1.062.395

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A magyar sajtó története II/1.

1848-1867

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 676 oldal
Sorozatcím: A magyar sajtó története
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 25 cm x 17 cm
ISBN: 963-053-678-1
Megjegyzés: Fekete-fehér illusztrációkat tartalmaz.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A Magyar Sajtó Történetének második kötete az 1848-as forradalom elindulásától az 1892-ig tartó időszakot foglalja magába. A kezdőpont kijelölése nem szorul különösebb magyarázatra; a rendi Magyarország politikai történetének is, művelődéstörténetének is lezárulása ez. S lezárulása egyben a magyar sajtó története amaz első, hosszú, soklépcsőzetű szakaszának is, amely Rákóczi Veridicusával kezdődött, s olyan polgári célkitűzésű lapok megjelenésével ért el a fejlődés váltópontjára, mint Kossuth Pesti Hírlapja vagy Eötvös Józsefék Budapesti Szemléje. Igazi polgári kezdeményezések voltak ezek néhány hasonló társukkal együtt. Valóságos polgári sajtóról, polgári újságírásról, hírlapelőállításról, modern értelmű újságolvasó közönségről azonban mégis csak a forradalom és a szabadságharc idején kezdhetünk szólni.
S ha azt a szinte hihetetlenül gyors és sokszínű kibontakozást, amely e két esztendőben végbement, a szabadságharc bukását követő önkényuralom gátolta is, illetőleg megpróbálta is... Tovább

Fülszöveg

A Magyar Sajtó Történetének második kötete az 1848-as forradalom elindulásától az 1892-ig tartó időszakot foglalja magába. A kezdőpont kijelölése nem szorul különösebb magyarázatra; a rendi Magyarország politikai történetének is, művelődéstörténetének is lezárulása ez. S lezárulása egyben a magyar sajtó története amaz első, hosszú, soklépcsőzetű szakaszának is, amely Rákóczi Veridicusával kezdődött, s olyan polgári célkitűzésű lapok megjelenésével ért el a fejlődés váltópontjára, mint Kossuth Pesti Hírlapja vagy Eötvös Józsefék Budapesti Szemléje. Igazi polgári kezdeményezések voltak ezek néhány hasonló társukkal együtt. Valóságos polgári sajtóról, polgári újságírásról, hírlapelőállításról, modern értelmű újságolvasó közönségről azonban mégis csak a forradalom és a szabadságharc idején kezdhetünk szólni.
S ha azt a szinte hihetetlenül gyors és sokszínű kibontakozást, amely e két esztendőben végbement, a szabadságharc bukását követő önkényuralom gátolta is, illetőleg megpróbálta is saját szolgálatába állítani, sem egyik, sem másik törekvése nem járt igazi sikerrel. Az 1867-es kiegyezés idejére a magyar sajtó műfaj és stílus, szerkesztés és szakosodás, technika és terjesztés tekintetében egyaránt eljutott arra a fokra, hogy megfelelő politikai és társadalmi körülmények között társa lehetett az európai újságírásnak. Az 1867-es kiegyezéssel elindult szakasz, számtalan kérdéses vonása ellenére, jórészt megteremtette ezeket a körülményeket; s a századvégen a magyar sajtóban az európaival szinte egy ütemben mentek már végbe azok az újabb alapvető differenciálódások eszmei, műfaji, technikai és stílus tekintetében egyaránt, amelyek újabb korszakot nyitottak meg, mindenekelőtt a szocialisztikus eszmék mindenütt ható és alakító, lelkesen védelmezett és hevesen támadott jelenlétével. A hatalmas példányszámú tömegsajtó korszaka már ez, igen erős minőségi különbségekkel és igen eltérő stílusfajtákkal.
A Magyar Sajtó Történetének II. kötete részint anyaga óriási terjedelménél, részint az anyag természeténél fogva szükségszerűen és logikusan tagolódik két félkötetre: 1848-től a kiegyezésig, illetőleg a kiegyezéstől 1892-ig. A két félkötet a feldolgozás szempontjaiban és módszereiben erősen eltér a sorozat I. kötetétől. Mindenekelőtt abban, hogy immár a politikai sajtóra összpontosítja figyelmét, s amit a nem szorosabban vett politikai újságírásból feldolgoz, azt is elsősorban, mint a politikai gondolkodás és a politikai történés társadalom- és művelődéstörténeti alapozását és megvilágítását igyekszik fölhasználni. Ha azonban a II. kötet szempontjai és módszerei eltérnek az I. kötetétől, mutat eltérést e tekintetben, egységes felfogása ellenére, a II. kötet két félkötete is. A feldolgozott anyag természetéből és mennyiségéből, a tárgyalt korszak jellegéből és viszonyaiból következik ez.
Az I. félkötet először is a polgári sajtószabadság és a sajtótörvény létrejöttét tárgyalja, a vele kapcsolatos, egykorú vitákkal együtt. Majd a főbb politikai tendenciák szerint csoportosítva jellemzi azok orgánumait a forradalom nyomán nekilendülő sajtó széles spektrumán belül. Bemutatja a konzervatív lapok vereségét, a liberálisok új helyzetét és új ellenfeleit: a radikálisokat, a paraszti érdekek szóvivőjének szerepét, sorsát, a kormány, illetve a kormányon belüli ellenzék sajtóját. Külön szakasz tárgyalja ezután az irodalmi, szakmai, illetve az egykorú nem magyar nyelvű lapokat. Mivel 1848 fellendülését 1849-ben elkerülhetetlenül némi visszaesés követte, e hónapok fejleményei már időrendben kerülnek bemutatásra.
Az 1849-1867 közti időszak két részre oszlik. Mindegyik élén bevezető szakasz mutatja be azokat a változásokat, amelyek a sajtó társadalmi funkciójában fokozatosan végbementek. Az ötvenes években az önkényuralom sajtójával szemben más, ellenzéki irányzatok nemigen tudtak szóhoz jutni. A hatvanas években már ismét valamivel szélesebbé, árnyaltabbá vált a politikai spektrum, és lassan kialakultak azok a feltételek, amelyekre a következő időszak sajtóját előkészítették. Vissza

Tartalom

K. D.: Bevezetés11
K. D.: A forradalom és a szabadságharc sajtója, 1848-1849
Az európai forradalmak és Magyarország25
Az utolsó rendi országgyűlés és a sajtószabadság27
A párizsi forradalom után29
A bécsi forradalom után32
A pesti forradalom és a sajtószabadság37
A sajtótörvény43
Sajtó, politika, irányzatok52
Az európai forradalmak modellje55
A magyar politikai spektrum57
A konzervatív lapok és a fordulat63
A Nemzeti Újság 63
Budapesti Híradó, Figyelmező65
Az erdélyi Múlt és Jelen68
A liberális lapok és a fordulat70
A Jelenkor vége70
Erdélyi liberális lapok71
A Pesti Hírlap72
A radikális Marczius Tizenötödike83
Szerkesztő, munkatársak85
A radikális ifjak és a kormány93
A lap sajtópere101
A társadalmi és nemzeti kérdés103
Függetlenségi, köztársasági program107
Más radikális lapok114
A Reform114
A Radical lap121
A Nép-elem123
Köztársasági Lapok, Jövő130
A Munkások Újsága136
Táncsics Mihály137
A program fejlődése143
Támadások a lap ellen155
Kormánylapok165
A Közlöny166
A Nép Barátja173
A Kossuth Hírlapja179
Szerkesztőség, rovatok, munkatársak181
A főbb politikai témák186
Az őszi fordulat: a közvélemény mozgósítása194
A sajtó egyéb (irodalmi, szakmai, más nyelvű) orgánumai200
Irodalmi divatlapok200
Szakmai és ismeretterjesztő lapok205
Vidéki sajtó207
Hazai német lapok210
Szlovák lapok219
Román lapok221
Szerb, horvát lapok224
Külföldi magyar lapok225
1849.: a debreceni időszak231
Alföldi Hírlap, Közlöny233
Táncsics kísérletei240
A Marczius folytatása243
Az Esti Lapok245
A Debreczeni Lapok247
Politikai viták250
Az utolsó hónapok259
A fővárosi sajtó újjáéledése259
Republikánus nemesek és valódi radikálisok262
Közlöny, Respublica, Futár267
A radikális Marczius betiltása272
Szeged, Kolozsvár278
Hadi lapok280
Az abszolutizmus első szakaszának sajtója 1849-1859
B. G.: Az intézményesített polgári sajtó megszületése idegen abszolutizmus alatt291
A sajtótörvényhozás és -irányítás291
A nyomdai és kereskedelmi viszonyok296
A magyar sajtó megerősödése297
Olvasók, lapok, újságírók299
Az évtized sajtójának vezéralakjai: Török János, Kecskeméthy Aurél, Falk Miksa és Kemény Zsigmond302
Széchenyi és Kossuth sajtóirodái312
A magatartás és stílus változásai313
B. G.: A konzervatív ellenzéki lap átalakulása kormánylappá: a Magyar Hírlap és a Budapesti Hírlap318
Az összbirodalom híveinek veresége a félhivatalos lapnál318
A Magyar Hírlap (1849-1856) a nemzet és a földbirtokosság nevében323
Kormánylap, amely népszerű is akart lenni: a Budapesti Hírlap (1853-1856)335
A Budapesti Hírlap helyzetének megszilárdítása bürokratizált alapon (1856-1860)346
B. G.: Ókonzervatív kísérlet: a Figyelmező346
B. G.: A birodalomhű demokrata forradalmiságtól a nemzeti ellenállás fórumáig: a Pesti Napló351
A plebejus értelmiség lapja (1850)352
Az ókonzervatizmus felé hajló kísérlet: Bánffay Simon szerkesztése (1850-1851)359
Az óvatos nemzeti ellenállás szellemében. Récsi második szerkesztősége (1851-1853)365
Nemzeti egység az anyagi és szellemi gyarapodás programja alapján: Török János szerkesztősége (1853-1955)367
Nemzeti ellenállás politikai síkon és az "egyeztetés" világnézete: Kemény Zsigmond Pesti Naplója (1855-től)372
B. G.: A lojális polgárosodási program kísérlete: a Magyar Sajtó386
Honorácior-értelmiségi csoportosulás388
A magyar középosztály megteremtésének programja391
Földbirtokos középosztály és községrendszer394
Társadalmi szervezőerő - a művelődés396
A pesti Magyar Sajtó398
B. G.: A katolikus restauráció programjának megjelenése: az Idők Tanúja402
M. J.: Az ötvenes évek folyóirat-történetének szakaszai (1849-1846)405
Az első szakasz: 1849-1852406
A második szakasz: 1853-1857412
A harmadik szakasz: 1858-1861414
M. J.: Irodalmi lapok417
A Hölgyfutár (1849-1864)418
Szilágyi Sándor vállalkozásai422
Remény, Szépirodalmi Lapok426
Délibáb, Divatcsarnok431
Nővilág, Napkelet435
A Szépirodalmi Közlöny440
M. J.: Enciklopédikus közművelődési lapok443
A Vasárnapi Újság (1854-1921)448
Magyar Nép Könyve, Család Könyve453
Vita a "néplapokról"455
Ifjúsági lapok462
M. J.: Magyar revü-kísérletek az ötvenes években465
Az Új Magyar Múzeum (1850-1860)465
A Kelet Népe, Hazánk481
A Budapesti Szemle (1857-1859)487
M. J.: Szakmai és tudományos lapok503
A hatvanas évek sajtója, 1860-1867
K. L.: A konzervatív sajtó511
A Pesti Hírnök (1860-1868)513
A Vezér és a Független (1862-1863)529
A kiegyezést előkészítő konzervatív lapok (1865-1866)536
A felirati és a Deák-párti liberális sajtó541
V. G.: A Pesti Napló 1860-1861-ben541
V. G.: Liberálisok és konzervatívok546
V. G.: A nemzetiségi kérdés555
V. G.: A "48-as alap" kérdése559
B. G.: A Pesti Napló a provizórium idején (1862-1867)566
B. G.: A külpolitika kérdései573
B. G.: A kiegyezés felé580
A. J.: A Politikai Hetilap (1865-1866)592
A határozati parti, balközépi sajtó611
P. A.: A Magyar Sajtó (1860-1865Ű)611
B. N. E.: A Magyarország625
B. N. E.: Az Ország634
P. A.: A Hon (1863-1967)639
B. N. E.: A Jövő649
M. J.: Irodalmi, szórakoztató, művelődési sajtó654
Arany János irodalmi folyóiratai656
Élclapok (1849-1867)664
Ismeretterjesztő és szakmai lapok676
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
A magyar sajtó története II/1. A magyar sajtó története II/1.
Állapot:
3.480 Ft
1.740 ,-Ft 50
16 pont kapható
Kosárba