A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Anthologia Lyrica

Latin lirai költők szemelvényei a gimnázium V. osztálya számára

Anthologia Lyrica
Anthologia Lyrica
Szerkesztő
Budapest
'Vézner Károly: Anthologia Lyrica ' összes példány
Kiadó: Szent István Társulat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 144 oldal
Sorozatcím: Bibliotheca discipulorum - Latin nyelv és irodalom
Kötetszám:
Nyelv: Magyar   Latin  
Méret: 21 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: A Szent István-Társulat gimnáziumi tankönyvei. Fekete-fehér illusztrációkat tartalmaz. Nyomatta a Stephaneum nyomda, Budapesten. Az új tanterv szerint átdolgozott második kiadás.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A líra görög szó és húros hangszert, lantot jelent; tágabb értelemben ilyen hangszeren kísért költeményt. A "lantos költészet" a görög irodalomnak a Kr. e. VII. században kialakult új műfaját... Tovább

Előszó

A líra görög szó és húros hangszert, lantot jelent; tágabb értelemben ilyen hangszeren kísért költeményt. A "lantos költészet" a görög irodalomnak a Kr. e. VII. században kialakult új műfaját jelzi, amely a költő egyéni érzéseinek megszólaltatására a változatos versmértékeken kívül a zenei dallamot is fölhasználta. A líra szó mai jelentésében is megőrizte a régi görög eredet emlékét: olyan vers, amely a költő belső világát dallamos nyelven közvetlenül fejezi ki.
A római irodalomban csak későn jelent meg a lírai költészet. Sőt általában Róma ötszáz évig (753-240) nem ismerte az irodalmi színvonalon álló költészetet. Az őskorból maradtak ránk vallásos énekek, elhúnytakat dicsőítő dalok, lakodalmi énekek, csipkelődő gúnydalok, jósénekek, varázsigék, de ezek a kezdetleges népi termékek mind a gyakorlati élet szolgálatában állottak; csupán szabad ritmusuk, később pedig a versus Saturnius ősi versmértéke éreztette költemény-voltukat. Az ilyen kötött beszéd a carmen («ige», «ének»; v. ö. canere; Camena jósló forrásnimfa, később «a múzsa»), szerzőjük pedig a vates («jós», «látnok»); a későbbi költők is használják ezt a szót az ihletett költő értelmében. Vissza

Tartalom

Bevezetés 2
Szemelvények:
C. Valerius Catullus 24
Albius Tibullus 35
Sextus Propertius 44
P. Ovidius Naso 53
T. Lucretius Carus 62
P. Vergilius Maro 65
Magyarázatok:
Catullushoz 77
Tibullushoz 90
Propertiushoz 101
Ovidiushoz 114
Lucretiushoz 122
Vergiliushoz 124
Verstani függelék 140

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem