Moloch

Előszó

Részlet a könyvből:
"A szökés lehetősége ugrásnyira volt. A lány kikémlelt az ágak mögül, felnézett a hegyre, majd a fenyők közé fúrta tekintetét. Látásával semmit sem ért, inkább a hallásával vizslatta a csendes erdőt e késő délutáni órán. Akár az első értelmes lény a földön, annyira egyedül volt, legalábbis ezt tudatta vele a füle. Azonban a nyugalom csupán látszólagos volt; üldözője remekül értett a rejtőzködéshez, akárhol meglapulhatott. Az erdő a rejtekhelyek sokaságát kínálta neki is, és a fenyő sötét lombja áthatolhatatlan függönyként takarta őt. Az árnyékos zug az ágak között csalóka biztonságérzetet nyújtott. Újra a hegy felé tekintett, és átfutott az agyán az a bolondnak tűnő gondolat, miszerint a napfényes hegy sokkal biztonságosabb. Hiszen ki lenne olyan buta, hogy nyílt terepen rejtőzzön el? Megragadta az ágat, amin guggolt, és leengedte a lábát, kicsit függött még, majd eleresztette a vélt biztonságot, és a gravitációra bízta magát. Szúrós, ugyanakkor puha fenyőtű avarra esett. Tompa puffanással érkezett le, de ez a nesz mit sem számított. Üldözője mérföldekről kiszagolhatta vérének szagát a sűrű erdőben, ahol szellő sem rebbent. Hagyta hát az óvatosságot, és minden erejét beleadva nekiiramodott, hogy a lehető leggyorsabban elélje a hegyet. Percekkel később maga mögött hagyta az erdőt, az árnyakat, a szúrós és gyantától ragacsos fenyőtűket, és zuzmókkal fedett, nagyobb sziklák között szlalomozva egyenesen a hegy felé szaladt." Vissza

Fülszöveg

Maria Jucaro Baker meghalt a tizenhatodik születésnapján. Vagy inkább új létre éledt? Azon a végzetes napon Belizár, a hosszúlétű ragadozók egyike megajándékozta őt saját vérével.
Maria Jucaro Baker... meghalt tizenhat évesen. Az az új lény, akivé lett, a Nona nevet kapta, és sorsának titokzatos manipulálói legfőként arra szánták, hogy elbűvölje és fékentartsa Udint, a Fehér Tőrt - a testet öltött, megszilárdult Vért - a hosszúlétűek legrettegettebb gyilkosát.
Nona gyűlöli új életét. Gyűlöli - és ugyanakkor szereti? - mesterét. Iszonyodik attól, hogy nap mint nap halandók vérével táplálkozzon, ám a testét uraló Haóma-vér nem hagy számára választást: ha rátör az éhség, gyilkolnia kell...
A vadászra is vadásznak. Nona egy pillanatra sincs biztonságban. Még társában, Udinban sem bízhat: a Fehér Tőr közelsége állandó fenyegetést jelent. Ám ami még ennél is rosszabb, feléledni készül egy titokzatos kortalan, az ősi hatalmasságok egyike, aki elé neki kell odaállnia.
Sodró lendületű, egyedi hangvételű történet egy bizarr; vérgőzös világban, ahol az ember nem egyéb, mint a hosszúlétű ragadozók kiszolgáltatott prédája. Vissza