Anticoncipiensek

Előszó

Az emberiség ősi törekvése, hogy szaporodásának mértékét bizonyos korlátok között tartsa. A születés-korlátozásnak kétféle módja van: a fogamzás megelőzése és a már bekövetkezett terhesség megszüntetése. Az előbbit anticonceptionak, az utóbbit abortiv beavatkozásnak nevezzük. Az anticoncipiensek olyan gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és módszerek, melyek a fogamzás létrejöttét nagy biztonsággal kivédik, anélkül, hogy általános szervezeti ártalmat okoznának. Használatukra a gyakorlatban egészségügyi és szociális /ezen belül egyéni/ okból kerül sor. Ez az a pont, melyen az anticoncipiensek túllépik egy gyógyszerhatástani csoport, vagy - tágabb értelemben - az egészségügy kereteit, hiszen hatásaik révén széleskörű társadalmi vetületet is nyernek. Ugyanez a tulajdonságuk vezet ahhoz az igényhez, mely a kérdéssel foglalkozó, vagy azzal kapcsolatban álló szakemberektől sokirányú ismeretet követel, nemcsak az anticoncipiensek farmakológiai és kliniko-farmakológiai oldalát tekintve, hanem - ha szabad ezt a kifejezést használni - szocio-farmakológiai értelemben is. E sorok azt a benyomást kelthetik, hogy összefoglalónk a fogamzásgátlással összefüggő kérdések mindegyikére kiterjed, vagy azokról legalább megközelítően átfogó képet ad. Korántsem. A teljességre törekvést maga a terjedelem is kizárja, de nem ez képezi a dolgozat célját sem. A szociológiai háttér felvillantása mindössze azt kívánta bevezetőül érzékeltetni, hogy az anticoncipiensek akár szakembereknek, akár laikusoknak történő ismertetése sohasem kizárólag egészségügyi tevékenység, hanem annál sokkal összetettebb funkció, melynek mindig követnie kell a társadalom érdekeit és mindenkori igényeit. Jelen társadalmunk igénye a gyermek, fejlődésünk célkitűzése pedig, hogy minél kedvezőbb körülményeket teremtsünk fogadására, felnevelésére. Vissza