1.066.445

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Általános nyelvészeti tanulmányok III.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Szerkesztői bevezetés
A század elején úgy tűnt fel, hogy a nyelvészet megállapodott, meghatározta, világosan látja a maga feladatát és birtokában van a feladatnak megfelelő, megoldásához szükséges... Tovább

Előszó

Szerkesztői bevezetés
A század elején úgy tűnt fel, hogy a nyelvészet megállapodott, meghatározta, világosan látja a maga feladatát és birtokában van a feladatnak megfelelő, megoldásához szükséges módszereknek.
Nemzedékek fáradozásainak és sikereinek eredményeként általános érvényre jutott az a nézet, hogy a nyelvészet történeti tudomány, feladata a nyelvtörténetnek, egyes nyelvek és nyelvcsaládok történeti átalakulásának vizsgálata. Tisztázottnak látszott az is,, hogyan megy végbe általában ez az átalakulás, vagyis az átalakulás formája: a különböző nyelvek története (a nyelvészek gyakorlatilag megegyeztek ebben a nézetben) felbontható bizonyos tipikus (típusokba foglalható) folyamatokra (ilyenek, nevezetesen, a hang változás és az analógiás újítás), mint ilyenek összege, vagy inkább szövevénye, érthető meg, írható le. Ezzel a nézettel, a nyelvtörténet ilyen felfogásával együtt kialakult a történeti anyag elemzésének megfelelő technikája is, szilárd technika, amelyet a nyelvészek világszerte egyöntetűen alkalmaztak.
Ilyen helyzetben az elméletnek az a szerep jutott, hogy, mint „Prinzipienwissenschaft", kifejtse és megalapozza egy önmagában biztos gyakorlat elveit.
Ma már kétségtelen, hogy a nyelvészetnek ez az alakja a múlté - ha az ami benne maradandó volt, igazság, tovább is él egy fejlettebb nyelvészet keretében. A nagy genfi tudós, Ferdinánd de Saussure, még a múlt század végén eljutott a nyelvnek egy lényegesen magasabb felfogásához és, ennek birtokában, megállapította, 1910 körül tartott előadásaiban kifejtette, hogy a nyelvészeti kutatás fordulat előtt áll. Ez a megállapítás beigazolódott: Saussure előadásainak megjelenése olyan fejlődés kezdetét jelzi,amely néhány évtized alatt mélyrehatóan megváltoztatta, átalakította a nyelv tudományát.
Az átalakulás megmutatkozik, mindenek előtt, a nyelvészet tematikai gazdagodásában, nagyszabású kiterjeszkedésében: a nyelvnek számos területe, amelyet régebben legfeljebb empirikusan vizsgáltak (mint pl. a jelek szerkesztésének, a mondatok alkotásának nyelvtani szabályai), most hozzáférhetővé válnak, megnyílnak a tudományos elemzés számára. Ezeken a területeken azonban nincs helye olyan gyakorlat illúziójának. Vissza

Tartalom

Telegdi Zsigmond: Szerkesztői bevezetés 5-8
Antal László: Jegyzetek az igazságról, a jelentésről és szinonimiáról 9-19
Balázs János: A szintagmatizálódás alapfeltétele 21-34
Berrár Jolán: Szóképzés, lexika, szintaxis 35-42
Dezső László: A magyar szórend strukturális vizsgálata 43-62
Fónagy Iván: Tagolható-e a hanglejtés 63-70
Hell György: Különféle grammatikák a gépi fordításban 71-84
Károly Sándor: Egy morfológiai szerkezettan vázlata 85-96
Kiefer Ferenc: A kategoriális grammatikáról 97-116
Klauszer Judit: A magyar főnevek szintézisének kérdéséhez 117 -129
Kónyi Sándor: A magyar főnevek elemzése 131-143
H. Molnár Ilona: A nyelvi modalitás kérdéséhez 145-155
Papp Ferenc: Szemiótikai jegyzetek 157 -176
Sipőczy Győző: Az orosz-magyar gépi fordítás néhány szemantikai vonatkozása 177-189
Szántó Éva: A modern szovjet fonológia néhány kérdése 191-201
Telegdi Zsigmond: Az összetételek vizsgálatához 203-212
Zsillca János: A valóság tükrözésének fejlődése a mondatformák tükrében 213-226

Szemle
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem