Witt özvegye

Előszó

Részlet a könyvből:

A tottlebury-i Neeton családi ősi, tiszteletreméltó família volt a sussexi grófságban. A családi birtok legutóbbi tulajdonosa kedélyes agglegény, nem sokat törődött azzal, hogy a bérleti összegekből mennyije maradt a bankok jelzálogkölcsöneinek kamatai után és a család hírnevét a lóversenyeken akarta emelni, de sajnos, ez a családi jövedelmek kárára történt. Hirtelen halála után az elköltözött öccsének, Rogernek tízévi lelkiismeretes gazdálkodása kellett ahhoz, hogy a birtok bátyja mulatozásainak árát kiheverje. A fiatalabb Neston-ftúk az állam szolgálatában állottak, vagy diplomás, tudományos pályára léptek és maga Roger is több esztendőt töltött már a kereskedelemügyi minisztériumban. Használható hivatalnok volt és meg is becsülték. Megtartotta hivatalát, még akkor is, amikor átvette a családi birtok vezetését. Végre aztán mégis csak elérte titkos célját és osztálytanácsos lett, tizenöt esztendeig az is maradt és amikor nyugalomba ment, a királynő kegyéből Tottlebury bárójává nevezték ki és pairtisztségre emelték.
De a szerencse még tovább is rámosolygott a Nestonokra. Mielőtt lord Tottlebury elnyerte volna, új méltóságát, föltárta fia, Gerald előtt annak szükségességét, hogy egy okos házassággal szerezze meg azt a vagyont, amellyel az új családi címert bearanyozhatnák és Geraldtnak nem is volt ellenvetése. Mint ügyvéd, nem vitte még valami sokra és érezte, hogy sikereket nélkülöző pályafutása igen kellemetlen ellentétben áll unokafivére, George egyre növekvő prakszisával, ami annál is kellemetlenebb volt, mert hiszen George a család másik ágából való volt. Atyja kitűnő társadalmi pozicióját kellett tehát fölhasználni arra, hogy gazdagon nősüljön és így nagyszerű kilátásokkal vághasson neki a közéletnek, azonfelül, hogy megszerezheti magának mindazt a kényelmet és bőséget, amire vágyódott. A sors szeszélye folytán még az a különös szerencse is érte, hogy nem is kell holmi közönséges érdekházasságot 'kötnie, mert az a nő, akibe fülig szerelmes, történetesen nemcsak gyönyörű, hanem dúsgazdag is volt. Vissza