A formális nyelvi elemzés | |
Bevezetés | 5 |
Fonológia | 33 |
A megnyilatkozások tagolása morfémák szerint | 79 |
Alternáció és morfofonológia | 105 |
Morféma-osztályok | 125 |
Morféma-csoportok | 137 |
Egyéb összefüggések a morfémák között | 161 |
A jelentés | 177 |
Összefoglalás | 211 |
Felhasznált irodalom | 227 |
A magyar esetrendszer | |
Bevezetés | 235 |
A bevezetés célja | 235 |
A dolgozat célja és felépítése | 236 |
A dolgozat módszeréről | 237 |
Nehézségek a szinkrónia megértése körül | 243 |
A szinkrónia korlátai | 248 |
A vizsgált anyag egyneműségének kérdése | 251 |
A módszerre vonatkozó fejtegetések összefoglalása | 252 |
Néhány szó a dolgozat megírásának körülményeiről | 254 |
Elméleti megoldások | 257 |
A fejezet célja | 257 |
Az eset általános voltának kérdése | 257 |
A belső meghatározás szempontja | 259 |
Eset és jelentés | 259 |
"Le cas fantome" | 271 |
Eset, morfológia, szintaxis | 273 |
Eset és logika | 276 |
Egyes esetek szükségszerűségének kérdése | 279 |
Az eset objektivitásának kérdése | 280 |
Összefoglalás | 282 |
Hány esete van a magyar főnévnek? | 283 |
A fejezet célja | 283 |
Munkaelvünk | 283 |
A vizsgált elemek | 284 |
Névmásokkal való társulási képesség | 284 |
Szóeleji helyzet | 286 |
Tulajdonnevekkel való társulási képesség | 287 |
A tő szemantikai természetétől függő társulási képesség | 290 |
Jelekkel való társulási képesség | 292 |
Melléknevekkel való társulási képesség | 294 |
Számnevekkel való társulási képesség | 296 |
Nyújtó hatás és asszimilálódás | 298 |
Szóközépi helyzet | 299 |
Igekötői szerep | 301 |
Az eredmények áttekintése | 302 |
Az eredmények értékelése | 304 |
További indokok | 307 |
Átmeneti jelenségek | 311 |
Általánosabb érvényű következtetések | 313 |
Összefoglalás | 314 |
Függelék a második fejezethez | 315 |
Képző, rag, jel | 327 |
A fejezet célja | 327 |
Képző és rag megkülönböztetésének hagyományos módja | 328 |
Rag és jelentés | 328 |
SEBEOK kísérlete | 332 |
Az elhatárolás elve | 333 |
Példák | 334 |
Szabad és kötött morfémák | 334 |
A szabad morfémák alfajai | 335 |
Egyedi kötött morfémák | 335 |
Gyógy-, szor- stb. típusú elemek | 336 |
Szóvégi helyzetben is előforduló kötött morfémák | 337 |
Ragok és képzők szerkezeti különbségei | 337 |
Képzőkön belüli különbségek | 346 |
A stül-féle elemek végleges helye | 347 |
Összegező megjegyzések | 348 |
Képzett szó és összetett szó | 350 |
A toldaléktömbök kérdéséről | 352 |
A jelek meghatározásának kérdése | 355 |
Az é birtokjel problémája | 359 |
Képzős alak és ragos alak | 359 |
Összegezés | 360 |
Függelék a harmadik fejezethez | 363 |
Rag és névutó | 377 |
A fejezet célja | 377 |
A névutók bemutatása | 378 |
Részvétel a magánhangzó-harmóniában | 379 |
Az alkotó morfémák számának szempontja | 379 |
Birtokos személyjelekkel való társulási képesség | 380 |
Az irányhármasságban való részvétel | 382 |
A jelentés szempontja | 383 |
Névmásokkal való társulási képesség | 384 |
Környezet | 384 |
A szórang kérdése | 385 |
Fonetikai különbségek | 386 |
A nyelvtani örökség | 389 |
A fejezet célja | 389 |
Sylvester János | 390 |
Szenczi Molnár Albert | 392 |
Komáromi Csipkés György | 394 |
Pereszlényi Pál | 395 |
Kövesdi Pál | 396 |
Földi János | 397 |
Gyarmathi Sámuel | 399 |
A "Debreczeni Grammatika" | 401 |
Révai Miklós | 404 |
Vereghy Ferenc | 408 |
Fogarasi János | 412 |
Galgóczi Gábor | 414 |
Riedl Szende | 415 |
Szvorényi József | 417 |
Az esetrendszer feloldásának időszaka | 419 |
Lotz János | 422 |
R. A. Hall | 424 |
A Sebeok-Garvin-féle hipotézis | 424 |
Klara Majtyinszkaja | 430 |
Tompa József | 433 |
"A mai magyar nyelv rendszere" | 434 |
Történeti visszapillantás | 437 |
A fejezet célja | 437 |
Az akkuzatívusz -t eleme | 440 |
A -nek elem | 441 |
A -vel elem | 442 |
Az -ért elem | 442 |
A -vé elem | 444 |
Az -n elem | 444 |
A -ra elem | 446 |
A -ról elem | 447 |
A -ben elem | 447 |
A -ből elem | 447 |
A -be elem | 448 |
A -nál elem | 449 |
A -hoz elem | 449 |
A -től elem | 450 |
Az -ig elem | 450 |
A -ként elem | 451 |
Az -ül elem | 451 |
A -kor elem | 452 |
A -stül elem | 453 |
Az -nként elem | 453 |
Az -ente elem | 455 |
A -leg elem | 455 |
A -szám elem | 456 |
A -szer elem | 456 |
A lokativusz -t eleme | 457 |
Az -ént elem | 457 |
A -kép és -képpen elem | 457 |
Az ómagyar esetrendszer | 458 |
A középmagyar esetrendszer | 459 |
Az újmagyar esetrendszer | 459 |
Irodalom | 461 |