Fülszöveg
Kezdetben volt a terv: könyvet írok Babay Józsefről és szülővárosáról. Aztán - ma már érdektelen, miért - a Babay-centenári-umra tervezett kiadás elmaradt. Ám soha nem lehet tudni, mi válik ügyeink javára: miközben „pihent" a kézirat, eszembe ötlött, hogy másokat is megihletett ez a kisváros. Egy rokoni szálon kötődő költőt, aki regényt adott cserébe az atádi napokért, egy irodalomtörténészt, aki krónikaszámba menő fejezeteket szentelt Nagyatádnak életrajzi trilógiájában, egy „jövevényt", aki munka, szerelem és költői építkezés hat évét rejtette el „hat borítékban" a Rinya-parton, egy másik költőt, aki gyermekkorát és ifjú éveit töltötte itt, ám ma is hallja „Nagyatád ( ), Háromfa harangját". Ok négyen: Takáts Gyula, Gyergyai Albert, Bertók László és Kerék Imre jártak ebben az „angyaltenyérnyi világban".
Miért írok Nagyatádról, Nagyatád szépirodalmi képéről?
A szomszédos Taranyban születtem, 1940-ben. Ott nevelkedtem. Akkori világom a helységnévtáblára volt írva: Tarany,...
Tovább
Fülszöveg
Kezdetben volt a terv: könyvet írok Babay Józsefről és szülővárosáról. Aztán - ma már érdektelen, miért - a Babay-centenári-umra tervezett kiadás elmaradt. Ám soha nem lehet tudni, mi válik ügyeink javára: miközben „pihent" a kézirat, eszembe ötlött, hogy másokat is megihletett ez a kisváros. Egy rokoni szálon kötődő költőt, aki regényt adott cserébe az atádi napokért, egy irodalomtörténészt, aki krónikaszámba menő fejezeteket szentelt Nagyatádnak életrajzi trilógiájában, egy „jövevényt", aki munka, szerelem és költői építkezés hat évét rejtette el „hat borítékban" a Rinya-parton, egy másik költőt, aki gyermekkorát és ifjú éveit töltötte itt, ám ma is hallja „Nagyatád ( ), Háromfa harangját". Ok négyen: Takáts Gyula, Gyergyai Albert, Bertók László és Kerék Imre jártak ebben az „angyaltenyérnyi világban".
Miért írok Nagyatádról, Nagyatád szépirodalmi képéről?
A szomszédos Taranyban születtem, 1940-ben. Ott nevelkedtem. Akkori világom a helységnévtáblára volt írva: Tarany, nagyatádi járás, Somogy vármegye. Elmozdulásom lehetséges irányát is ez a tábla jelölte ki. Később csakugyan elmozdultam; túlra a megye határán, ám a szülőföld szemmel tartott: 2001-ben Tarany község díszpolgára lettem.
Irodalomtörténész vagyok, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára. Könyveimben a folklorizmus (néphit, ünnepek ) és a nevetéskultúra esztétikai értékeit keresem. Ezzel a kötettel pedig jelzéseket szeretnék küldeni, mégpedig két irányba. A városnak: vegye észre, kulturális örökséget hagyott rá a XX. század; a „világnak": van egy kisváros „az enyhe párájú drávai síkságon "
Budapesten, 2005 decemberében
Druzsin Ferenc
Vissza