Röviden elbeszéli egy francia család történetét az 1789-i esztendőtől napjainkig | 5 |
Hasznos dolgok tudhatók meg arról a könyvtárról, amely nemsokára különös események színhelye lesz | 10 |
Titokzatos eseményekről leszen szó | 17 |
Hihetetlen rövidséggel az érzékelhető világ határszélére sodor bennünket | 22 |
A Saint-Sulpice-beli Angyalok kápolnája némely elmélkedést sugalmaz a művészetről és a teológiáról | 25 |
Sariette apó megtalálja kincseit | 33 |
Elég érdekes és tanulságos eseményekről leszen szó, és amelyek remélhetőleg megnyerik majd az átlagos olvasó tetszését, mert ezzel a fájdalmas felkiáltással jellemezhetők: "Hová sodorsz, ó gondolat", mert hiszen általánosan elfogadott igazság az, hogy a gondolkodás egészségtelen, és az igazi bölcsesség titka az, hogy az ember ne gondolkodjék semmiről | 37 |
Szerelemről esik szó; ez tetszik majd az olvasónak, mert regény szerelem nélkül olyan, mint a véres hurka mustár nélkül; ízetlen és élvezhetetlen | 43 |
Kiderül, hogy a régi görög költő szava szerint "semmi sem édesebb, mint az aranyos Aphrodité" | 51 |
Merészségével még Dante és Milton látomásait is felülmúlja | 55 |
Mindenképpen megmarad az ifjú Maurice égi őrző nélkül, miután az angyal, egy öngyilkos földi maradványaiba öltözködve, eltávozott | 64 |
Arról esik szó, hogy Mirar angyal, amikor malaszttal és vigasztalásokkal telítve járta Párizsnak és Champs-Élysées negyedét, miképpen pillantotta meg az egyik zenés kávéház Bouchotte nevű énekesnőjét, és gyulladt szerelemre iránta | 71 |
A szép Zita arkangyal megismertet bennünket nagyra törő terveivel, és meglátjuk Mirar szárnyait, amelyeket a szekrényben féreg foga rág | 78 |
Megismerkedünk az emberiség üdvén munkálkodó kerubbal, és befejeződik a fuvola csodájával | 84 |
Arról értesülünk, hogy az ifjú Murice még kedvese karjai között is sajnálkozva gondol elveszett angyalára, és Patouille hívságos téveszmének bélyegzi az angyalok új lázadásának gondolatát | 93 |
Egymás után lép színre Mira, a jósnő, Zéphyrine, Amédée, a végzet embere, és Sariette úr szörnyű példájával bizonyítja Euripidész ama gondolatának igazságát, hogy akit Jupiter el akar veszíteni, annak eszét veszi | 101 |
Sopharról megtudjuk, hogy úgy vágyódott az arany után, mint Mammon, és a mennyei hazájából Franciaországba, a Takarékosság és Hitel ígéretföldjére csábította, és újból megtanít bennünket arra, hogy akinek van valamije, az ellensége minden változásnak | 113 |
Megkezdődik a kertész elbeszélése, és elébünk tárul a világ sorsa éppoly emelkedett és nagyszerű szempontokkal teljes előadás keretében, mint amilyen korlátolt és kicsinyes Boussuet-nek Értekezés a világ történetéről című műve | 118 |
Folytatódik a kertész elbeszélése | 131 |
Folytatódik a kertész elbeszélése | 136 |
Folytatódik és befejeződik a kertész elbeszélése | 146 |
Megismertet bennünket Guinardon mesternek egy régiségkereskedésben megbúvó vétkes boldogságával, amelyet azután egy szerelmes asszony féltékenysége zavar meg | 156 |
Megismerjük Bouchotte csodálatos jellemét, aki ellent tud állni az erőszaknak, de behódol a szerelemnek, úgyhogy ennek elolvasta után senki sem állíthatja a szerzőről többé, hogy nőgyűlölő | 164 |
Vendôme nagymester Lucretius-ának viszontagságairól esik szó | 169 |
Maurice rátalál angyalára | 171 |
Tanácskozás | 178 |
Világosság derül arra a rejtelmes és mélyen járó okra, amely oly gyakran teszi egymás ellenségeivé a biradalmakat, és készíti elő a győzők és a legyőzöttek romlását, és a bölcs olvasónak (ha ugyan van ilyen, amiben és kételkedem) módja lesz elmélkedni erről a kemény igéről: "A háború üzlet" | 185 |
Kellemetlen családi jelenetről lészen szó | 194 |
Látni fogjuk, hogy az emberré vált angyal ember módra viselkedik, vagyis megkívánja más asszonyát, és elárulja barátját. De egyúttal az is kiderül e fejezetből, mily helyesen viselkedik a fiatal d'Esparvieu | 197 |
Lovagias ügyet mesél el, és lehetővé teszi annak a kérdésnek az eldöntését, vajon nem téves-e Arcade-nak az az állítása, hogy hibáink megismerése jobbá tesz bennünket | 204 |
Ebben elképedhetünk azon, milyen könnyen követhet el becsületes, szelíd és félénk ember is borzalmas bűnt | 213 |
Hallani fogjuk Nectaire fuvoláját Clodomir kocsmájában | 219 |
Arról szól, miképp félemlíti meg egy borzalmas merénylet Párizst | 227 |
Bouchotte és Maurice letartóztatásáról, a d'Esparvieu-könyvtár pusztulásáról és az angyalok útra keléséről esik szó | 233 |
Egyúttal az utolsó is, és kibontakozik előttünk a Sátán fenséges álomlátása | 244 |
Utószó (Írta: Bajomi Lázár Endre) | 253 |
Jegyzetek | 261 |