost: Nympheiont, Tyritakét, Myrmékiont és még más településeket - az ókori szerzők híradása szerint - a görög anyaország és Kisázsia nyugati partvidékének antik központjaiból származó bevándorlók alapították. E görög városok megalapítása óriási jelentőségű volt a Fekete-tenger északi partvidékének társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődése szempontjából, mind a görög-római, mind a későbbi időszakban. Ezek az antik városok szinte létrejöttük pillanatától szoros kapcsolatot tartottak fenn a vidék bennszülött lakosságával. A Fekete-tenger északi partvidékéhez csatlakozó sztyeppe zónát abban az időben a szkíták törzsei, az északkeleti partvidéket pedig a maiótok, sindek és szarmaták lakták, vagyis az antik városok majdnem egy évezreden át a nemzetségi társadalom különböző fokán álló törzsekkel voltak szomszédságban. Az antik városok hatása elősegítette a nemzetségi szervezet felbomlását és hozzájárult a társadalmi rétegződés felgyorsulásához és az osztályviszonyok kialakulásához. Az antik és a helyi kultúrák több évszázados egymásrahatásának eredményeképpen a Fekete-tenger északi partvidékén e két kultúrkör sajátos ötvözete jött létre. Az antik művészet alkotásaival való megismerkedés jelentősen gazdagította a helyi mesterek tudósát, akik az antik kézművességtől átvett magas színvonalú technikákat ősi művészi hagyományaik újfajta kifejezésére használták fel. E folyamat eredményeképpen a barbár művészet kiváló emlékei jöttek létre. A kiállítás anyaga az antik városok és a bennszülött lakosság történeti fejlődésének főbb szakaszait és kölcsönhatásuk formáit tükrözi. Egyaránt magába foglalja a különböző görög városállamok műhelyeiből származó importáru legszebb darabjait és a pontusi görög városok helyi készítményeit. De megismerkedhetünk a "barbár" művészet emlékeivel, a szkíta, szarmata és hun mesterek munkáival is. A rendezők az anyag kiválogatásánál azt a szempontot tartották meghatározónak, hogy a kiállítás a vidék életének legjellemzőbb mozzanatait, valamint művészete és kultúrája jellemző sajátosságait mutassa be. A kiállított műtárgyak a leningrádi Ermitázs és a moszkvai Puskin Múzeum gyűjteményeiből valók és a Szovjetunió déli részén a múlt századtól kezdve folyó ásatásokon kerültek elő. Az Állami Ermitázs és a Puskin Múzeum minden évben ásatásokat végez a Fekete-tenger partvidéke és Dél-Ukrajna különböző lelőhelyein; a Krím félszigeten, a Taman félszigeten és a Don folyó mellékén. Vissza