Magyar nyelv és kommunikáció 9.

Előszó

Részlet:
ISMÉTELJÜNK!
1. Tréfás bemutatkozás
Mutatkozzatok be két-három humoros mondatban! Próbáljátok meg legjellemzőbb tulajdonságaitokat megnevezni!
2. Nyelvi lépcsők
a) Olvasd fel kifejezően az alábbi szövegrészletet! Foglald össze, miről olvastál!
A közművelődési könyvtár
A felvilágosodás és a reformkor hatására több mozgalom tűzte ki céljául nyilvános közkönyvtárak létrehozását. Ezt a szerepet kezdetben a különféle összetételű kaszinók gyűjteményei és a falusi, városi olvasókörök töltötték be. A 19. század folyamán folytonos könyvtári munkát és fejlődést, szélesebb körű közművelődési ismeretterjesztést szinte csak az egyházi iskolákban, különösen pedig a protestáns oktatási intézményekben figyelhetünk meg.
1902-ben a Fővárosi Közgyűlés úgy határozott, hogy a tulajdonában levő két könyvtárat egyesíti Fővárosi Könyvtár néven, s gyűjtőköréül a közigazgatási és várostörténeti műveket jelölte meg. Szabó Ervint (1877-1918) nevezték ki első vezetőjéül, aki hamarosan befejezte a két állomány egyesítését, a gyűjtőkört kibővítette a társadalomtudományokkal. Szervezeti és működési példaként az angolszász public library (közkönyvtár) elvét igyekezett meghonosítani: tudományos művek mellett ismeretterjesztő és szórakoztató anyagot is elhelyezett a szabadpolcos rendszerben; a központi állományt kiegészítve, hálózatként fiókkönyvtárak létesítését tervezte. Nagy hangsúlyt fektetett a gyors és pontos tájékoztatásra, folyószámos raktározási rendet és a tudományok egy bizonyos hierarchiája szerint tizedes szakrendet alkalmazva. A könyvtár ma első vezetője nevét viseli.
(Buda Attila: Könyvtárak. Pannon enciklopédia. Részlet)
b) Sorold fel a nyelvi szinteket! Mondj mindegyik szinthez két-két példát a feladat szövegéből!
c) Keress a tanult szófajokra, szószerkezetekre és mondatfajtákra egy-egy példát a szövegből! Vissza